Megyeri Szabolcs kertész blogja

Mi az az esőkert?

Szólj hozzá!

Az éjjel arra ébredtem, hogy heves eső veri a tetőt, és reggelre is épphogy elállt az égi áldás, így nem csoda, ha az esővel kapcsolatos dolgok jutottak eszembe. Az esőt a kertgazda szereti, hiszen ingyen öntözést jelent, éltető erő a növényeknek, gyűjtésével pedig igazán jót tehetünk kedvenceinknek. De vajon ki lehet-e használni az esőt azon kívül is, hogy egy nagy edénybe gyűjtjük a vizet? A válasz igen, van például egy roppant érdekes kertépítési metódus, mely kifejezetten az esőre alapul, ráadásul a természetet utánozza, vagyis rossz nem lehet! Ez az esőkert.  

rain-garden-maplewood-minnesota.jpg

Egyszerű, kisméretű esőkert, mely díszelemként is kiváló

Az esőkert tulajdonképpen nem egy teljes kert, hanem a birtokon belül speciálisan kialakított kisebb rész. A dolog lényege, hogy az esővíz folyásirányának megfigyelése után, annak megfelelően, már meglévő, vagy mesterségesen kialakított mélyedésekbe tereljük a vizet. Az ilyen módon elárasztott kertrésznek többféle haszna van. Az ide terelt víznek lesz ideje a földbe szivárogni, vagyis nem csak átfolyik a területen, mindeközben pedig a föld, mint természetes szűrő megtisztítja az esővizet, ami így jobb kondícióban kerülhet vissza a közeli patakokba, folyókba. Az ereszcsatornából, a járdáról, (amennyiben nem jelent erős szennyezést, az útról és a parkolóból is) terelhetjük ilyen módon a vizet egy irányba. Az elárasztott területet természetesen olyan növényekkel és virágokkal kell benépesíteni, melyek kedvelik az efféle körülményeket, a legjobb választások a helyi klímához alkalmazkodott őshonos növények, melyek így a csapadékon kívül általában több törődést nem is igényelnek a későbbiekben. Ezzel a módszerrel tehát nem csupán az öntözésen foghatunk forintokat, de a szintén drága szabadidőből is több marad.

simple_rain_garden.gif

raingarden_yard.jpg

how-rain-garden-works4.jpg

Esőkert-vázlatok

Az esőkertek alakja változatos lehet, többek közt medenceszerű alakzatot, hosszúkás árokformát is kialakíthatunk. Ha a birtok (túl enyhe) lejtése nem biztosít természetes lefolyást a csapadéknak, az ereszcsatorna meghosszabbításával, vagy árokkal irányíthatjuk a vizet a kijelölt helyre, így az épületek melletti tócsákat is megszüntethetjük. Utcafrontokon a járdán átívelő kis csatornákkal oldhatjuk meg a vízelvezetést, de az úttest felől érkező vizet is igába hajthatjuk. Különösen hasznos ez a megoldás a közterületi zöldítésnél, vagy kertes társasházi udvaroknál, mivel az így kialakított szisztéma alig igényel gondozást a későbbiekben. Arra érdemes figyelni, hogy épületalapokhoz, közlekedőkhöz, kerti úthoz túl közel ne építsünk esőkertet, mert kár, illetve kényelmetlenség származhat belőle.

rain-gardens01.jpg

 

Az esőkertek nem csupán ökológiai hasznuk, és praktikumuk miatt hasznosak, hanem azért is, mert segítségükkel organikus, burjánzó, életteli kertrészt hozhatunk létre. A jól kialakított esőkert mágnesként fogja vonzani a madarakat, rovarokat, pillangókat, de gyíkok, békák megjelenésére is lehet számítani. A kialakítás költsége alacsony, a tervezést követően egy hétvégényi ásással, területrendezéssel és ültetéssel megoldható az egész, és ha mindent jól csináltunk, lüktető-lélegző, önfenntartó miniatűr ökoszisztémát teremthetünk a kertben.

20120509-esokert-varosi-arvizek-megakadalyozasa.jpg

Az esőkertek az erdők természetes vízgyűjtő medencéit utánozzák

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Öntözővíz, de milyen?

4 komment

Az öntözés egy állandó, sosem elhanyagolható teendő a növényeknél, hiszen még a leginkább szárazságtűrő fajok is igényelnek olykor egy kis nedvesség pótlást, az átlagos házi - szobai vagy kerti - növényeknél pedig heti, néha napi rendszerességű feladat az öntözés. Ezzel eddig sok újat nem mondtam, legfeljebb a megrögzött műnövény rajongóknak szaladhatott fel a szemöldökük, azonban az nem mindegy, hogy mivel öntözünk, ebben a kérdéskörben pedig lehet, hogy lesz olyan, aki új információra lel az alábbiakban! 

 ontozes.jpg

A cserepes növényeknél gyakran megfigyelhető, hogy földjük felszínén fehéres elszíneződés alakul ki. Ez jellemzően a csapvíz keménysége miatt történik, de vajon tudjuk-e, hogy mit is jelent a víz keménysége? A víz keménységét benne lévő oldott kalcium és magnézium sók mennyisége határozza meg, a helyzetet azonban bonyolítja, hogy a víznek van egy változó és egy állandó keménységi értéke is. A változó keménységet forralással csökkenteni lehet, az állandó keménységet okozó szulfátok és kloridok pedig nem semlegesíthetők így. A víz keménységét ez a két tényező adja meg, a keménység kifejezésére többféle skála van használatban, minél alacsonyabb a mérőszám, annál lágyabb a víz. A kemény víz növényekre gyakorolt hatása hosszútávon negatív, a talaj ugyanis ilyen esetben meszesedik (megnövekszik a sótartalma), ami jellemzően tápanyag-felvételi problémákhoz, ennek következtében gyökérelhaláshoz, vagyis adott esetben a növény pusztulásához is vezethet. 

A vízkeménység mértékegységeiről és osztályozásáról ITT olvashatnak részletesebben!

Tudta-e? A csapvíz az ország egyes vidékein erősebben klóros, mint máshol, ez pedig az érzékenyebb növényeknek problémát okozhat. Amennyiben a vezetékes víz klóros, meszes, lehetőség szerint váltsuk ki másmilyen vízzel öntözéskor!

 

vizkemenyseg.png

 

A természetben előforduló leglágyabb víz az esővíz, így ez elviekben különösen alkalmas az öntözésre, a növények ugyanis a lágy vizet kedvelik, ami nem csoda, hisz a vezetékes víz megjelenése előtt pár száz millió évig a növények csak ebben részesültek, ehhez szoktak hozzá. Ugyanakkor sajnos az esővíz gyakran szennyezett, főleg városi környezetben (nagyvárosokban, azok körzetében, vagy ipari vidékeken jellemzően savassá válik) így az érzékenyebb, egzotikus szobanövényekhez nem feltétlen javallott az esővíz használata, kerti és balkonnövényekhez azonban remek ötlet gyűjteni az esővizet, hiszen ezek a példányok így is, úgy is részesülnek az esővízből, csak a mennyiség és a rendszeresség az, amit a természet nem tud pontosan szabályozni számukra. A kényesebb benti zöldekhez a már említett forralással lehet többek közt lágyított vizet előállítani, de jó ötlet az állott (vödörbe engedett, majd egy éjszakán át állni hagyott) víz bevetése is. Szintén kifejezetten hasznos a növényeknek a fúrt kútból származó víz, ám egyes helyeken a talajvíz is rossz minőségű, szennyezésekkel terhelt, így érdemes tájékozódni, hogy az adott térségben a kútvíz milyen összetételű, minőségű. A kemény víz lágyítása kémiai úton is lehetséges, például oxálsav, foszforsav, vagy kénsav adagolásával, azonban ezek az eljárások veszélyes anyagok kezelésével járnak, így otthoni környezetben inkább ellenjavallottak. Sokkal gyengédebb módszer a tőzeg alkalmazása, mely szintén lágyítja a vizet, a túl kemény vízbe 10 literenként 5 deka tőzeget adagoljunk, majd fél napig hagyjuk állni a mixet. 

Tippek az esővíz gyűjtéshez:

- A növények öntözésére a kiadós esők vize alkalmas. Várjuk meg, míg az első fél órában a csapadék alaposan lemossa a tetőt és átmossa az ereszcsatornát, ezután csatlakoztassuk a lefolyót a gyűjtőedényhez!

- Ne használjunk fém gyűjtőedényt, mert abból hosszútávon káros anyagok oldódhatnak ki, a fa vagy műanyag dézsa megfelelőbb!

- Használjunk fedeles gyűjtőedényt, hogy a párolgási veszteséget megelőzzük!

- A sötét késlelteti a mikroorganizmusok elszaporodását és az algásodás beindulását, így az edény legyen átlátszatlan, és rendelkezzen fedővel!

 

Képek: innen és innen.

Három szokatlan kerti szépség

7 komment

Mikor kerti növényekről van szó, általában kétféle igény merül fel. Az egyik, hogy legyen minél egyszerűbb, sallangmentesebb, ki kelljen ültetni, zöldelljen, és ennyi. A másik, hogy a növény legyen érdekes, különleges, izgalmas, lehetőleg olyan, ami nincs a szomszédban, de még az utcában sem, hogy igazán egyedi látványvilágot teremtsen a kertben. Most azoknak ajánlok három extravagáns kerti dísznövényt, akik a második kijelentést érzik inkább magukénak!

 oszlopos_bodza.jpg

A bodza már magában is érdekes kerti lakó, bár azt nem lehet mondani rá, hogy ritka vendég lenne a kertekben, azonban van olyan bodza változat, ami nagyon is különleges. A bodza egyik speciális díszváltozata az oszlopos bordó bodza, melyet Angliában nemesítettek. Ez a bodzafajta nem oldalirányban, hanem felfelé terjeszkedik, sudár, egyedi alakjával azonnal feltűnést kelt. Az alakja mellett - ahogy az a nevéből is kilogikázható - mélybordó leveleivel is kitűnik a többi dísznövény közül, ráadásul fiatal levelei még zöldek, így érdekes színkombináció jöhet létre egyetlen növényen belül. Az oszlopos bordó bodza a legjobban nagyobb, nyílt területeken érvényesül szoliternövényként, de több tő sorbaültetésével érdekes hangulatú sövény is kialakítható belőle. Virága kellemesen citromos illatú, ehető bogyói ősszel érnek be. Az oszlopos bodza nagy előnye, hogy gondozása a nem igényel különösebb szakértelmet, igényei átlagosak, aki már ápolt kerti növényt, az az oszlopos bodzával is jól elbodogulkezdő kertészkedők is bátran próbát tehetnek vele.

Tipp: az oszlopos bodza akár szűk előkertekbe, utcafronti ágyásokba is telepíthető, ahol a kis alapterület miatt fontos, hogy a dísznövény felfelé terjeszkedjen.

szerelemvirag_viraga.jpg

szerelemvirag.jpg

Igazi különlegességnek számít a szerelemvirág (Agapanthus) melyet a kertészetekben is csak korlátozottan lehet megvásárolni, érdemes tehát lecsapni egy példányra, ha épp találunk belőle. A szerelemvirág augusztusban virágzik, virágzata tényleg egyedülálló, a szár csúcsán hozza kék, légies virágait, egyszerre csokorban általában 30-50 darabot. A szerelemvirágot teleltetni kell, vagyis a kertbe kiültetve nem maradhat kint a hideg hónapokban, így leginkább dézsás növényként érdemes tartani a terasz, a bejárat, vagy a kert bármely részén, ahol egész biztosan figyelemfelkeltő növénydísz lesz belőle! A teleltetést 3-6 Celsius fokos, világos helyiségben kell megoldani, nyáron pedig napos, de huzatmentes területet kell a szerelemvirágnak biztosítani. A szerelemvirág természetesen balkonokon is nevelhető.

Tipp: a szerelemvirágot 3-4 évente, mikor a vastag gyökér az edényt már kinőtte át kell ültetni, ilyenkor tőosztással szaporítható is!

narancseperfa_termes.jpg

narancseperfa.jpg

A narancseperfa azoknak való, akik egy, az átlagostól eltérő, de kezelhető, kompakt méretű díszfát szeretnének otthonra. Az amerikai eredetű narancseperfa legfeljebb tíz méterre nő meg, de megfelelő gondozással akár térhatároló sövény is kialakítható belőle, tüskés ágai áthatolhatatlan védvonallá teszik. A narancseperfa több tulajdonságával tűnik ki a díszfák közül, koronája szabálytalan alakú, tavasszal nyíló zöld virágzata látványos, narancsméretű, bordás felületű termése pedig igazán egyedi megjelenésű (de nem ehető). A narancseperfa parkfaként, sorfaként is használatos, így utcafronti ültetése is remek ötlet, szeles, huzatos fekvésű kertrészeken pedig funkcionális szélfogót képez sorba telepítve. A narancseperfa a napos, meleg területeket kedveli, a teleket jól tolerálja, csupán a fiatal példányokat szükséges az első években telente takarni.

Érdekesség: narancseperfát termésének alakja miatt több helyen majomagynak is hívják!

Képek: innen és innen, valamint a szerző fotói.

Nyári kukorica

Szólj hozzá!

Kevesen vannak, akik így a nyár harmadik harmadának küszöbén ültetésen törik a fejüket, most inkább a nyaralással, pihenéssel van mindenki elfoglalva, de biztosan akad azért jópár olyan kertbarát, aki most is szívesen tenne.venne a kertben, konyhakertben. Nekik ajánlható a kukorica, melyet főszabály szerint július végéig lehet vetni, így éppen az utolsó napokban vagyunk kukorica vetés-ügyileg. Természetesen inkább a kiskerti kukoricáról van most szó, melyet az ízletes termésért, de egyszerűen a dekoratív megjelenéséért is nevelhetünk otthon. Mégpedig a következőképp!

cornpatchpanorama514.png

A kukoricát április végétől kezdve a már említett július végi határig lehet vetni, a tavaszi vetés alapkövetelménye a fagymentes időszak, most erre nincs gondunk. A csemegekukorica nem a legigénytelenebb termények közé tartozik, elég határozott követelményeket támaszt. A talajt tekintve a humuszos, mélyrétegű, közepesen kötött típust preferált, de a homokos talaj is megfelel, a közeg megfelelő lég-, és vízáteresztőképessége a fontos, kötött talajokon nem lesz sikerélmény. Vetés előtt egy kis átmozgató ásást, gyommentesítést, és ideális esetben trágyázást kell megejteni (utóbbi starter műtrágya vagy egyszerűen komposzt)

Tudta-e? A kukorica hagyományos indián termény volt egykoron, és állítólag ősi indián praktika, a kukoricavetéssel egy időben kiszórt haldarálék, hal nyesedék alkalmazása, ez biztosította ugyanis a magas nitrogén ellátottságot!

 

Corn_growing_in_a_backyard_garden_in_New_Jersey.jpg

 

Maga vetés nem lesz bonyolult, a magokat félujjnyi (3-5 cm) mélyre kell ültetni, a sortávolság nagyjából 70 centiméter legyen. A kialakítás legyen négyzetes (amennyiben a terményre hajtunk) vagy hosszanti sor elrendezésű (ha inkább csak dísznek szánjuk).  A kiszórt magokból nagyjából egy hét múlva bújnak elő a magoncok, a zsenge kezdeményeket rendszeres gyommentesítéssel, bőséges öntözéssel segítsük az erősödésben.  Az öntözéssel kapcsolatban fontos tudni, hogy a kukorica a címerhányás (a címerek kibomlásának) idején igényli a legtöbb vizet  Ezt követően se lankadjon az öntözési kedvünk, a termés minőségét nagyban befolyásolja a vízmennyiség, a csövek "hízásakor" négyzetméterenként egy-egy alkalommal 30-40 liter vizet juttassunk a növényeknek.

Tipp: a kukorica magas lesz, és erősen árnyékolni fog, így a kukoricavetemény közvetlen közelébe ne telepítsünk/vessünk alacsony, fényigényes növényeket! 

sweetcorn2.jpg

Tipp: szokás a kukorica alá tököt vetni, a szúrós levelű tök több kártevőt távol tart, cserébe olykor megnehezíti a sorok közti mozgást nekünk is.

Betegségek közül a fuzáriumos fonnyadás, vagy a csíkoskukorica mozaikvírus okoz gondot gyakrabban. Előfordulhat a golyvás üszög megjelenése, főképpen sérülések következményeként. A golyvás üszög egy gomba, feketés-szürkés színéről ismerni fel, és mihamarabb el kell távolítani, mielőtt "kipukkadásával" szétszórná spóráit. A kártevők közül várható a kukoricamoly, a gyapottok-bagolylepke, az amerikai kukoricabogár, vagy a levéltetű megjelenése.. A betegségek, illetve kialakulásuk esélye többnyire megelőzhetők ellenálló fajták telepítésével, valamint a kiskerti kukorica esetében általában nem kell tartani nagyarányú fertőzésektől.

corn-beans-squash.jpg

Kukorica és bab együttese

A betakarítás általánosságban 80-100 nap múlva időszerű. Az érettséget a cső felső harmadában is teltté váló, élénksárga szemek jelzik, a szedéssel ne késlekedjünk sokat, az idősödő csövek élvezeti értéke csökken. Csemegekukorica vetőmagból tényleg számtalan fajta kapható, így vetőanyag vásárlás előtt minden esetben alaposan tanulmányozzuk át a csomagoláson olvasható tudnivalókat, és ezek szerint járjunk el. A kukorica nagy helyigénye, és méretes gyökérzete miatt balkonra nem igazán jó választás, de bátrabb balkonkertészek megpróbálkozhatnak vele, ha van több, öblösebb edényük, és elég szabad területük. 

square foot corn from backyard.jpg

 Akit érdekel egy izgalmas, kapcsolódó téma, mégpedig GMO kukoricáról, annak ajánlom EZT a több évvel ezelőtti, de lényegét tekintve ma is aktuális bejegyzésemet!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Kánikulai növényápolás

Szólj hozzá!

A nyár közepi nagy melegektől nem csak mi szenvedünk, hanem balkon-, és kerti növényeink is. Míg azonban mi kedvünkre hűsölhetünk a légkondis szobákban, vagy jeges üdítőt szürcsölhetünk, addig röghöz, szebben mondva helyhez kötött növényeink komoly veszélyben lehetnek a kánikulában, ezért a kirívóan meleg időszakban fokozottan vigyázzunk rájuk, és alakítsuk a gondozási teendőket az extrém körülményekhez! Ehhez következnek most jól bevált tippek!

watering.jpg

- A kerti növények esetében a dühöngő kánikulai napokban a kora reggeli, vagy az esti órákra időzítsük az öntözést!

- Tartsuk szem előtt, hogy előre öntözni nem lehet, vagyis ha pár napra, egy hétre elutazunk, vagy csak hétközben nehezen jut időnk a kertre, akkor a napi öntözési feladatokat nem válthatjuk ki egyetlen, bőséges, áztató locsolással. Ebben az esetben inkább kérjük meg a szomszédot, vagy egy kapukulccsal rendelkező ismerőst, hogy intézze el a növények ellátását. 

- A legtöbb növény a kánikulában hálás lesz a természetes csapadékot imitáló esőztető öntözésért, mely során a szórófejet felfele irányozva nedvesítjük kedvenceinket.

- A pázsitot  - ha máshogy nem megoldható - akár napközben is öntözhetjük, de csak kisebb adagokban juttassuk ki a vizet, nem szabad, hogy tócsák képződjenek a fűfelületen!

- Ritkábbann alkalmazott, de bevethető metódus a kánikulai takarás. A legforróbb pár napban például az érzékenyebb örökzöldeket takarással is védhetjük a tűző napsugarak ellen, amihez például egy vékony, fehér vászonlepedő tökéletesen megfelel.

- A forró napokban, hetekben a füvet ne nyírjuk katonásan rövidre, a hosszabb szálak természetes módon árnyékolják a töveket, így a tűző nap ártalmaitól és a talaj gyors kiszáradásától is megóvhatjuk pázsitunkat! 

- A balkonon tartott cserepesek is veszélyben vannak a nagy hőségben, edényeik térfogata ugyanis kicsi, ezért földjük gyorsan átforrósodhat, kiszáradhat! A balkonnövények esetében is alkalmazzuk a kora reggeli és esti öntözési időszakokat, valamint sokat segíthetünk növényeinknek mulcsolással. A mulcsolás során mulcsanyagot (például aprókavicsot, zúzott fakérget, szalmát) helyezünk el a növény földjének felszínén, ami lassítja a talajban lévő nedvesség párolgását, így megóvja a cserép lakóját.

- A sötét cserepeket fehér papírlappal, vászondarabokkal burkoljuk be, ezzel is késleltethetjük a közeg felmelegedését.

A páraigényes balkonnövényeket állítsuk párologtató tálcára. Egy műanyag tálcára terítsünk szét zúzott követ, apró kavicsot, majd öntsük fel a peremig vízzel a tálcát, végül erre helyezzük el a cserepeket!

- Az erős napsugarakra érzékeny balkonnövényeket helyezzük takarásba, de az egész erkélyt árnyékolhatjuk egy vászonlepedővel, vagy egy pár ezresért kapható napvitorlával a forró napokban!

- A kert állataira is gondoljunk hőség idején, a kutyának, cicának mindig legyen bőséges ivóvize, és hűsölésre alkalmas, árnyékos búvóhelye, valamint a madaraknak is életmentő lehet, ha egy magasabbra helyezett sekély tálkába ivóvizet helyezünk ki!

Kép

Dinnye kisokos

40 komment

A dinnye mindig téma a nyár derekától kezdve, hiszen az igazán forró hetek hagyományosan legkedveltebb slágergyümölcse. A dinnye azonban jó pár éve nem csak az édes íze és a remek szomjoltó hatása miatt téma, hanem az ára körüli balhék miatt is, bár biztosan nem érti mindenki, hogy miért is baj, ha olcsó a dinnye, hiszen olcsón vásárolni jó. Apropó vásárlás, ha már veszünk, hogy találhatjuk meg a legjobbat, legfinomabbat? Az is gyakran felmerül a dinnyebarátok körében, hogy nem lehetne-e még lejjebb vinni az árat, például otthoni termesztéssel? Megint mások azt firtatják rendszeresen, hogy a dinnye végül is gyümölcs vagy zöldség? Nos, most az összes kínzó kérdésre kompakt, közérthető választ kaphatnak!

188855-425x283-young-watermelon-and-blooms.jpg

Termeszthetek-e otthon dinnyét?

A kérdésnek kétségkívül van létjogosultsága, hiszen ha a céklától a barackig bármi nevelhető otthon is, akkor a dinnyét miért ne termeszthetnénk meg magunknak? Ennek elvileg semmi akadálya! A dinnye magról szaporítható, a vetés ideje a tavasz dereka, áprilistól májusig szórhatók ki a magok, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, szélsőségektől mentes talajtípusba. Nagyjából hat hét után a kikelő palánták egyelhetőek, innentől csak öntözésre és gyommentesítésre lesz szükség, plusz egy érdekes feladatra, a dinnye indáit ugyanis forgatni, terelni kell a gyümölcs ideális fejlődéséhez. A vetés idejétől függően akár már június végétől szüretelhető dinnye, ami igazából kobaktermés, és akár 10-15 kg is lehet, megjelenése és alakja változatos, ami nem csoda, hiszen közel félezer fajtája ismert. Magyarország klímája egyébként kifejezetten alkalmas a termesztésre, mondhatni dinnye nagyhatalom vagyunk, nem ritka eset, hogy a jó minőségű magyar görög utazik külföldre (ahol többet is fizetnek érte) és a silányabb görög görög érkezik hozzánk, alkalmasint magyarnak beállítva, ezt hívjuk dinnyehamisításnak. A kerti termesztés egyetlen, ám elég komoly akadálya a dinnye helyigénye, egy tőnek ugyanis legalább egy négyzetméterre van szüksége, így ahhoz, hogy érdemi termésünk legyen, egy átlagos kert igencsak tetemes részét kéne dinnyetermesztésre átállítani. Érdekesség, hogy nem hinnénk, de akár balkonon is lehet próbálkozni, persze ehhez extra követelmények társulnak, akit érdekel a balkondinnye és konyít az angolhoz, IDE KATTINTVA kaphat szuper útmutatót.

how-to-grow-watermelon-in-pot-e1457271861238.jpg

Mi van a dinnyében?

A dinnye nem domborít vitaminok és ásványi anyagok terén, lévén hogy közel 90%-a víz, ugyanakkor ennélfogva roppant üdítő és hasznos a nyári forróságban. Ha mindenképp valami kedvező élettani hatást akarunk tulajdonítani neki, hát a vesékre éppenséggel jó hatással van a magas víztartalom miatt, de a fogyasztása inkább élvezeti oldalról értelmezhető.

Hogyan válasszam ki a legjobb dinnyét?

A tuti módszer a lékeléses kóstolás, ez azonban elvileg tiltott, bizonyos uniós rendelkezések alapján, bár az ismerős zöldséges esetleg megteszi nekünk. Ha nem ismerünk zöldségest, akkor kezdjük külső vizsgálattal, ugyanis minél zöldebb, fényesebb felületű és sötétebb tónusú a héj, annál érettebb, tehát annál finomabb a beltartalom. A sárgás, fakó foltok az éretlenséget jelzik, ezek a példányok biztos nem lesznek túl jó ízűek és édesek. A következő módszer a kopogtatás, de vajon tudjuk-e, mit is kell hallgatni? Akkor lesz jó a dinnye, mikor ütögetésre kongó hangot ad, kicsit visszhangzik, sőt, ha némi rezonanciát is érzünk, akkor szinte garantált az ízletes végeredmény! A tompa, puffogó hang gyengébb ízt, kásás belsőt jelez általában. Tudni kell azt is, hogy a "minél nagyobb, annál jóízűbb" kitétel csak a dinnyeszezon elején érvényes, akkor sem mindig, a dinnyénél nem a méret a lényeg. Augusztus második felére - önbeteljesítő jóslatként - az igazán nagy példányok elfogynak, de a kisebbek is ugyanúgy lehetnek ízletesek. Megint más metódus a kacs, vagyis a rövid szár figyelése. Ha ez teljesen elszáradt, és a környező szőrök is lepotyogtak, az azt jelzi, hogy a példány régóta áll a standon. Ha zöldes, nem túl száraz, és még némi mézgafolyás is látható rajta, akkor az áru friss. Ugyanakkor az érett dinnye szára még a földön elszárad, és ilyenkor a termés könnyen leszakítható a szárról. Mivel a dinnye nem utóérő, ezért nem mindegy, hogy az érés mely szakaszában került leválasztásra. Ezért a száradt szár azt is jelezheti, hogy jókor került felszedésre a gyümölcs, innen már csak az a kérdés, mennyit állt a ládában, pulton.

melon-small-watermelon1.jpg

Miért baj, ha olcsó a dinnye?

Indítsuk a témát kicsit régebbről! 2012-ben a magyar termelők támogatására a Vidékfejlesztési Minisztérium megegyezett a nagyobb kereskedelmi láncokkal, hogy azok legalább 99 forintos kilónkénti áron adják a dinnyét a vásárlóknak. Ezzel a kormányzat a termesztőket kívánta támogatni, hogy egyfelől beelőzzék az olcsó és sokszor gyenge minőségű importot, másfelől egy kis haszonhoz szerették volna juttatni a gazdákat, akik a korábbi évek 50-70 forintos bolti kilónkénti árból már gyakran semmilyen hasznot nem tudtak elérni (egy kg dinnye önköltségi ára ugyanis magában 40-50 forint, ehhez hozzátéve a szállítási költséget világos, hogy 70-80 forint alatt a termelőnek gyakorlatilag ráfizetés a dolog). Sajnos vagy sem, ez a minisztériumi döntés kartellezésnek minősült, így a következő évben már nem ismételték meg a szabályozást, de a felek betartották az ajánlást, miszerint nem mennek a lélektani 99 forintos kilós ár alá. A későbbiekben ez az ajánlás sem érkezett már meg a szezonkezdetre, így a dinnye újfent szabadáras, ám 100 forint alatt továbbra sem kifizetődő a termelőknek, így a túl olcsó dinnye (a lenyomott felvásárlási és eladási ár) nagy károkat okozhat az ágazatnak, vagyis aki támogatni kívánja a honi gazdákat, inkább válassza a legalább 100 forintos dinnyét, vagy ha teheti, vásároljon közvetlen a termelőktől.

A dinnye gyümölcs vagy zöldség tulajdonképpen?

Ez a kérdés klasszikus troll téma, hiszen az átlag dinnyebarátnak igazából teljesen mindegy, hogy kedvencét hova sorolja. Tény, hogy a kertészeti egyetemen a zöldségtermesztés tanszék anyaga a dinnye, a köznyelv azonban gyümölcsként rögzítette, kicsit hasonló a helyzet mint a jól ismert eper/szamóca vitánál, a magam részéről mindig a többségi, valós nyelvhasználói álláspontot támogatom, tehát részemről a dinnye egy ízletes nyári szomjoltó gyümölcs, de aki zöldségként említi, az sem mond rosszat. Több szót ez a téma nem is érdemel. 

Képek: innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (7) balkonkertészet (7) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (6) design (6) díszfa (5) dísznövény (117) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (9) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (18) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (176) kertbarát (52) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (123) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (230) kertészkedés (168) kertészmérnök (53) kertfenntartás (76) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (12) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (77) kerttervezés (143) kert és design (75) kert trend (50) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (22) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (131) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (61) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (121) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (7) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (8) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (138) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (55) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (63) vadvirág (5) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (75) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (9) vetőmag (5) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (8) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (5) zöld utcafrontok (18) Zugló (8) zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV