Megyeri Szabolcs kertész blogja

Karácsonyfa kisokos - válogatás, szállítás, tárolás

Szólj hozzá!

A karácsonyi készülődés évről-évre egyre hamarabb kezdődik, mostanában már akár októberben ünnepi díszbe öltöznek az üzletek, és még az ősszel elkezdődnek a karácsonyi akciók, most azonban már december van, ezért teljesen időszerű az év végi ünnepről értekezni. A nemrégiben közzétett, karácsonyfa típusokról szóló írásomban ígértem, hogy folytatása következik, így érkezünk el a mostba. Aki ez előző posztot elmulasztotta, IDE KATTINTVA pótolhatja a hiányosságot. A mai penzum a fa vásárlásának, hazaszállításának, és tárolásának mikéntje lesz, újfent a gyakorlati teendőkre koncentrálva, a kissé tapasztalatlanabb karácsonyozókat megcélozva praktikus tanácsokkal.

karacsonyfa_rendeles_megyeri_kerteszet.jpg

Milyen fafajok közül lehet válogatni?

Az árusok kínálatának nagyobb részét három közkedvelt faféle alkotja. Ezek közül az örök sláger a közönséges luc (Picea abies) ami a legelterjedtebb karácsonyi fenyő, formája, illata klasszikus, az ára pedig mérsékelt. Tartóssága ugyanakkor nem a legjobb, tűleveleit hamar elveszti, még a frissen vágott példányoknál sem lehet két hétnél további dekoratív megjelenéssel számolni (szobahőmérsékleten). Aki nem tervez hosszú időre a fenyővel, és sok pénzt sem szán a dologra, annak a luc lesz a legjobb. Az ezüstfenyő (Picea pungens) a lucnál drágább, elegánsabb, általában tömöttebb és izgalmasabb színvilágú, de a nevével ellentétben általában nem ezüstös, hamvas színű. Az ezüstfenyő tűlevelei tartósabbak a lucénál, még január derekán is magas díszítőértékkel rendelkezik majd, de ugyanolyan szúrós, mint a luc. Aki ténylegesen ezüstös fát szeretne, az ezüstfenyő 'Edith' nevű változatát keresse, ami tényleg csodásan hamvas árnyalatú. Szintén nagyon népszerű a nordmann fenyő (vagy jegenyefenyő, Abies nordmanniana), megjelenése divatos és kedvelt, viszont a három közül ez a legdrágább. A nordmann fenyő szintén nagyon tartós, leveleit sokáig megtartja, ráadásul nem szúr, ez kisgyermekes háztartásoknál fontos lehet. 

Akad ezen három fajon kívül is választék, bár az alábbi faféléket ritkábban kínálják az árusok, ráadásul általában kifejezetten drágán, és magunk közt mondva, külalakjukat tekintve nem igazán érik meg a plusz kiadást, hiszen egy formás ezüst vagy nordmann fenyőnél nem mutatósabbak általában. Azért lássuk, melyekkel találkozhatunk még: 

Feketefenyő (Pinus nigra) - Dél-Európában, a Balkánon és Kisázsiában honos, kedvező árú, tartós fa, tűlevelei a szokásosnál sötétebbek és hosszabbak
Közönséges duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) - észak-amerikai származású, vágott faként kivételesen tartós fenyő, tűlevelei dörzsölésre narancsos illatúak
Közönséges erdeifenyő (Pinus silvestris) - nálunk is honos, jó lombtartó képességű, átlagos díszítőértékű fa, tűlevelei hosszúak
Közönséges jegenyefenyő (Abies alba) - a nordmann fenyő rokona, hazánkban megtalálható kis számban, de nem honos faj. A nordmann-nál alacsonyabb díszítőértékű, karácsonyfaként csak elvétve kínálják
Szerb luc (Picea omorica) - balkáni eredetű fenyő, a közönséges luc rokona, ám annál díszesebb, és leveleit is tovább megtartja. A közönséges lucnál drágább, és egyelőre ritkán kapni.

 

1992193.jpg

Érdemes még a válogatás előtt eldönteni, hogy melyik fajt részesítjük előnyben, így a válogatás is gyorsabb és hatékonyabb lesz, ráadásul ha vétel előtt tájékozódunk, utólag kevesebb lesz a csalódás (például a tartósságot vagy szúrósságot illetően). A vásárlást érdemes napközbenre időzíteni, azon egyszerű okból, hogy az esti félhomályban nehezebben szúrhatók ki a fenyők hibái, és az árusok is könnyebben tudják elsütni a nem igazán szép vagy formás példányokat derengő lámpafénynél. Az egyik legfontosabb dolog a fa frissességének ellenőrzése, amire egyszerű módszerek vannak. A fenyő törzsét függőlegesen tartva csapjuk kis erővel a földhöz egyszer-kétszer. Amennyiben levélhullást észlelünk, a fa már szárad, így keressünk tovább. Szintén jól mutatja a nedvességtartalmat a levélteszt, mely kevésbé feltűnően végezhető el. Hajlítsuk meg a tűleveleket ujjbeggyel, majd engedjük el hirtelen. Ha a levél "kirúgja" magát, visszapattanva kiegyenesedik, akkor jó lesz, ha kettétörik, nem áll vissza, akkor száraz a növény, és leveleit nagyon hamar elveszti majd. A magasságot se a helyszínen lőjük be, érdemes tisztában lenni a nappali belmagasságával, a fa méretéhez pedig számoljunk hozzá legalább 30-40 centimétert, hiszen a talp és a csúcsdísz is beleszámítanak a teljes méretbe, magyarul a belmagasság mínusz 50 centi legyen a felső határ! Ugyanakkor sok fenyő felső része már csak egyetlen hosszú oldalsó elágazások nélküli hajtásból áll, amit nyugodtan vissza lehet vágni, így az összkép végül sokkal dúsabb lehet. Ezt is számítsuk bele a méretbe! Ne válasszuk az előre becsomagolt fákat, ezek vagy a praktikum miatt vannak hálózva, vagy azért mert valami nem stimmel velük. És akkor itt álljunk is meg egy pillanatra, és töprengjünk el a tökéletességen!

A karácsonyi képek, reklámok vagy éppen az üzletközpontok monumentális díszfái mind-mind egy tökéletes képet mutatnak, egy idealizált fenyőt, ami hibátlan, mértanilag tökéletes, csodásan dús. Ha ezt a tökéletességet hajszoljuk, szinte biztosan csalódunk majd, mert a valóságban a vágott fenyők igen kis százaléka mondható ilyen 100%-osnak. Nyugodtan elégedjünk meg egy olyan példánnyal is, ami egy picit hendikepes, van egy kis hibája, görbülete, tekintsük ezt egyediségnek, szerethető hibának! Arról nem is beszélve, hogy rengeteg nappaliban a fa sarokba kerül, így ha az egyik oldalán kicsit ághiányos, ez nem fog számítani. A kissé szépséghibás fák ráadásul olcsóbbak, vagy a hibára hivatkozva sikeresen alkudhatók! 

Faragás, csomagolás, szállítás

Na de vissza a gyakorlathoz! Sok időt és energiát spórolunk magunknak, ha eleve tartóval, talppal érkezünk, sok helyen némi apróért géppel vagy kézzel a megfelelő méretűre alakítják a fa törzsét, így megússzuk az otthoni idegőrlő és olykor balesetveszélyes baltás farigcsálást. Szintén ne spóroljuk a csomagolás párszáz forintos költségén, a cipekedés is könnyebb lesz, és a fa sem sérül. A szállítást óvatosan végezzük, ha az autó belsejébe tesszük a fát, egy előre bekészített régi lepedővel vagy nejlonfóliával fedjük le az üléseket, a kicsögögő gyanta kiszedhetetlen, makacs foltot hagy. Ha pedig tetőcsomagtartóra rögzítjük, alaposan kötözzük le, a lezuhanó fa roppant balesetveszélyes. Csomagtartóba csak akkor helyezzük a fát, ha nem lóg ki túlzottan, ellenkező esetben akár ketté is törhet. Összekötözés vagy hálós csomagolás nélkül meg se próbáljuk beszuszakolni a növényt az autóba, így az ágak vagy a berakáskor vagy a kiszedéskor mindenképp sérülni fognak. Aki mindenképp szeretné megúszni a hazacipelés nehézségeit, egy huszáros vágással kihagyhatja ezt a lépést, és rendelheti a fát az internetről, webshopból is. 

1292253207fenyo_arus.jpg

Tárolás otthon

A hazaszállított fát tegyük hűvös helyre, a fény már mindegy neki, hiszen vágott fa, nedvkeringés ugyan még van benne, de valójában már nem élő növény. Hosszabb tárolás esetén nedves újságpapírral burkolhatjuk a frissesség megőrzéséért, ha pedig fagypont feletti (de továbbra is hűvös) helyen tároljuk, egy pár liter vizet tartalmazó edénybe, vödörbe is állíthatjuk. Az viszont fontos, hogy ne tartsuk a fát beltérben, főleg ne fűtőtest mellett, ez hamar leronthatja az állagát, ezért lehetőleg ne álljon egy-két hetet az előszobában vagy a fűtött garázsban, és hasonló helyiségekben. A hidegtől ellenben nem kell félteni, tehát ha zord hidegek dúlnak odakint, akkor is nyugodtan hagyhatjuk a balkonon vagy a kertben, arra persze azért ügyeljünk, hogy a szeles viharok vagy az ónos esők ne tehessenek kárt benne, tehát kültéri tárolásnál terítsük rá vászonanyagot vagy például raschel-hálót. A kötözést, hálót ne szedjük le ilyenkor!

A következő karácsonyi témájú posztban az élő, dézsás fenyők kiválasztásának, tárolásának és beltéri ápolásának tudnivalói következnek! 

 

Képek: innen és innen.

Karácsonyfák - vágottat vagy élőt vegyek?

7 komment

Pár napja már beléptünk az év utolsó hónapjába, ami növényfronton egyetlen dolgot jelent, itt az ideje a karácsonyfával foglalkozni! Decemberben egyszerűen nem lehet nem beszélni a karácsonyról, és persze a karácsonyfáról, és mivel ez egy kertészeti blog, itt aztán tényleg kikerülhetetlen a téma. A következő két hétben több karácsonyi fenyőket érintő bejegyzés is olvasható lesz, elsősorban segítő szándékkal azoknak, akik gyakorlatlanabbak a karácsonyi növénydíszt illetően. Első lépésben az alapoktól indulva röviden tekintsük át, hogy mik a lényegi különbségek a vágott és az élő, dézsás fenyő között, és talán az is kiderül, hogy kinek melyik a jobb választás!

A vágott fenyő

A vágott fenyők adják a karácsonyfák (saját, nem hivatalos becslés) 85-90 %-át, ezeket alkotják az utcai árusok portékájának döntő többségét, de a kertészetek, sőt, gyakran a hipermarketek is árulnak vágott fenyőt. Manapság egyre többen pontosan tudják már, de azért érdemes leszögezni, hogy a vágott fenyők 99%-a mezőgazdasági termesztésből származik, vagyis ezeket a növényeket kifejezetten azért nevelik, hogy kivágva ünnepi szobadíszként funkcionáljanak (a maradék egy százalék tulajdonképpen az illegálisan kitermelt, ne kerteljünk, lopott fákat jelenti, ám ilyen példányokba igazán ritkán futunk bele, ha egy árusnak mindössze 2-3 darab fája van, akkor például gyanakodhatunk, hogy nem tiszta a növények eredete).

Tehát a vágott fenyő vásárlása nem jelenti azt, hogy az erdők pusztítását támogatjuk, de persze ettől még lehetnek fenntartások a vágott fenyővel szemben. Hogy egy hasonlattal éljek, a vágott fenyő ugyanaz a kategória, mint a paprika vagy a dinnye, haszonnövény, amit azért termesztünk, hogy kiszolgáljon minket. 

elo_karacsonyfa_rendeles_megyeri_szabolcs_kerteszete.jpg

Itt én vagyok látható egy lucfenyő telepen, ahol nagyon mutatok valamit éppen. Ezek a fenyők hazai termesztésből származnak, jellemzően Zala megyében nevelik őket, kifejezetten abból a célból, hogy karácsonyfák legyenek.

A vágott fenyő természetesen egyfajta gyűjtőnév, hiszen minden árusnál többféle fenyőt találunk. A leggyakoribb faj a luc, népszerűségben szorosan követi azt az ezüstfenyő, majd a nordmann fenyő, és van még pár fenyőféle, ami felbukkan az árusoknál, például a kolorádófenyő, az erdei fenyő, a duglászfenyő, vagy a feketefenyő. 

A vágott fenyő előnye a könnyű kezelhetőség, személyautóval is szállíthatóak, de közeli árustól gyalog is hazacipelhetőek (a szállítás rejtelmeiről majd később), a luc kivételével tartósak, akár hetekig a szobában maradhatnak jelentős állagromlás nélkül. A vágott fenyőtől az ünnep végeztével egyszerűen megszabadulhatunk, a közterület fenntartó cégek elszállítják őket, de a kiszáradt fenyő kazánban el is tüzelhető (a többi is jellemzően hőerőművekben végzi). A vágott fenyő mérete kis túlzással bármekkora lehet, egészek kicsit is vehetünk, és aki akar, több méter magas monstrumot is választhat.

Az idő szerepe...

A vágott fenyő beszerzését taktikusan kell időzíteni. A szezon elején, vagyis nagyjából most, sok a szép, dús, nagy fa, de ezek állaga leromolhat, ha szentestéig heteket kell tárolnunk. Későbbre időzítve a vételt, sokszor csak kisebb, gyengébb minőségű fát találunk, ilyenkor viszont az árak mennek lejjebb, főleg az ünnep előtti egy-két napban. Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor került kitermelésre a fa, vagyis hogy mióta áll a kereskedőnél. 

 

nordmann.jpg

Szép, tömött nordmann fenyő, kitermelés előtt. 

A dézsás fenyő

Az élő karácsonyfa divatja több éve töretlen, egyre többen döntenek az élő fa mellett, ki természetvédelmi, ki pedig praktikus okokból. A dézsás fenyő relatív hátrányokkal is bír a vágott fenyőkkel szemben, bár minden nézőpont kérdése. A legfontosabb, hogy a dézsás fenyő nem szobanövénylegfeljebb tíz napig maradhat a fűtött lakásban, ezután biztosan károsodik, akár el is pusztulhat, akkor pedig ugye értelmét veszti az élő karácsonyfa választása.

Az élő fa bevitele is macerás, hiszen zsilipeléssel kell ezt megoldani. Olvasni néhol akár 5-10 napos szoktatásról is, ez azonban feleslegesen sok, a jó módszer, ha szenteste előestéjén egy köztes hőmérsékletű helyre állítjuk a növényt, hogy ne érje hősokk a jeges udvarról a huszonfokos szobába hurcolva. Köztes helyként remek egy fűtetlen de zárt előtér, garázs, vagy üvegezett veranda. Ha más nincs, akkor az előszobába, fűtőtesttől minél messzebre helyezve pihentessük a fenyőt 24 órán át. Persze majd az ünnep után kifele is ugyanígy kell eljárni.

A dézsás fenyő már az újév első napjaiban kiültethető a kertbe (amennyiben akad pár fagymentes, derűs nap), de akár dézsában is tartható kültéren hónapokig, ilyen módon kettős hasznot könyvelhetünk el, hiszen ugyanaz a fa karácsonyi díszként és kerti dísznövényként is szolgál minket. Élő karácsonyfát kölcsönözni is lehet letéti díj ellenében, ebben az esetben a fát visszaszolgáltatva kifejezetten olcsón megúszhatjuk a faállítást (bár gyakran nem pénzt, hanem levásárolható kupont kapunk vissza a kaucióért cserébe).

Élő fenyőből szintén széles a választék, luc, ezüstfenyő, nordmann általában kapható, de akár konténeres kolorádófenyőnk is lehet. Ami eltérő, az a választás metódusa, az élő fenyőnél ugyanis nem az számít elsősorban, hogy karácsonyfaként milyen, hanem hogy kerti növényként milyen. A dézsás karácsonyi fenyőt ezért mindig úgy válasszuk ki, hogy kerti növényként tekintünk rá, és az adott faj igényeit (fény, talaj, tápanyag) és tulajdonságait (várható magasság, szélesség) vesszük alapul.

A dézsás fenyő hátrányát nem csak a rövid benti tarthatóság jelenti, hanem a méretkorlát is. Sem túl fiatal, sem túl idős, vagyis sem túl kicsi, sem túl nagy fát sem lehet választani ilyenkor. A kicsi darabok még túl zsengék, kisebb eséllyel vészelik át a tortúrát, a nagyok pedig egyszerűen túl nehezek a dézsájukkal, földlabdájukkal ahhoz, hogy érdemben mozgatni lehessen őket. Dézsás fenyőből a 100-140 centis példányok az ideálisak, ha a kereskedő ennél kisebbet vagy nagyobbat kínál, akkor ne számoljunk hosszútávon a növénnyel (vagy a nagyobbak esetében a derekunkkal...)

karacsonyfa_vasarlas_megyeri_szabolcs_kerteszete.jpg

Így festenek az értékesítésre előkészített földlabdás fenyők (itt éppen ezüstfenyők) A súlyuk akár 20-30 kg is lehet, gondoljunk bele, hogy egy két méteres példány milyen súllyal rendelkezhet!

 

Dézsás, konténeres, vagy földlabdás?

Bár mindhárom kifejezést használjuk, ezekre a növényekre leginkább a földlabdás illik. Az én kertészetemben például szabadföldben nevelt, az ünnepi időszak előtt kitermelt (kiásott) fenyők találhatóak, melyek földlabdáját jutaszövetbe csomagolom, füles dézsába állítom, a köztes részt pedig homokkal töltöm ki, hogy egyenesen álljon a fa. 

 

Elsőre ennyi elég a fa-mizériából, jövő héten megismerkedünk a fa kiválasztásának, hazavitelének, és frissen tartásának trükkjeivel!

A képek a szerző fotói.

Kell-e télen öntözni a kertben?

Szólj hozzá!

A telet a kerti szezon holtidejeként tartjuk számon, javarészt joggal, hiszen a téli hetekben, hónapokban nem sok teendő akad odakint, ugyanakkor sokakban merülhet fel a kérdés, hogy mi a helyzet az öntözéssel ebben az időszakban? A legegyszerűbb rávágni, hogy télen ugyan nem kell ilyesmivel foglalkozni, hiszen a növényeknek úgyis pihenőidejük van, ráadásul gyakran esik az eső, hó, tehát nem szorulnak külön öntözésre. Ez azonban így nem teljesen igaz.

A kérdéskör elsősorban az örökzöldeket érinti, hiszen ahogy a nevük is mutatja, ezek a növények egész évben zöldek, ami azt jelenti, hogy nem pihennek, nem hullatják le leveleiket, hanem télen is "működnek", vesznek fel tápanyagot és nedvességet. Ráadásul az örökzöldek a kerti növények legnépszerűbb csoportját alkotják, gondoljunk csak bele, nem is létezik talán kert fenyőféle, tujaféle, télen is zöld sövény nélkül! Mit kell tehát tenni ezekkel a növényekkel mostanság?

pine-2693466_960_720.jpg

A téli veszélyek legnagyobbikának a többség a hideget tartja, ami a legtöbb örökzöld esetében pont nem kritikus tényező, annál inkább a kiszáradás. Utóbbi persze összefügg a hideggel, hiszen mikor a talaj mélyebb rétegei is átfagynak, a földben lévő víz jéggé válik, ebből pedig nem tudnak se nedvességet, se vízben oldott tápanyagokat felvenni. Azt se feledjük, hogy a tél nem törvényszerűen esős vagy havas, ahogy nyáron is lehetnek hetekig tartó aszályos időszakok, úgy télen is előfordulhat ugyanez.

A feladat tehát egyszerű, örökzöld kerti növényeinket télen is öntözzük, persze nem mindegy, hogy mikor. A tartósan fagyos napokon nincs mit tenni, hiába juttatunk ki vizet, az hamar megfagy. Az enyhébb napokban viszont jó ötlet a nap közepén, délben, kora délután öntözni, ilyenkor ugyanis a hajnali fagyok már enyhültek, a közeg felengedett, viszont még elég messze van ahhoz az esti visszahűlés, hogy a növényeknek legyen több órájuk felvenni a nedvességet! A mennyiséget illetően nem kell fukarkodni, az örökzöldek esetében locsoljunk el annyi vizet, amennyit nyáron is tennénk. Kifejezetten figyeljünk oda a most ősszel ültetett fiatal örökzöldekre, ezek - ha ősszel időben kerültek a földbe - már valószínűleg kellően begyökereztek, ugyanakkor még az intenzívebb fejlődési szakaszukban vannak, tehát mindenképpen szükségük lesz nedvességre.

Nem csak az öntözés fontos, hanem a nedvesség megtartása, illetve a talaj kihűlésének késleltetése is. Mindkét célra remek eszköz a mulcs, ami lehet avar, faforgács, fenyőkéreg zúzalék, vagy zúzott kő, utóbbi kettő kifejezetten dekoratív is lehet, bár a kő inkább csak dekorációként funkcionál, téli takarásra az előző típusokból válasszunk. A mulcsanyagot bőven, 15-20 centi vastagon helyezzük ki a növényi tő köré. Ez a szigetelés lassítja a talaj átfagyását, és csökkenti a párolgást, így hatékonyabbá teszi az öntözést. Hasonlóan ügyes praktika az örökzöldek szélvédelme, az intenzívebb légmozgás ugyanis szárító hatású, a legtöbb tuja és fenyő például pedig a kifejezetten párás körülményeket kedveli. Jó megoldás a szakboltokban kapható ún. raschel-háló, amit a növény déli oldalára kell teríteni, ez megvédi a szélártalmaktól az adott példányt, ráadásul a zöld háló alig fog látszani, tehát esztétikailag nem zavaró. Vidéken gyakran készítenek a gazdák házilag is szélárnyékolót, nádból, kukoricalevélből, növényi nyesedékből, ez szintén hatékony, ám látványként gyakran gyengébb, mint a háló.

japanese-pine-3018808_960_720.jpg

Az öntözéssel párhuzamosan a párásítást is végezzük el, ez csupán a növények lespriccelését jelenti. Az ilyen vizes permetezés azért is ajánlott, mert a fűtésszezonban a levegőben több a kéményekből származó korom és mikrorészecske, melyek a növényi részeken lerakódva gátolják a gázcserét és a fotoszintézist, az örökzöldek pedig mindkettőt végzik télen is!

Tipp: a napsütötte helyen, fehér fal mellett álló örökzöldeket fenyegetheti a kiégés, napégés veszélye, a téli sugarak is erősek lehetnek ugyanis, a fehér felület pedig visszaveri azokat. Jó megoldás, ha az ilyen falra sötétebb réteget helyezünk, nem kell nagy dolgokra gondolni, megfelelő lehet 1-2 nm sötét vászon, vagy nejlon kifüggesztése, vagy egy darab kartonpapír felragasztása. 

Végezetül pedig pár szó a balkonokon, teraszokon tartott cserepes örökzöldekről. Ezek is ugyanúgy igénylik a téli öntözést, mint kerti társaik, és az eljárások is szinte ugyanazok. Fontos esetükben, hogy ne áztassuk el nagyon őket, az edényben maradó pangóvíz ugyanis jéggé válva több kárt okoz, mint hasznot. A cserepeseknél lényegesebb a hatékony szigetelés, vagyis az edény oldalát fehér vászonnal vagy buborékfóliával tekerjük körbe, a földjük felszínét pedig gazdagon mulcsoljuk! Az erősen napsütötte balkonokon, teraszokon a hálós védelem is ajánlott!

Képek: pixabay.com

 

Mi legyen a szobanövényekkel télen?

Szólj hozzá!

Az ajándék őszi tavasz után a november vége már üzembiztosan elhozza a lehűlést, ezt pedig azt jelenti, hogy most már tényleg leáldozóban a kerti szezon utolsó maradéka is. Ilyenkor a növénybarátok figyelme (részben jobb híján, részben kötelességből) a szobai zöldek felé fordul. A benti flóra remek lehetőséget nyújt arra, hogy télen is babráljunk növényekkel, ráadásul kötelező feladatok is akadnak körülöttük, melyeket mindenképp el kell végezni. A fő dilemma a szobanövények téli tartása, teleltetése, ugyanis a legtöbb faj ebben az időszakban speciális ellátást igényel. A télen nagyon gyakori, rejtélyes(nek tűnő), hirtelen növényelhalások szinte teljes egészében a nem megfelelő szezonális tartásra vezethetők vissza, így érdekes az alapokkal tisztában lenni, hogy a tavasz változatlan állományt köszönthessen majd!

ikea-4048225_960_720.jpg

Az tehát a kiindulópont, hogy november végére a nem fagytűrő, de szabadban, erkélyen, kertben, folyosón tartott cserepes növények igényeik, tűrőképességük szerint már a négy fal között vannak, mellettük pedig a fixen a lakásban élő növények is megkezdik a téli pihenőjüket, így most a beltérben van egy jó adag zöld, melyet életben kell tartani kikeletig. 

A lakásban teleltetett növényekkel kapcsolatos probléma lényege zanzásítva az, hogy ezen növények számára a téli pihenőidőszakot a fénymennyiség és a hőmérséklet együttes csökkenése jelzi, de a lakásban lévő zöldek a fűtés miatt csak a jelek egyikét kapják csak meg. A 20-22 Celsius fokos szobahőmérséklet a késő tavaszi, nyár eleji klímát idézi számukra, a fénymennyiség ugyanakkor ennek az időszaknak csupán a töredéke. Ez összezavarja a szobanövényeket, fejlődésük rendellenessé válhat (megnyúlt, satnya, sárguló hajtásokat növeszthetnek), legyengülnek, és könnyebben támadják meg őket betegségek, kártevők. A pihenőidőszakban az öntözés és tápanyag utánpótlás követelményei is megváltoznak. A lelassult növekedésű, vagy vegetáló növények ezekből is kevesebbet igényelnek ebben az időszakban, ezért ha a téli öntözések nem ritkulnak, esetleg erőteljes tápanyag utánpótlást kapnak, még jobban megzavarodnak. Ezen problémák együttesére vezethető vissza az a tény, hogy a legtöbb szobanövény pusztulás télen következik be.

Mi lehet a megoldás? Az előbbiek figyelembe vételével a gond orvoslása egyszerűnek tűnhet, meg kell teremteni az évszaknak, vagy a növény igényeinek megfelelő körülményeket, ami azonban nem egyszerű, mert vagy a lakást kéne lehűteni, vagy napfényből kéne többet biztosítani. A vízellátást és a tápanyagok földbe juttatását ugyanakkor könnyen szabályozhatjuk megfelelő adagolással.

architecture-2565777_960_720.jpg

A fénykedvelő, de a meleget nem toleráló növényeket, mint a fokföldi ibolya, a csuporka, a ciklámen, a könnyező pálma, a fikusz és a papucsvirág próbáljuk egy nagyjából 15 celsiusos, ablakos, fényes folyosóra, verandára, vagy pincébe költöztetni. A páfrányok és orchideafélék téli ellensége a fűtés miatti száraz levegő, így ezeket a virágokat intenzív párásítással segítsük.  A kaktuszok és pozsgások a meleg, száraz levegőt kifejezetten kedvelik, de a fényhiánytól szenvedni fognak, ezért őket jól szigetelő ablakok belső párkányára állítsuk. Vannak olyan közkedvelt szobai zöldek, melyek jól bírják a téli bentlét körülményeit, ilyen például a dracéna, a rákvirág, az anyósnyelv, vagy a broméliafélék.

Mint az a fentiekből is látszik, egységes, általános tanács nincsen a szobanövények téli tartásával kapcsolatban. Az a legfontosabb, hogy legyünk tisztában az egyes példányok, fajok egyedi igényeivel, és azoknak megfelelően tartsuk őket a téli, speciális szobai körülmények között!  Ennek ellenére természetesen létezik egy sor olyan hasznos tipp, melyeket követve (és azokat az egyes fajok igényei szerint kiválogatva és alkalmazva) a minimálisra csökkenthető a baj bekövetkezésének esélye. Lássuk mik ezek!

- Vegyük figyelembe, hogy a napos órák számának csökkenésével az eddig megfelelően világos helyen lévő növények is kevesebb fényhez jutnak. Így a fényigényesebb fajokat bátran helyezzük át, például közelebb az ablakhoz, vagy helyezzük át az ilyen növényekre árnyékot vető szobai tárgyakat, bútorokat. Jó megoldás lehet az is, ha kijelölünk a házban, lakásban egy kifejezetten napsütéses ablakot, és ez elé csoportosítjuk a növényeket.

- Nem minden teleltetett növény rendelkezik a nyugalmi időszakban nagy fényigénnyel. Az alacsonyabb fényigényűek helyet cserélhetnek a magasabb igényűekkel, ha előbbiek vannak jelenleg a naposabb területen. Érdemes faj szerint katalogizálni a benti flórát, röviden tájékozódni a téli fényigényükkel kapcsolatban, és ez alapján elhelyezni őket tavaszig.

curtains-1854110_960_720.jpg

- A folyosóról, teraszról beköltöztetett példányok gyakran praktikus vagy esztétikai okokból oda kerülnek bent, ahol éppen jut nekik egy kis hely (hiszen alapvetően nem bent tartott példányok, tehát nincs is saját benti helyük). Így viszont könnyen előfordulhat, hogy nem olyan részre kerülnek, ami ténylegesen jó is nekik. Megint csak az a megoldás, hogy a növény igényei felől tájékozódva azoknak megfelelő elhelyezést biztosítunk.

- Kardinális kérdés a hőmérséklet. A kintről behozott, teleltetett darabok jellemzően nem kívánják, sőt, nem is kedvelik a téli 20-22 celsiusos szobabelsőt. Ezért próbáljuk őket a lakás leghűvösebb részein elszállásolni, például a kevésbé fűtött (de ablakos, üvegajtós) előszobában, ablakos spájzban, vagy a zárt, de nem ablaktalan garázsban, pincében. 

winter-care-of-indoor-plants-e1449464118124.jpg

- A hősokk is a téli szobanövények nagy ellensége, ez jellemzően akkor okoz bajt, ha egy növény egy gyakran nyitogatott ablak vagy ajtó mellett lakik. A huszonfokos benti, és az akár nulla fok alatti kinti levegő gyakori váltogatása egész biztosan a növény károsodásához vezet, így az ilyen nyílászáról mellől költöztessük el a zöldeket. 

- A fűtés nem csak a meleg miatt, hanem a következményeként gyakran kialakuló száraz levegő miatt is ellensége a téli szobanövényeknek. A páraigényes fajok párásítása nem maradhat el. A legjobb megoldás a kaviccsal felszórt, vízzel töltött alátét tálcára állítás, így a lassú, folyamatos párolgás biztosított. Szintén alkalmazható a vízzel permetezés, de ezt ne tegyük jéghideg vízzel (hadd melegedjen fel szobahőmérsékletre), és ne tegyük kemény vízzel, abból ugyanis az ásványi anyagok kicsapódása várható, ez pedig káros réteget eredményez a leveleken. Használjunk lágy vagy lágyított vizet, a legjobb pedig az esővíz, utóbbit azonban nagyvárosokban, ipari üzemek közelében lakók ne gyűjtsék és használják az érzékenyebb benti zöldeken.

- Még mindig a fűtés: a folyamatosan felszálló meleg levegő a zárt szobában valóságos porvihart okoz, mi ezt persze ritkábban látjuk, de a háziasszonyok bizonyára tudják, hogy télen intenzívebben porosodik a szoba, gyakrabban kell takarítani. A finom por és a szálló mikrorészecskék a levelekre is lerakódnak, rosszabb esetben pedig gátolják a fotoszintézist és a gázcserét. A megoldás a levelek időnkénti letörlése, vagy a növény gyors (langyos vizes) lezuhanyzása. 

- Fontos, hogy a megszokott ütemű öntözéseket és tápoldatozásokat ritkítsuk, még a folyamatosan bent lakó zöldeknek is pihenőidőszakuk van most, így kevesebbet kérnek a növekedést serkentő vízből és tápanyagokból.

- A Karácsony is jelent némi veszélyfaktort, ugyanis az ünnepi fenyő beköltözésével a legtöbb szoba átrendezésre kerül, ez pedig érinthet cserepeseket is. Ha a karácsonyfa kiszorít pár állandó vagy ideiglenes benti lakót, utóbbiakra mindig figyeljünk oda, ne úgy helyezzük át őket, hogy ne legyenek útban, hanem célzottan, az igényeiknek megfelelően találjunk nekik erre a pár hétre új helyet. hasonló a helyzet a szezonális dísznövényekkel, a decemberben gyakran megvásárolt mikulásvirág vagy karácsonyi kaktusz lehetőleg ne szorítsa ki az ideális helyéről a régebben ott lakó növényt.

- Még a teljesen jól teleltetett benti növények is legyengülnek ebben az évszakban, hiszen pihennek, életfunkcióik lelassulnak. Ezért gyakrabban támadják meg őket sikerrel a különféle kártevők és betegségek. A legjobb védekezés, ha csak életerős, korábban is jól tartott zöldekkel vágunk neki a télnek, de még ez sem nem biztosíték semmire. Érdemes tehát gyakran, legalább heti rendszerességgel szemrevételezni növényeinket, különös tekintettel a levelek fonákjára, a szárakra, valamint nézzük át a növény földjének felső rétegét is. Amennyiben bajt észlelünk, elsőként különítsük el a problémás példányt a többitől, hogy az átfertőződést megelőzzük, majd próbáljuk kikezelni az érintett példányt. Betegségtől, kártevőtől, és fertőzöttség mértékétől függően bevethetünk házipraktikákat, biokertészeti módszereket, vagy klasszikus vegyszeres kezelést, permetezést.

 

Képek: pixabay.com

Segítsünk Pokorni Zoltánnak és a Normafának!

34 komment

Ki ellen – nem – kellene tüntetni?

A Normafán kialakult illegális zöld területen való parkolás akár bárhol lehetne Budapesten. Közismert tény, hogy tízmilliónál többe kerülő autóval csakis az iskola kapujának közvetlen közelében lehet kitenni a gyereket, különben az autó besípol. Mielőbb kívánatos volna a folyosókat is szélesíteni, hogy egészen az osztályterem ajtajánál lehessen letenni a gyermeket. Aztán amint beért az ajtón, rögtön ír majd, hogy megérkezett rendben.

Pokorni Zoltán polgármester vezette kerület megpróbálta a lehetetlent: úgy felszámolni az illegális és arcpirítóan cinikus természetromboló parkolást, hogy annyi parkolót biztosítson az autóval odalátogatók számára, hogy joggal tilthassa meg az autósoknak a szerintük alanyi jogon járó parkolást a természetvédelmi területen.

Ha nekem kellett volna ezt a helyzetet megoldanom, akkor én is pontosan oda terveztem volna ezt a parkolót, és gond nélkül kivágattam volna azt a közel 200 fát és a cserjéket.

normafa.jpg

Kép forrása.

A fakivágásokért tiltakozók véleményem szerint eltévesztették az ellenfelet. Meg vagyok győződve róla, hogy Pokorni Zoltán érti, hogy miért elfogadhatatlan a klímaváltozás kellős közepén fákat azért kivágatni, hogy parkolót építsünk a helyükre. Éppen ezért tartom teljesen értelmetlennek, hogy ellene vagy önkormányzata ellen tüntessen valaki. Akármennyi parkolót is építünk, mind több és több autó jön majd. A Radó Dezső által megjelenített Autó Istennek így hiába áldoznánk fel újabb (kétségkívül kevésbé értékes zöld sávot) az autó tulajdonosok számára.

Az autósok ilyenkor annyit mondanak: na, végre! Épp ideje volt, hogy közpénzen építsenek parkolót az én magántulajdonomban lévő autómnak! Parkolót építeni Budapesten szörnyű üzenet. Azt üzenjük az autósoknak, hogy az autóval való közlekedésüket támogatjuk és hogy az egy fenntartható állapot. Holott tudjuk, hogy nem az. Kedvenc tételem, hogy az autók Budapesten nem akkor okozzák a legtöbb kárt amikor mennek, hanem amikor parkolnak. Szinte mindig, minden esetben közterületen a zöld sávban, vagy annak hűlt helyén, rombolva a fák életterét és elpusztítva a törzsét.  

 A tiltakozók nagyon helyesen megfogalmazták: a Normafára fel lehet menni BKV-val, tessék szépen azzal járni. Nem lehet eléggé egyetérteni ezzel! Rendben van, ezt megértetjük a polgármesterrel, elfogadja a képviselő testület és azt mondja, amit véleményem szerint minél előbb ki kéne mondania: 

A természet és környeztünk megóvása érdekében a klímaváltozásra tekintettel a Normafa mostantól nem látogatható gépkocsival. (természetesen pl.: a mozgáskorlátozottakat ez nem érinti) Meg is volnánk, akkor most kiküldünk valakit a hivatalból, hogy érvényt szerezzen a – remélhetőleg többség – akaratának.

Csakhogy az önkormányzatoknál nem nagyon van olyan ember, akit ki lehetne küldeni egy ilyen szituációra.

Képzeljük el, hogy érvényben van már a tiltás, és egy szép szombat reggel egy édesapa úgy dönt kiviszi a családot a Normafához, rövid séta, aztán ebéd majd haza. Beimádkozzák a két gyereket hátra, kiskutyát leghátra, feleség is elkészül majd végre elindulnak. Hetek óta nem tudtak összekalapálni egy közös programot úgy fut az élet. Megérkeznek a Normafához.

És akkor odalép hozzájuk a kerület megbízottja, és közli velük a már érvényben lévő – de sokak figyelmét elkerülő – helyzetet, hogy a Normafa gépkocsi mentes övezet. Én számtalan fakivágáson, faültetésen és mindenféle zöld fórumon, lakossági tájékoztatón vettem már részt, és bizton állíthatom, hogy erős lélekjelenlét kell majd annak elviseléséhez, amit az autóból hallani fog a megbízott. Tehát az autóval érkező család forduljon vissza, és induljon el újra BKV-val. Meggyőződésem, hogy vagy így, vagy sehogy nem fog megoldódni a Normafa helyzetének rendezése.

 

Kedves zöldért aggódó tiltakozók!

Az ellenfél tehát nem egy polgármester vagy egy kerület vezetése, hanem az autós társadalom szemlélete, mely szerint alanyi joguk van autóval menni, és parkolni. A frontvonal tehát a letekert ablaknál ülő sofőr, és azon ember között lesz, aki megpróbálja megváltoztatni a szemléletét.

A fő probléma, hogy eddig egyetlen budapesti polgármester sem mert szembe menni az autósok akaratával. Főleg azért, mert egyedül volt, van hagyva.

Most azonban itt a történelmi lehetőség. Támogassuk és konkrétan segítsük Pokorni Zoltán polgármestert abban, hogy merje autómentessé tenni a Normafát.

Javaslatom a következő: A Hegyvidék Önkormányzat döntsön arról, hogy a Normafára ne lehessen autóval érkezni. A döntést széles körben természetesen ismertté kell tenni. Aznaptól, mikor tilos autóval a Normafára menni, az önkormányzat irányításával és szervezésével (polgárőrség, rendőrség felügyelete mellett) szervezzünk önkénteseket akik fizikailag megállnak a felvezető utaknál és tájékoztatják az esetlegesen mégiscsak autóval érkezőket, hogy nem lehet a Normafára autóval felmenni, forduljanak vissza az autójukkal. Ha csak fele annyi aktivista és zöldért aggódó eljön és fizikai jelenlétével, bátorságával és őszinte természet szeretetével támogatja a Hegyvidéki önkormányzatot akkor pár nehéz és keserves hónap után, van esély arra, hogy azt mondhassuk: természetesen a Normafára nem lehet autóval felmenni. 

Az ilyenkor szokásos nyűglődés, miszerint majd csak kevés fát vágnak ki akkor a tiltakozások hatására, meg amőba szerű parkolót építenek, nos a leghatározottabban szeretném róla a lebeszélni az önkormányzatot. Zuglóban és Budapest szerte számtalan szörnyű körbe roncsolt fa és parkoló szörnyek tanúskodnak arról, hogy fák gyökerei között parkolót építeni lehetetlen vállalkozás. Elnyújtott fakivágásnak hívjuk az ilyesmit. 

Amennyiben tehát valóban vannak olyan tiltakozók, tüntetők akik a valóságos ellenféllel, vagyis az autósokkal szemben vállalják a szemléletváltás során mindenképpen bekövetkező konfliktust, úgy velem együtt támogassák Pokorni Zoltán polgármestert egy autómentes Normafa kialakításában! Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy be kell osztani óráról órára, hogy kik és hányan állnak majd zöldbe, láthatósági mellénybe öltözve a felvezető utaknál és közlik egyesével az új rendet nem ismerő vagy nem értő autósokkal.

Tisztelt Pokorni Zoltán Polgármester Úr!

Én az első – és nyilván legkeményebb – hétvégét vállalom mindkét nap, utána heti 2 órát. Ha valóban vannak olyanok, akik tényleg tenni akarnak az autómentes Normafáért akkor erejüket az Ön irányítása alá rendezve az az álmom, hogy megnyerjük Budapest első valódi csatáját a klímaváltozás hosszúnak ígérkező háborújában. Budapesten a klímaváltozásról,  a város elviselhetetlen felmelegedéséről egyelőre mindenki csak beszél. Most Ön lehetne az első aki valami nem kis dolgot tesz is érte!

2019. november 18.

 

Megyeri Szabolcs kertész

Pár mondat a kerti világításról

Szólj hozzá!

Novembertől kezdve már hanyatlóban van a kerti szezon, ugyan még lehet ültetni facsemetét, cserjeféléket, de a legtöbb kerttulajdonos már nem ilyesmiken töri a fejét. A közelgő tél magával hozza korai sötétedést, ráadásul közeleg az ünnepi időszak is, így a kertben mostanában leginkább a fénnyel kapcsolatos kérdések kerülnek előtérbe, egyfelől a láthatóság, másfelől a dekoráció okán. 

A karácsonyi kivilágítás ötlete az USA-ból ered, a rekorderek zenére villogó, sokezer égőből álló füzéreket aggatnak a házaikra, fáikra, de már itthon is látni ilyen dekorációt. Természetesen ez is egy érdekes téma, ki is térek rá, de ha már a kerti világításról szólok, érdemesebb a gyakorlatiasabb, praktikusabb megoldásokat is megemlíteni.

A kerti lámpák főszezonja - amellett hogy nyári estéken is fontos szerephez jut a hangulatfény -  vitathatatlanul az ősz és a tél, hisz ilyenkor rövidülnek a nappalok, már öt óra fele vaksötét ereszkedik le, és ha látni akarunk valamit odakint, akkor mesterséges fényforráshoz kell folyamodnunk. Az udvari lámpák funkció alapján három területre oszthatóak, az egyik a védelmi cél, a másik a díszítő szándék, a harmadik pedig egyszerűen a láthatóság biztosítása.

Types-of-Garden-Light.jpg

Érdemes kihangsúlyozni a szépen megépített kert legjobban sikerült pontjait, vagyis a fókuszpontokat megvilágítani.

Dekorációs céllal mostanában találkozunk, főképp színes fényfüzérek, ledsorok és formázott, figurás dekorvilágítás képében. Ezek az eszközök szigorúan csak kültéri használatra tervezett égősorok lehetnek, különben roppant balesetveszélyesek, ezért vásárlásnál mindig ellenőrizzük a csomagoláson, leírásban olvasható instrukciókat, a beltéri használatra való termékeket sose használjuk kint. Ha a minimumra szeretnénk szorítani a veszélyt, érdemes elemes kültéri ledsorokat használni, melyek ugyan időről-időre elemcserére szorulnak, de biztosan nem fognak rázni. Még kézenfekvőbb megoldás a napelemes fényfüzér, mellyel semmi teendő nincs a felszerelést követően, de azzal számolni kell, hogy ha nincs napközben pár óra napfény, akkor este a fényjáték is elmarad. Amennyiben fákra tekerjük az izzósorokat, például, hogy kinti karácsonyfát készítsünk, ügyeljünk arra, hogy a növény ágait ne terheljék meg az égők és a vezetékek, ne hagyjuk, hogy a fenyők, tuják ágai lekonyuljanak tőlük, mert ezzel ártunk a növénynek, a konyulás pedig tartóssá is válhat. Arra is érdemes figyelni, hogy olyan izzósort vessünk be, ami nem ad le nagy hőt, azzal ugyanis megzavarhatjuk az ilyenkor a nyugalmi időszakát töltő növényt, ami ettől akár fagykárokat is szenvedhet. Amennyiben a kertben csak kisméretű, fiatal, gyengébb ágrendszerű fenyőink, tujáink vannak, inkább más módot válasszunk a díszítésre, például papírból kivágott, színes-formás díszeket akasszunk rájuk, ezeket a gyerekek nagyon szívesen elkészítik, és ezzel a feladattal akár egy fél hétvégi napra is lefoglalhatjuk őket. A kültéri fénysoroknál arra is legyen gondunk, hogy a zsinórokhoz rágcsálásra hajlamos kutya ne férhessen.

Viszonylag új őrület a kerti lézershow, melyhez csupán egy lámpaszerű, erős leddel működő vetítő szükséges, mely különféle mintákkal árasztja el a házfalat vagy éppen a kerti növényzetet. Aki ilyet szeretne, szinte végtelen variácóban talál a neten, különféle webshopokban. 

ultramodern-outdoor-lights-for-decoration.jpg

Praktikus a kerti utakat kivilágítani, ráadásul a látvány is harmonikusabb lesz így

34016.jpg

Leszúrható fényvetőkkel egyes növényeket is megvilágíthatunk

34100s4.jpg

A karácsonyi fényáradatnál sokkal komolyabb téma a védelmi célú kerti világítás. Bár télen a terménytolvajok nem tudnak mit felszedni az ágyásokból, azért a lopások nem szűnnek meg, hisz minden kertben van valami értékes (ne feledjük, hogy rengeteg kertben, utcafronton vannak mostanság frissen ültetett csemeték, cserjék), ráadásul a házhoz is a birtokon keresztül vezet az út. Régi igazság, hogy a rossz szándékkal közeledők mindig a kisebb ellenállás irányába mozognak, így egy például egy mozgásra felvillanó erős reflektor alkalmasint arra vezetheti a reménybeli tolvajt, hogy máshol próbálkozzon. Természetesen nem állítom, hogy egy világítórendszer képes megóvni a lakást, vagy a kertet, de ha erős fénnyel elvesszük a tolvaj sötétben maradási lehetőségét, akkor máris tettünk valamit a biztonságunkért. A reflektorrendszer persze akkor hatékony igazán, ha más riasztóberendezés is kiegészíti, ám a fényár első védelmi vonalként mindig hasznos. A mozgásérzékelős példányok rendszerint nagy látószöggel, állítható kapcsolási idővel és alkonykapcsolóval vannak ellátva, így nem világítanak feleslegesen, használatuk energiatakarékos, és egy átlagos méretű kert már egy-két darabbal "lefedhető". A mozgásérzékelős lámpákat jellemzően a házfalra lehet szerelni, így ahol nagyobb méretű a kert, ott a birtok belsejébe is elkélhet fényforrás, például földbe leszúrható fényvető. Ezek a lámpák nem mozgásra aktivizálódnak, bár ezt is meg lehet oldani egy pár ezer forintos időkapcsolóval, ellenben a kerten belül bárhova elhelyezhetőek, tetszés szerint áthelyezhetőek, és akár a hétvégi telek-, vagy nyaralólátogatásra is elvihetőek. Ezen felül nem csupán riasztó céllal vethetőek be, hanem a kert büszkeségét jelentő fenyőt, fát, vagy egyéb növényt is megvilágíthatjuk velük, így akár egy feldíszített kinti fenyő esetében az ágakra aggatott égősort is kiválthatjuk velük. Manapság már komplett okoslámpa rendszereket is ki lehet építeni, melyek időzítővel, mozgásérzékelővel vannak ellátva, ráadásul a mozgásérzékelőnek nem kell fix helyen lennie, így könnyen változtatható a pozíciója, ami praktikus okokból is remek, ráadásul kiszámíthatatlanná teszi a fenyár bekapcsolódását annak, aki nem tisztességes szándékkal érkezik a kertbe. Egy ilyen okosrendszerről EBBEN A POSZTOMBAN írtam nemrégiben.

plusz.jpg

A kertben elhelyezett fényforrások persze nem csupán védelmi célokat szolgálhatnak, a legtermészetesebb funkciójuk maga a világítás. Ebben a témakörben már sokkal nagyobb a mozgástér, mint a fenti esetekben, előtérbe kerül a külalak, a megjelenés, a lámpatest dekorációs értéke, és a kibocsátott fénynek sem kell feltétlen vakítónak lennie. Ilyen típusú kerti világításra akkor lehet szükség, ha nem akarunk zseblámpával közlekedni a kertben, ellenben gyakran fordulunk meg a birtok sötétebb szegleteiben, például a kamrába, garázsba menet, vagy csak egyszerűen szeretnénk, hogy hangulatos megvilágításba kerüljön az udvar. 

 

Közterületeken, parkokban gyakran találkozni talajba süllyesztett fényforrásokkal, melyek akár a kertekben is elhelyezhetőek. Előnyük, hogy nem emelkednek ki föld szintjéből, így nem képeznek akadályt, ez kisgyermekes kertekben, vagy ott, ahol idős, nehezebben mozgó ember lakik, kifejezetten előnyös lehet. Ezeket a lámpákat a gyepes felületre is lerakhatjuk, vagy éppen a kerti utat is szegélyezhetjük velük, ráadásul fűnyíráskor sem jelentenek pluszmunkát, a gépet egyszerűen áttolhatjuk rajtuk. A kisebb, kiemelkedő világítótestek is alkalmasak az átjárás láthatóságának biztosítására, és a megfelelően dekoratív darabok választásával a kert hangulata is feldobható, a nagyobb, kandeláberszerű állólámpák pedig elegáns, parki hangulatot varázsolhatnak a birtokra. Ezen a területen is népszerűek napelemes lámpák, melyekkel még az áramszámlán is lehet spórolni, azonban érdemes odafigyelni a minőségre, mert a hipermarketekben kapható párszáz forintos darabok általában alacsony hatásfokkal működnek, érdemesebb az egy kategóriával feljebb lévő, igényesebb darabok közül szemezgetni, az árak még itt sem magasak, ugyanakkor télen ezeknél sem kell kiemelkedő teljesítményre számítani, egy végig borús nap után általában be sem kapcsolnak sötétedéskor.

83926.jpg

A kerti fényforrások megválasztásánál tanácsos nem az első megtetsző, vagy a legolcsóbb eszközöket megvásárolni, hanem az ültetéshez, kertrendezéshez hasonlóan jó előre megfontolni a kialakítás mikéntjét. Alakítsuk a fényforrások elhelyezését a praktikus elgondolások mentén, kapjon hangsúlyt a kerti út, a garázshoz vezető ösvény, a ház bejáratának környéke, és célzott fénnyel kiemelhetjük a kert ékeinek számító legszebb, vagy egzotikus növényeinket, és alkalmas lámpákkal a ház és a birtok biztonságáért is tehetünk.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövesse Facebook oldalam

Ajánló

Kertész TV

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) díszfa (5) dísznövény (116) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (171) kertbarát (50) kertépítés (125) kertész (11) kertészet (119) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (223) kertészkedés (164) kertészmérnök (53) kertfenntartás (75) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (6) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (7) kerti szerszámok (6) kerti tó (7) kertrendezés (76) kerttervezés (141) kert és design (76) kert trend (49) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (129) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (60) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (118) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (5) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (10) szemetelés (5) szemétszedés (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (135) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (44) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (13) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (5) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) Zugló (8) zugló (8) Címkefelhő