Megyeri Szabolcs kertész blogja

Három bosszantó kerti kártevő

20 komment

A kert (sajnos) nem mindig csak öröm forrása, számos ellenség leselkedik ránk, illetve főképpen növényeinkre. A gondos kerti gazda sosem érezheti igazán biztonságban a birtokát, hiszen kártevőmentes kert legfeljebb a makettek világában van. Ugyanakkor ez a folytonos harc és küzdelem adja részben a kertészkedés szépségét, hiszen az állandó ápolás, gondozás, felvigyázás alakítja ki a szoros viszonyt kertünkkel. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne őrült bosszantó a különböző kártevők megjelenése, így fontos tudni, hogy lehet felvenni velük a harcot. Most három olyan gyakori betolakodóról lesz szó, melyeket minden kerttulajdonos ismer, vagy ha még nem, hát biztos meg fog ismerni.

csiga.jpg

A meztelencsiga

A házatlan csiga legelső tulajdonsága, hogy megjelenése undort keltő, így már a puszta látványa is zavaró lehet sokaknak, ám ennél sokkal kellemetlenebb ez a csúszómászó. A meztelen csiga megrágja a növények leveleit, ráadásul nyálkával és csigaürülékkel borítja be az utat, ahol járt. Hazánkban 26 házatlan csigafaj ismert ezek közül tízet tartunk számon kártevőként. A meztelen csigák főleg a veteményeseket fenyegetik, kedvenceik az uborka, sárgarépa, káposzta, fejes saláta, burgonya, zeller levelei, de a gombákat, és a szamócát is támadják. Különösen kedvelik a gyermekláncfüvet, ami egy gyom, és kevesen féltik, de a baj az, hogy nagyon elterjedt gyom, így ha a kertben van (netán eltűrjük) akkor csigamágnesként működik. A házatlan csigák szívesen időznek nedves, párás zugokban, kedvelik az elhanyagolt, burjánzó kerteket, kertrészleteket, ha ilyen van a szomszédban, számíthatunk az átjárásra. A meztelen csigák májustól őszig pusztítanak, napközben meghúzzák magukat nyirkos helyeken (kövek, kerti tárgyak alatt, vízaknák környékén), és éjjel indulnak lakmározni. 

Csiga ellen:

A csigák begyűjtése hatékony módszer, életmódjukat követve este kell akcióba lépni, az összeszedett állatokat pedig belátásunk szerint tüntethetjük el. Beválnak a házi csigacsapdák is, melyeket pár perc alatt elkészíthetünk. Egy félbevágott műanyag üdítős palackot ássunk le a talajba, hogy a pereme alig álljon ki a talaj síkjából, majd töltsünk bele 2-3 deci sört, ami valamiért őrülten vonzó a csigák számára. A csapda reggelre garantáltan meg fog telni. Vannak növények, melyeket nem állhatnak a csigák, a paszternák, zsálya, zsázsa, fokhagyma, feketeribizli, majoránna vagy kakukkfű természetes védvonalat alkothatnak a veteményes körül, de a begóniát és a paradicsomot sem kedvelik például. Szintén jó védvonal a veteményes köré arasznyi szélesen kiszórt fűrészpor vagy tojáshéj törmelék, ezeken nehezen mászik át a csiga. A csigáknak természetes ellenségeik is vannak, például a sün, a cickány, vagy a vakond, de hatékonyabban vethetők be a házi szárnyasok, a csirke, kacsa, pulyka szívesen felszedik a csigákat. Nem hagyható ki a sorból az indiai futókacsa, mely igazi csigapusztító, ráadásul ilyen madarat akár bérelni is lehet!

csere.jpg

A cserebogár

A cserebogár egy különleges rovar, teljes kifejlődéséhez 3-5 év szükséges, az időtartamot nagyban befolyásolja az éghajlat, nálunk három éves ciklusokban támad, de például Dániában öt évente rohanja le a földeket, kerteket. Bonyolítja a helyzetet, hogy a cserebogarak huszonnyolc nemzetségbe sorolhatóak, melyből a Kárpát-Medencében a májusi cserebogár három nemzetsége található meg. A különféle nemzetségbe tartozó cserebogarak természetesen nem egyszerre érik el a végső fejlődési szakaszt, így hiába a hároméves ciklus, az ország valamely területén minden évben várható kiterjedt cserebogártámadás. A mezőgazdasági szempontból a legártalmasabb a májusi cserebogár (Melolontha melolontha). A lárvák, pajorok a földben élnek, és fiatal korukban humusszal, idősödve pedig növényi gyökerekkel táplálkoznak, aztán mikor befejeződik a teljes átalakulás, a cserebogár felszáll, és innentől kezdve a fák leveleit rágja. Megjelenésük az időjárás függvényében júliusig, akár augusztusig várható.

Cserebogár ellen:

A még a talajban lévő pajorok ellen a vegyszeres védekezés, a talajfertőtlenítés az egyik megoldás, ha egy négyzetméteren belül 4-5-nél több lárva található, indokolt lehet a kezelés. A korábban széleskörűen alkalmazott diazinon hatóanyagú szerek már nem kaphatóak, de gazdaboltokban találni más bevethető anyagot. Biokertészkedők és a vegyszereket nem nem kedvelők más, természetes módszereket is alkalmazhatnak. A csigák ellen is hatékony csirkéket cserebogár ellen is jó ötlet bevetni, a frissen felásott talajból nagyon szívesen csipegetik fel a pajorokat. Régi módszer a csalinövény, ami lehet szamóca, vagy zöldségpalánta (burgonya, saláta, sárgarépa). A csalinövényt a veteményes mellé kell telepíteni és jóval többet kell öntözni, mint a rendes állományt. Ha beválik a trükk, a pajorok megtámadják ezeket, amit a csali gyors leépülése jelez. Egy alkalmas pillanatban, de mindenképp a csali elhalása előtt egy ásóval ki kell fordítani a földből a csalinövényt gyökérrel együtt, és máris összeszedhetőek a pajorokat. Segít a gyakori talajlazítás, kapálás is, ilyenkor a felszínre bukkannak a pajorok, valamint az őszi ásás, szántás is kiforgatja őket a felszínre, ahol aztán fagyhalált halnak. A májusi rajzási időszakban, egy borús, hűvös hajnalon kell a kertbe lopakodni, a cserebogarak ilyenkor ernyedten, röpképtelenül időznek a fákon. Ekkor a faágak rázással lehet őket földre vinni, innentől egyértelmű a feladat. 

ant.jpg

A hangya

A hangya nem is kártevő, mondhatják sokan, és igaz is, hogy a hangya nem fogja bántani a veteményest, vagy a virágokat. Ugyanakkor a hangyák megjelenése a kertben azt jelzi, hogy a növények jó eséllyel tetvesek, a kis rovarok ugyanis a levéltetvek nedvét fogyasztják. A kertből aztán élelmet kutatva jutnak be a házba, és ha találnak valamit - mindig találnak - akkor megindul az offenzíva, és jönnek tömegesen. Ilyenkor pedig már valóban bosszantóvá válnak. A hangya valójában egy gyűjtőnév, a család igen népes, városokban a fáraóhangya (Monomorium pharaonis) a gyakoribb, kertesházak környékén pedig inkább a házi hangya (Lasius emarginatus) és a kis fekete hangya (Lasius niger) található meg. Az apró, átlagosan 5-9 mm-es termetű rovarok roppant jól szervezett kolóniákban élnek, rétegzett társadalomban, melyben minden egyednek megvan a maga helye és feladata, mi elsősorban a begyűjtést végző fáradhatatlan dolgozókkal találkozunk. 

Hangya ellen

A házba (lakásba) bejáró hangyákat többféle természetes riasztószerrel tarthatjuk távol. Ilyenek a fokhagyma, a szegfűszeg, a levendula(kivonat), a terpentin, az ecet, vagy a szegfűszeg, az élesztő, a sütőpor, és a fahéj. A kiválasztott anyagot egyszerűen helyezzük el a vonulási úton, és reménykedjünk a sikerben. Növényeket is hívhatunk segítségül, az ablakba, vagy az ablak alá telepített paradicsom, zsálya, levendula, izsóp is hagyományos hangyaűzők. Keményebb módszer a sós, vagy timsós vízzel való alapos felmosás, mechanikai megoldásként pedig a porszívózás is szóba jöhet, utóbbi inkább csak tüneti kezelésként. Csapdákat is állíthatunk, a cukros vízzel átitatott szivacs bevált hangyamágnes, hasonló elven alapszik a sekély tálban kihelyezett cukros víz, vagy cukros sör. Szintén jó hatásfokkal működnek a bolti hangyacsapdák, ebből a mérgező anyagot a dolgozók a bolyba hazaviszik, így az ott is pusztít. Fontos a megelőzés is, ne hagyjunk elöl morzsát, édes ételmaradékokat, gyakran porszívózzunk és mossunk fel a hangyaveszélyes területeken!

Képek: innen, és innen.

Mire jó a vérehulló fecskefű?

2 komment

Egy lelkes kertbarát keresett meg azzal, hogy újonnan vásárolt ingatlanának kertjében elképesztő mennyiségű vérehulló fecskefű található, kérdése pedig, hogy mit lehet kezdeni ezzel a növénnyel, érdemes-e legalább részben megtartani, jelent-e veszélyt a mindennapokban emberre, állatra, vagy a kertre nézve? A válaszok mások számára is érdekesek lehetnek, nomeg a vérehulló fecskefű egy igen csinos növény, így lássuk a részleteket!

p_20170513_103944.jpg

A vérehulló fecskefűnek már a neve is izgalmas, mindkét szónak magyarázata van. A fecskefű tavasztól, jellemzően áprilistól kezdve virágzik, vegetációs időszaka pedig hosszú, egészen az ősz első feléig díszlenek virágai, ez az időszak pedig egybeesik a fecskék itt tartózkodásával, így a népi megfigyelés összekapcsolta kettejüket, vagyis azért fecskefű, mert a fecskékkel együtt figyelhető meg. Aki már látott, sőt szakított le fecskefüvet, az jól tudja, hogy a kettétört szárból élénk narancsszínű nedv szivárog, ami kis fantáziával egész vérszerű, innen ered a név első fele.

Tulajdonságok: a vérehulló fecskefű évelő növény, mely a mák nem túl távoli rokona, a Chelinodium nemzetség egyetlen tagja ( a görög Chelidonium jelentése: fecske). Magassága 30-100 centiméter, gyöktörzséből több szár ered, virága négy, feltűnően sárga sziromból áll. 

p_20170513_103935.jpg

A fecskefű tulajdonképpen egyszerű gyomnövény, mely számtalan helyen megtelepedik, erdőszéleken, akácosokban, utak, falak mentén például, de fellelhető a városokban is, és a kertekbe is szívesen beköltözik, utóbbi esetben inkább a parlagi, kevésbé gondozott területeken jelenik meg, így olvasóm esete tipikus, a megvásárolt ingatlan évek óta lakatlan volt, kertjét magára hagyták. Egész Európában roppant elterjedt, sőt, Ázsia nagy részén is megtalálható a mérsékelt övi területeken. 

Tudta-e? A fecskefű a magjainak olaja nagyon vonzó a hangyák számára, így ahol a sárga virágú növény megtelepszik, ott a hangyák megjelenésére is számítani kell, ezért aki kertjében megtűri vagy direkt neveli a fecskefüvet, a rovarokkal is számoljon!

A vérehulló fecskefű közismert gyógynövény is egyben, azt talán a népi gyógymódokban kevésbé tájékozottak is tudják, hogy tejnedve remek ellenszere a szemölcsöknek. A legtöbb szemölcs elleni készítmény alapja a fecskefű hatóanyaga, de akár "nyersen" is használhatjuk a növényt, az eltört szárból szivárgó narancsos folyadékot egyszerűen a szemölcsre kell kenni, vigyázva arra, hogy az ép bőrfelületre ne jusson belőle, ott ugyanis irritációt okoz. A műveletet napi két-három alkalommal megismételve pár hét alatt jó eséllyel leszárad, eltűnik a bőrkinövés. 

p_20170513_103918.jpg

A fecskefű herbáriaként azonban másban is jeleskedik, hatásos ellenszere lehet a szemet támadó hályogoknak, hatásos lehet a mindenféle bőrelváltozások (ekcéma, sömör) kezelésében, belsőleg pedig vérnyomáscsökkentőként és hashajtóként ismert, valamint szív-, és érrendszeri problémák, gyomorpanaszok ellen is használatos. Antibakteriális, gyulladáscsökkentő hatása okán fogkrémekben, szájvizekben is megtalálhatjuk. Nagyon fontos azonban tudni, hogy a fecskefű alkaloidáinak egy része erősen mérgező, ezért a belsőleges használat házilag feldolgozott növénnyel kimondottan tilos, súlyos mérgezéshez vezethet a pontos dózis ismerete nélküli kezelés, fogyasztás! Ezért laikusként a vérehulló fecskefüvet legfeljebb külsőleg, szemölcs ellen vessük be!

A vérehulló fecskefű tehát hasznos a kertben, de felhasználni csak feldolgozás nélkül és csak külsőleg ajánlott, hosszú virágzási ideje miatt természetközeli stílusban kialakított kertekben csodás dísz is lehet, mely egész nyáron remekül mutat sárga virágaival. Akár egy kisebb ágyásba is terelhetjük hasznos dísz gyanánt,, ám ilyenkor jó gyom módjára biztos terjedni fog, így kordában kell tartani. Mérgező mivolta miatt kisgeyermekes kertekbe nem ajánlom. A hangyásodást nem szabad figyelmen kívül hagyni, ahol nagyobb tömegben van fecskefű, ott a hangyák is elszaporodnak majd. 

A képek olvasóm fotói.

Hogyan szedjünk epret?

2 komment

A címbeli kérdésre alapvetően kétféle válasz van, így ez a poszt is két dologról fog szólni, nevesül az epertermesztésről, valamint az eperszedésről. Mert egyfelől ugyebár rémesen egyszerű az eper szedése, ha van otthon a kertben vagy netán a hobbitelken, de ebben az esetben csak akkor működik a dolog, ha telepítettünk epret korábban. Ha nem, akkor marad az ültetéssel kapcsolatos tudnivalók kis csokra, és persze a türelem, hogy a következő szezonban már tudjunk sajátot leszedni. Másfelől aki nem ültetett epret, vagy nincs is például kertje, ahová ültethetett volna, annak maradnak a nagyon népszerű szedd magad eperföldek, melyeknek számos előnyük van, meg némi hátrányuk is, mindenre kitérek kicsit lejjebb.

2.jpg

Magyarázat: az eper, mint azt sokan tudják, botanikailag egy téves elnevezés, hiszen az édes, piros termésű gyümölcs valójában a szamóca. Mivel azonban az általános nyelvhasználatban szilárdan rögzült az eper kifejezés, így az egyértelműség jegyében én is ezt fogom használni. A precízebbek egyszerűen helyettesítsék be az eper szót a szamócával!

Legyen az első a saját eper, melyet augusztus környékén kell ültetni ahhoz, hogy a következő tavasszal már lehessen is szedni a piros gyümölcsöt. Az eper a semleges kémhatású, laza, homokos talajokat kedveli, de az átlagos kerti föld általában megfelelő lesz. Jó trükk fóliázni az eper ültetvényt, ez esetben az előkészített, átmozgatott, alaposan megtrágyázott talajrészt borítsuk le fekete fóliával, lyuggassuk ki, és ezekbe a lyukakba helyezzük ki a palántákat (kétarasznyi távolságra egymástól). A fóliás módszer előnye, hogy megelőzi a gyomosodást, és megóvja a növényt, különösképp a gyümölcsöt a szennyeződésektől és az állagromlástól. Természetesen fólia nélkül is lehet eperágyást kialakítani, ebben az esetben gyommentesítésre, és még több öntözésre lesz szükség (az eper igencsak vízigényes növény). A nyár végi ültetést nem szabad sokáig halogatni, minél később kerülnek ki a palánták, annál gyengébb lesz a hozam! Fontos tudni, hogy a szüret után sem szabad magára hagyni az eprest, a trágyázást és öntözést, valamint a gazolást is folytatni kell, különben a következő évben leshetjük a termést. Az epertöveket három évig szokás megtartani, aztán új palántákkal kell újrakezdeni a folyamatot!

Natural-detox-natural-body-detox-strawberry-picking.jpg

Érdekesség: van még egy trükkös lehetőség az eper ültetésre feledékenyeknek, mégpedig a hűtött palánták márciusi kiültetése. Az ún. frigó palántákat télen hűtőházban tartják és kora tavasszal árusítják, így lehetőség nyílik arra, hogy egészen kései, márciusi ültetéssel is megvalósuljon a májusi szüret!

6019140739_e903ba74c3.jpg

Természetesen nem mindenki akar vagy tud otthon epret termeszteni, nekik marad a vásárlás, ami sokszor drága, és nincsen benne semmi izgalom vagy kihívás, szemben a szedéssel! Országszerte több tucat szedd magad eperföld található, melyek nevükhöz hűen úgy működnek, hogy az emberfia odamegy, szed amennyit bír, a kíjáratnál leméreti és kifizeti, de a fő poén az, hogy a szedés közben elfogyasztott eper ingyen van, így akinek jó a teherbírása, kilószámra ingyeneprezhet. Maga a szedés ugyanakkor nem felhőtlen szórakozás, inkább könnyű-közepes nehézségű fizikai munka, ezért ha megfogadnak pár tanácsot, érkezzenek kényelmes, megfelelő öltözetben, melyet nem sajnálnak, ha poros, koszos lesz, egy lyukas mackóalsó és egy öreg, kinyúlt póló kiválóan alkalmasak a célra. Nem rossz ötlet emellett némi italt és harapnivalót (szendvicset, csokit) is vinni, a nagy hajlongás közepette, főleg napos, meleg időben biztos, hogy megéheznek, megszomjaznak. Erősen ajánlott nejlonszatyrok helyett műanyag vagy fa ládákkal, kosarakkal érkezni, az eper könnyen összenyomódik, úgy pedig nagyot esik az élvezeti értéke. A gyűjtőedényeket ne szedjük púposra, inkább több, lazán megpakolt ládát készítsünk. A szemek leszedésekor hasznos a gyümölcsöt a kocsánnyal (a zöld résszel) együtt leszakítani, hosszabban eláll így. Ha megtelt egy kosár, tegye árnyékos helyre, ezzel is megelőzhető az idő előtti minőségromlás. A munka végeztével otthon csak annyi szemet mossanak meg, amennyit azonnal meg is esznek, vagy felhasználnak, a többi jobb, ha eredeti állapotában marad a hasznosításig, tovább eláll így a gyümölcs. 

Tipp: nagy a kísértés, hogy az amúgy is jellemzően kedvező árat a helyben elfogyasztott brutális mennyiségű eperrel faragjuk még lejjebb, ám a mértéktelen eper evésnek hasfájás lehet a vége, ráadásul a a földről frissen felszedett gyümölcs nem tiszta, ami nem kimondottan egészséges (az élelmesebbek ezért egy palack csapvízzel készülhetnek, hogy legyen mivel helyben lemosni a szemeket). 

A hamarosan nyíló eperföldekről többek közt ITT is tájékozódhatnak!

Képek: Képek: inneninnen, és innen.

Répatermesztés egyszerűen

Szólj hozzá!

A sárgarépával kapcsolatban - nekem legalábbis - az ugrik be elsőre, hogy gyermekkoromban azzal akarták eladni nekem, hogy kiválóan lehet fütyülni tőle. Ezen sokat gondolkodtam, de sem akkor, sem most nem találok kapcsolatot a népszerű gyökérzöldség és a fütyülési tudomány között, ha bárki ismeri a tézis tudományos alapját, feltétlen fejtse ki kommentben, egy több évtizedes rejtélyt oldana meg nekem. Mindettől függetlenül a répa egy remek zöldségféle, melyet ha nem is a fütyülés, de a magas antioxidáns és ásványianyag tartalma, valamint a benne található béta-karotin miatt illeszthetünk be gyakran az étrendünkbe! Jó hír, hogy a sárgarépa különösebb probléma nélkül megtermelhető a konyhakertben, lássuk hogyan.

sargarepa1.jpg

Sárgarépát márciustól júliusig vethetünk, éppen időben vagyunk tehát, annyit kell tudni az ültetési idővel kapcsolatban, hogy minél később vágunk bele, annál rövidebb tenyészidejű hibridet szükséges választani. Akinek ez kínai, nyugodtan hagyatkozzon a gazdaboltok, szaküzletek eladóinak segítségére, csak közölje velük, hogy mikor kezdene a munkálatokba. Mint minden vetés, a répáé is egy kevés előkészületet kíván. Szükséges lesz egy mélyreható talajátmozgatás, a répa a laza talajokat kedveli, köves, rögös, kötött közegben a gyökér szétágazik, minősége leromlik. Az ideális a mély rétegű, humuszban gazdag talaj, ilyenkor számíthatunk a legbővebb hozamra. Az átlagos kerti föld általában teljesen megfelelő, és ha paradicsom, paprika után vetjük, akkor tápanyagutánpótlásra sem lesz szükség. A sárgarépa tápanyagigénye közepes, dús lombozata miatt a nitrogén fontos számára, és káliumot is igényel, ezeket műtrágyával biztosíthatjuk, a friss szervestrágyázás kedvezőtlenül hat a növényre. Ültetéskor a magokat másfél arasznyi (kb. 25-30 cm) sortávolságba vessük, és alaposan öntözzük be (a kelesztő öntözés főleg a kései fajtáknál szükséges), mert a korai fejlődési szakaszban sok nedvességet kíván a növény. Hasznos trükk a magokat homokkal keverni, és így kiszórni, egyenletesebb eloszlást nyerhetünk így.

Érdekesség: van, aki bakháton termeszti a sárgarépát, ez egy speciális termesztési eljárás, de nem nehéz követni. A bakhát egy másfél-két arasznyi magas hosszanti földsáv, ennek a tetejébe vetünk ilyenkor. A bakhát előnye, hogy a gyökérzöldségnek könnyebb a fejlődés, hiszen mélyebb talaj van alatta, ami ráadásul biztosan laza és szellős szerkezetű, hiszen a bakhát megépítésénél megmozgattuk a földet. Az ilyen ültetésnél a barázdák közötti "völgyekben" alapos mulcsolás szükséges, a kiálló földgerincek ugyanis hamar kiszáradnak.

Mikor a hajtások már 2-4 lomblevelet növesztettek, egyelhetjük az ültetvényt hogy erős, vastag gyökereket kapjunk. Az egyelés azt jelenti, hogy egyes példányokat kiszedünk a sorból, úgy, hogy a bent maradók között egyenlő és ideális távolság legyen, ami a répa esetében 5-8 centiméter. Egyelésre a későbbiekben is szükség lehet, ne sajnáljuk kihúzni a kicsi példányokat, salátában akár azonnal hasznosíthatóak.

carrot_plants.jpg

Cseperedő sárgarépa vetemény

Azt ezt követő ápolási munkák központi eleme a gyommentesítés (segít, ha az elővetemény is gyommentes volt), és a kapálás, melyet a tenyészidő alatt 3-4 alkalommal végezzünk el. A fejlődő répáknak a vetési időszakhoz képest kevesebb öntözésre lesz szükségük, a sárgarépa vízigénye közepes, de az esetleges szárazabb időszakokban az elmaradt csapadékot mindenképp pótolni kell. A répa betegségei közül a lisztharmat, vagy az alternáriás levélfoltosság jelenthet gondot, kártevői pedig jellemzően a cserebogárpajorok, a vetési bagolylepke, és a sárgarépalégy. Utóbbi ellen hathatós védekezés a vöröshagymával társítás, a hagyma távol tartja a legyet, a répa pedig a hagymát támadó legyet űzi el. A betegségek megelőzésében jelentős szerepe van az ellenálló hibridek választásának, így ne sajnáljuk a kicsit több pénzt a márkás, megbízható forrásból származó vetőanyagra (én mindig ellene beszélek az élelmiszer áruházak időszakosan kínált veteményes portékáinak, de döntsön mindenki belátása szerint).

In My Kitchen Garden - thinned and mulched carrots on 6-6-09.JPG

Mulcsolt biovetemény. Mulcsként elsősorban szalma jöhet szóba, de az ágnyesedék, széna is megteszi

carrots1_s600x600.jpg

A betakarítás ideje az adott fajtától függ, a sárgarépa tenyészideje hosszú, nagy általánosságban 80-200 nap között van (a rövid tenyészidejű fajtáknál 80-120 nap), a vetőmag információi között megtaláljuk az optimális betakarítási időt. A felszedést egy száraz napra célszerű időzíteni, a betakarított terményt egy-két napig szikkasztani szokás, majd a levelektől megfosztott gyökereket hűvös pincében, homokágyban tároljuk. A sárgarépa balkonon is termeszthető, ám ilyenkor mély ültetőládára lesz szükség, valamint vegyük figyelembe, hogy lombozata akár egy méter magasra is növekedhet. Balkonon világos, szélvédett helyre telepítsük, és gyakrabban öntözzük, mint szabadföldi vetés esetén.

Carrot, Yellow Pak, Sherbert, Cream Pak, Purplesnax, Sugarsnax 54, 110512 (16).JPG

Noha sárgarépának hívjuk, számos színvátozatban elérhető

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Tippek városi galambok ellen

8 komment

Gyakran esik szó a városi növénynevelésről, melynek eredményei a szép közterek, utcafrontok, parkok, és persze az ízlésesen kialakított, virágokkal díszített erkélyek, balkonok. Van azonban ezeknek a szorgos kezek által rendbe hozott területeknek egy tipikusan városi ellensége, mely odarondít, piszkos, hangos, egyszóval zavaró. Ő a galamb. 

 pigeons-d000115E67f948d330625.jpg

A városnak ugyanis nem csak sajátos flórája, hanem specifikus faunája is van, utóbbi emblematikus képviselője a galamb, melyet a köznyelv előszeretettel titulál szárnyas patkánynak, utalva a pestist hordozó, terjesztő rágcsálóra. A galamb megítélése kifejezetten rossz, ami nem csoda, hisz előszeretettel fészkel és időzik az épületek peremén, a parkokban, sőt, a bátrabb példányok az erkélyekre is beköltöznek, akár költenek is ott, kitessékelni őket pedig nem könnyű.

 14pigeon_span.jpg

Fontos, hogy ne etessük, ne szoktassuk a környékre a madarakat. Gyakori látvány parkokban, közterületeken, lakótelepi zöldterületeken, hogy jellemzően idős emberek lelkesen etetik a galambokat, ami kedves dolog, de ennek eredményeképpen a szárnyasok megtelepednek a környéken. Ha ilyet látunk, tapintatosan figyelmeztessük az állatbarátot, hogy ezzel súlyos problémákat okozhat a környéken lakóknak! 

Mielőtt rátérnék a galambok elleni harcban felvehető hadállásokra, ismerkedjünk meg kicsit közelebbről ezekkel a tollas szörnyetegekkel. A városi galamb pontos rendszertani besorolása nehézkes, a legvalószínűbb, hogy a régmúltban háziasított szirti galambok (Columba livia domestica) visszavadult példányairól van szó, más források szerint pedig a kék galamb (Columba oenas) leszármazottai ezek a madarak. Akárhogy is, a városi galamb teljes mértékben alkalmazkodott az urbánus léthez, aminek fő oka, hogy természetes ellenségei (például a ragadozómadarak) ebben a környezetben nincsenek jelen, élelmet, fészkelőhelyet viszont bőven találnak, tulajdonképpen a város a galamboknak terített asztal és vetett ágy. Mi azonban ezt nem mindig díjazzuk, a bemocskolt szobrok, a hangzavaros erkélyek, körfolyosók, a madárpiszkos ablakpárkányok és közterületek, az autók fényezésén esett csorbák nem csupán esztétikailag jelentenek problémát, a galamb betegségeket is terjeszt, így a hozzájuk fűződő probléma közegészségügyi és hulladékkezelési kérdés is.

 Galamb elleni védekezés.JPG

Acéltüskés galambűző

 480067592_0c323c24d6.jpg

Természetes megoldás az idomított sólyom

És akkor induljon a háború! A madarak elriasztására többféle módszer létezik. Kezdjük a radikális végén, van aki a jó öreg légpuskára esküszik, ami egyrészt nem túl ízléses, másrészt nem is kifejezetten hatékony metódus, lévén hogy galambból bőven van utánpótlás, ráadásul a légpuska túl halk ahhoz, hogy riasztó legyen számukra. Jobban beválhat, ha megtelepedésüket fizikai akadályokkal előzzük meg, például hálóval, vagy fém beülőtüskékkel. Jó szolgálatot tehet a galamb természetes ellensége, a sólyom. Persze sólymot nem lehet venni a gazdaboltban, hanem solymászt kell hívni, aki idomított madarával elkergeti a galambokat, de az ilyen kezelés hetekig kell, hogy tartson, és hosszútávon nem 100%, hogy hasznos, ha a galambok észlelik, hogy az ellenség már nincs jelen, hamar visszatérnek. 

 2.jpg

Begyűjtés, elszállítás

Lehet vásárolni különböző elektromos és akusztikus riasztóberendezéseket is, ezek szintén beválhatnak, bár gyakran a galamb idővel hozzászokik, és visszatér )így megy ez például a vakonddal is). Szellemes és olcsó ötlet a műmadár, egy műanyag holló vagy sólyom az erkélyen, ablakpárkányon ideig-óráig elrettenti a hívatlan vendégeket, a baj az, hogy a galamb nem buta, ha azt látja, hogy a műanyag ragadozó sosem mozdul, idővel felbátorodik, és újra megjelenik. Hasznos lehet az is, ha a műmadarat rendszeresen áthelyezzük, vagy damillal fellógatjuk, hogy a szél mozgathassa. Házi megoldásokról is hallani, például a balkonnövények mellé leszúrt közönséges papírforgóról vagy kiakasztott, napfényben villódzó cédélemezekről, ezek hatékonysága általában változó. Ha végképp kudarcot vallott minden módszer, lehet szakembert is hívni, aki begyűjti az állatokat és áttelepíti őket, persze ehhez már mélyebben kell a pénztárcába nyúlni. Tőlünk nyugatabbra használnak galamboknak kifejlesztett fogamzásgátlót is, melyet takarmányba kevernek és kiszórnak városszerte, Magyarországon tudtommal ilyesmit nem használnak.

21475_003.jpg

Műanyag galamb ellenség

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Krisztus és Júdás a kertben

Szólj hozzá! · 1 trackback

A Húsvéthoz igazítva a mai bejegyzésben több bibliai vonatkozású növény kerül terítékre, melyek nem csupán az ünnep miatt lehetnek érdekesek, hanem szépségük okán is, sőt akad köztük olyan is, melyet bárki elültethet kertjébe.

judasfa_vasarlas.jpg

Júdásfa

A júdásfa több faja hozzáférhető a kertészetekben, így választhatjuk a közönséges vagy a kanadai júdásfát, esetleg utóbbi bordó levelű változatát. A júdásfák alapvető tulajdonságai azonban szinte megegyeznek, így a választás csak a külsőt érinti. A júdásfa tulajdonképpen egy mérsékelt égövi cserje, mely megjelenésében jellemzően kisebb méretű fa. Magassága kifejlett korában sem éri el a tíz métert, a kezdeti gyors növekedés után lassabban fejlődik, a teljes méret eléréséhez húsz évre is szüksége lehet. Ideális választás kisebb kertekbe, előkertekbe, ahol jól mutatna egy díszfa, de a magasabb típusok a helyszűke miatt nem jöhetnek szóba. Nem csak kompakt mérete szól a júdásfa mellett, mind a virágzata, mind a levélzete teljesen egyedi. A bíbor és lila árnyalatú virágok nagyon korán, a tavasz elején nyílnak, egyedülálló módon közvetlenül az ágakon. A virágzás a lombfakadás előttre esik, így ilyenkor csak a virágok vannak jelen a fán, ami igazán különleges látványt jelent! A késő tavasszal megjelenő levelek nem kevésbé díszesek, szív alakúak, kezdetben bronzos beütéssel bírnak. A virágokból később félarasznyi termések fejlődnek, melyek őszre elszíneződnek, így a júdásfa megjelenése az évszakokkal együtt dinamikusan változik, folytonosan izgalmas képet nyújtva.

judasfa_viraga.jpg

A júdásfát alig támadják kártevők és betegségek, így nevelése egyszerű és problémamentes lehet. Mindenképp napos, meleg kertrészbe telepítsük, figyelembe véve, hogy a humuszos, gazdag talajt kedveli. A júdásfát később ne ültessük át, rögtön a végleges helyére kerüljön, ugyanis a mozgatást rosszul tűri! Rendszeres öntözni csak fiatalabb korában, illetve hosszabb, aszályos időszakokban szükséges. Metszése egyszerű, csupán az elszáradt ágak levágásából áll.

Érdekesség: a hagyomány szerint a bibliai Júdás egy júdásfára akasztotta fel magát, innen ered a növény neve. A néphiedelem szerint a júdásfa virágai Jézus vérét, lapos magjai pedig az ezüstérméket, a júdáspénzt jelképezik. 

A krisztustövis szorosabban kapcsolható a Húsvéthoz, hiszen a hagyomány szerint ezen növény ágaiból készült a megfeszített Jézus töviskoronája. Tulajdonképpen magyarul két növényt is említünk ezen a néven, de csak az egyikből készülhetett töviskorona, mert a másik nem honos a bibliai területeken. 

paliurus.jpeg

Paliurus spina-christi egészben (fent), és a tüskéi (lent)

paliurus_tuske.jpg

A Paliurus spina-christi volt nagy valószínűséggel a töviskorona növénye, mely Krisztus korában az adott területen megtalálható volt, ám valószínűleg nem volt ott őshonos. Ez a krisztustövis egy lombhullató, 2-3 méter magasra megnövő trópusi-szubtrópusi növény, mely roppant igénytelen, így tartása szinte gyermekjáték. Jól bírja tűző napot, a talajjal szemben minimálisak az elvárásai, öntözni pedig csak kifejezetten aszályos időszakokban kell. A krisztustövis elsősorban sövényként vethető be, fényes olajzöldes levélzete és tavasszal nyíló sárga virágzata ideális térhatárolóvá teszik. Természetesen szúrós, tüskés növény, bár tüskéi nem túl hosszúak, azért kisgyermekes kertekbe ne telepítsük. 

glad.jpeg

Gleditsia triachantos

Magyar nyelvterületen a Gleditsia triachantos, vagyis a lepényfa is ismert krisztustövis néven, ám ennek a növénynek semmi köze a bibliai történetekhez, hiszen a Közel-Keleten sosem volt megtalálható, lévén észak-amerikai faj. A lepényfa akár a 20 méteres magasságot is elérheti, de metszéssel sövény is kialakítható belőle. Szintén igénytelen faj, kiváló a városállósága, a talajt tekintve nem válogatós. Fő ismertetőjele az ősszel beérő csavart alakú hüvelytermése, mely ehető, a hüvelyben található magokból liszt őrölhető, innen az újabb népies név: szentjánoskenyér. A Gleditsia tüskéi a fent taglalt krisztustövisénél jóval látványosabbak, nagyobban, és hármas csoportokban állnak, ezért ihlethették meg a népi folklórt. 

gleditsiatriacanthos4lp.jpg

A lepényfa termése

Van azonban még egy harmadik titkos versenyző is az igazi krisztustövis címért, ez pedig a mai Izrael területén honos és elterjedt Ziziphus spina-christi, mely a Koránban is említésre kerül, és számos mágikus-misztikus hiedelem övezi, azonban szakértők biztosak abban, hogy nem ez volt az igazi töviskorona alapanyag, többek közt azért, mert hajtásai törékenyek, nem hajlíthatóak. 

Képek: innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (7) balkonkertészet (7) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (6) design (6) díszfa (5) dísznövény (116) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (9) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (7) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (18) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (177) kertbarát (52) kertépítés (127) kertész (11) kertészet (123) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (229) kertészkedés (168) kertészmérnök (53) kertfenntartás (77) kertgondozás (8) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (12) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (78) kerttervezés (142) kert és design (76) kert trend (49) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (22) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (13) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (129) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (60) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (120) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (8) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (7) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (5) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (8) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (137) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (55) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (63) vadvirág (5) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (75) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (44) vetés (9) vetőmag (5) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (8) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (34) zöldterület (5) zöld utcafrontok (18) Zugló (8) zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV