Megyeri Szabolcs kertész blogja

Kerti út tippek

2 komment

Legyen bármilyen stílusú vagy kialakítású a kertünk, egy dolog biztos, közlekedni fogunk benne. Ezért alapvetés, hogy a leggyakrabban használt ösvényeket valamilyen burkolattal lássuk el, az útépítésnek pedig rögtön két kiindulópontja is lehet. Egyfelől a házat és a garázst, a kamrát, a filagóriát, a hátsó kaput, vagy a éppen bográcshelyet hasznos összekötni egy jól járható, biztonságos úttal, másrészt a kerti út elvezethet a birtok legszebb, leglátványosabban kialakított részei között, hogy például bemutathassuk büszkeségeinket a betérő vendégeknek. A kétfajta kerti út merőben más kialakítást és anyagokat igényel. 

 fokep.jpg

A pázsittal egy szintbe süllyesztett kerti út rettentően praktikus lesz fűnyíráskor!

A közlekedési céllal épülő kerti út legyen mindig stabil, folytonos, és szilárd burkolatú. Az elkészítéshez használhatunk direkt erre a célra való térkövet, téglát, de betonos út is szóba jöhet. A szélességet ne túlozzuk el, hiszen a túlméretes járda a pázsitos felületből vesz el értékes területet. Hasznos, ha csúszásmentes felületű az út, ez esőben és a téli hónapokban jól fog jönni. A könnyen takarítható felületek és anyagok szintén áldásosak lesznek a későbbiekben! A kerti útnak lehet épített, akár kissé magasított szegélye, de növényekkel is dekorálható a közlekedési útvonal, alkalmasak a célra a színes egynyáriak, vagy az alacsony, törpenövésű cserjék, de akár az illatos levendula is jó választás! 

Ötlet: A kerti út akkor lesz igazán hasznos, ha minden napszakban használható, ezért tanácsos pár lámpával szegélyezni az ösvényt! A közlekedést nagyban segíthetik a közterületeken gyakran látható talajszintbe süllyesztett fényforrások, melyek ráadásul a kisgyermekekre sem veszélyesek, szemben a póznákon elhelyezett lámpákkal. Ezek a süllyesztett lámpák a gyepes felületre is telepíthetőek, fűnyíráskor sem jelentenek gondot. Természetesen a rudakon, póznákon nyugvó izzók is dekoratívak általában, a lényeg az, hogy a világítótestek elemei illeszkedjenek a kert stílusához, atmoszférájához.

 

A dekorációs célú kerti utaknál sokkal több teret nyerhet a kreativitás és a fantázia. Ezeket az utakat vagy ritkábban használjuk eredeti céljukra, vagy eleve csupán dísznek szánjuk, így az anyagválasztásnál és a kialakítás milyenségénél is szinte korlátlan szabadsággal élhetünk. Rusztikus hatásúak lehetnek a durva kidolgozású fa elemek, mint például kör keresztmetszetű fatörzs lapok, vagy a talajszintbe leásott rövid gerendaszerű elemek, akár vasúti bontásból származó hangulatos talpfákat is használhatunk! Az ilyen utacskákat kirakhatjuk lépőkövekből is, vidám, bohém hatást kelt például egy sornyi szabálytalan közökkel lerakott lapos kő. Választhatjuk természetesen az előregyártott kültéri járólapokat is, a jellemzően négyzetes elemeket kedvünk szerint elrendezve fektethetjük le. Az egyes elemek közötti hézagokat feltölthetjük mulcsanyaggal, így elkerülhetjük, hogy aprólékos munkával kelljen a pázsitot megnyírni a közökben. Azt tartsuk szem előtt, hogy a zúzott kővel, murvával, gyöngykaviccsal nagyobb felületen felszórt ösvény ugyan dekoratív, de ahol gyermekek, vagy nehezebben mozgó idősek is laknak, ott ne ilyet válasszunk!  Ne feledjük, hogy a kerti út építéséhez az esetek többségében szakismeretek és gyakorlat szükségesek, főként, ha nem dekorációs célú, hanem funkcionális, vagyis gyakran használt, nagyobb terhelésnek kitett útról van szó. Bátran kérjük szakember segítségét, hogy az eredmény biztonságos és tartós legyen!

Tipp: a kerti kutyáknak rendszerint van állandó vonulási útjuk, amelyen a pázsitot jellemzően kikoptatják. Esztétikusabb lesz a látvány, ha ezt az utat leburkoljuk, így a kutyaösvény nem csúfítja el a látképet!

 garden-path-02-08312016.jpg

Az aprókavicsos, kőzúzalékos utacska nagyon mutatós, de kerekesszéket, babakocsit szinte lehetetlen rajta mozgatni, ezzel számoljunk!

Kerti út építéséhez is praktikus görgeteg köveket, folyami kavicsot, és zúzott követ többféle kiszerelésben is rendelhet kertészeti webshopomból IDE kattintva!

Képek: innen

Permakultúra: divat vagy lehetőség?

1 komment

A kertkultúrában időről-időre felbukkannak irányzatok,melyek egy ideig roppant divatosak, aztán vagy a feledésbe merülnek, vagy (részben vagy egészben) beépülnek a napi gyakorlatba. A címben említett permakultúra is egy ilyen mostanában trendi dolognak mondható, ám érdemes vele megismerkedni, mivel számos olyan elemet, elgondolást tartalmaz, melyet az irányzat teljes átvétele nélkül is jó ötlet lehet alkalmazni, sőt, lehet hogy Ön már alkalmazza is, és nem is tudja, hogy a permakultúra útjára lépett! Kezdjük a magyarázatot egy kicsit messzebbről, hogy aztán a bejegyzés második felében már teljesen világos lehessen, hogy miről is van szó!

permaculture-garden.jpg

Permakultúrás kert. Hogy mitől az? Hamarosan kiderül...

Bármennyire közhelyes és elcsépelt kijelentés, de mégis igaz, hogy a bolygó erőforrásait mi emberek túlzottan, néha extrém módon igénybe vesszük. Sokszor bele sem gondolunk, hogy például az étel, ami a tányérunkon van egy vasárnapi ebédkor, mennyi energiát emésztett fel, és mennyi szennyeződést okozott közvetve, vagyis mennyiben növelte ökológiai lábnyomunkat. Pedig a képlet egyszerű. Az állattartás javarészt gépesített (ha továbbmegyünk, maga a gépesítés is gépesítés eredménye), tehát döntően fosszilis tüzelőanyag égetésével működik, nem beszélve a szállításról, ami hasonló elven működik. Ugyanez a helyzet a zöldségekkel, és nyugodtan vegyük ide a csomagolóanyagokat, melyeket szintén szükségszerűen környezetszennyező módon állítanak elő, ráadásul jó részük nehezen lebomló műanyag, ami aztán évtizedekig hever majd egy szeméttelepen (ami - és ez nyilván kicsit demagóg - erdő is lehetne), más részük pedig papír, amiről ugye tudjuk, hogy miből készül. Érdemes lenne tehát kiszámolni, hogy egy négytagú család vasárnapi ebédje mibe kerül a természetnek, az ökológiai egyensúlynak, valószínűleg sokba.

 

Tufnell-Park-Balco_1753089c.jpg

A városi, balkonon, hátsó kiskertben történő haszonnövény termesztés is lehet a permakultúrás gondolkodásmód része

Sokan otthon, a saját kertjükben is próbálnak tenni valamit. Gazdálkodnak, háztájit nevelnek, a végeláthatatlan gyep helyett kertjük egy részét termelésre állítják át, és krumplit, paradicsomot, karalábét termesztenek, ezek ugyanis annyira ellenőrzöttek és bio-jellegűek, amennyire csak a gazda akarja, hiszen ő maga felügyeli a veteményt. Aki háztájizik, általában sokszor egyben biózik is, hisz nem mindenki akar vegyszerezni otthon, és a saját termelésnek pont az a lényege, hogy a boltinál jobb, egészségesebb, minden káros anyagtól mentes élelmiszer kerüljön az asztalra. Ha még közelebb megyünk az otthoni termesztéshez, és úgy általában a kertekhez, azt is láthatjuk, hogy jópáran egészen szoros viszonyt, harmóniát próbálnak teremteni a birtokukkal, ügyes praktikákkal elérve azt, hogy a kerti termény, növény, virág, minél kevesebb energiafogyasztásba kerüljön (ennek persze sokszor a spórolás az eredője). Ide sorolhatóak azok az ügyes fogások, melyek a kertművelést valóban kifizetődővé (és ezzel párhuzamosan általában környezetbaráttá) teszik, úgymint többek közt az esővíz gyűjtés, az esőkert-szerű kialakítás, a fúrt kút használata, a napelemek felszerelése, a komposztálás, a zöldtrágyázás, a zöldtetős kialakítás, és sok hasonló dolog.

rain-garden-diagram-lrg.jpg

Sematikus esőkert-ábra. Ha bővebben érdekli, mi is ez, ITT olvashat róla egy korábbi bejegyzésemben

Tulajdonképpen ez a permakultúra, a kifejezés ugyanis a minket körülvevő környezettel való lehető legszorosabb együttműködést jelenti, olyan természetes szimbiózist ember és növény, állat között, ami minimálisra csökkenti az emberi forrású szennyezőanyag kibocsájtást, a fogalom tulajdonképpen maga a környezetbarát gondolkodás valóságba átültetett változata, vagyis a permakultúrás gondolkodásmód kizárólag a természet adta lehetőségekkel operál. Aki permakultúrás kertet akar létrehozni, az komposztál, a kártevőket azok természetes ellenségeinek betelepítésével ritkítja, esővízzel öntöz, felhasználja a növényi hulladékot, és így tovább, tehát minden cselekedetével a már létező ökológiai láncolat egyes elemeit használja fel céljai eléréséhez. Ez az irány kiterjeszthető, ide tartozik a szabad állattartás (ami "tanyasi" címszóval már most is trendi), az ökobarát épületek építése, a zöldtetők létrehozása, a geotermikus-, nap-, vagy szélenergia csatasorba állítása, és a sor folytatható lenne sokáig. Mindennek pedig egyetlen célja az, hogy az ember által okozott károkat, egészségtelen és természetellenes folyamatokat minimalizálja. 

1M2.jpg

Mesterséges szigetelő, hőfogó helyett passzív tetőkert

A permakultúra fogalmának egyik megalkotója Bill Mollison ausztrál természettudós megfogalmazása szerint: "„A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.” 

 

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Levéltetű gyorstalpaló

25 komment

A tavaszi növényápolási, kertgondozási szezon beindulásával egyidejűleg a bosszúságot okozó kártevők ideje is visszatér, a kertészkedők időről-időre kénytelenek szembesülni az apró növényrémek pusztításával. Az egyik leggyakoribb kártevő, mely a szobai és kerti növényeket egyaránt támadja, a levéltetű, melyet most jobban megismerhetnek, és az is kiderül, hogy vehetik fel a harcot ellenük!

Mi az a levéltetű?

A kifejezés nem egy, hanem egy nagy csoport rovart jelöl, a levéltetű fajok száma ugyanis százas nagyságrendű. Az 1-3 mm-es élőlények többsége zöld, de akadnak fekete és vörös színű fajok is, sőt még szárnyas változatok is. A levéltetvek mindannyian a növények nedveit szívogatják, elsősorban a zsenge részeket, friss hajtásokat, bimbókat kedvelik. Áldatlan tevékenységük nyomán a levelek, növényi részek eltorzulnak, sérülnek, el is száradhatnak, vagy el is pusztulhatnak. További probléma, hogy a levéltetvek betegségeket terjeszthetnek, váladékuk pedig elősegítheti a korompenész megjelenését, elterjedését a növényen.

Tipp:

Az egyik leghatásosabb módszer a megelőzés. Érdemes időközönként átvizsgálni növényeinket, a korán felfedezett tetvesedés ugyanis sokkal könnyebben kezelhető, megszüntethető!

Hogyan fedezhető fel a levéltetvesség?

Az apró, a legtöbb esetben zöldes színezetű rovarok szabad szemmel is észrevehetőek, de egy nagyítóval még könnyebben beazonosíthatóak. A tetvességet megbízhatóan jelzi, ha a növényt hirtelen ellepik a katicák, melyek egyik kedvenc eledele a levéltetű. Hasonlóan megbízható jel az erőteljes hangyásodás, ugyanis a hangyák kedvelt csemegéje a tetvek által kiválasztott édes mézharmat (ami tulajdonképpen a tetű ürüléke), így ha egy növényt, vagy akár a teljes veteményest kezdik ellepni a hangyák, szintén gyanakodhatunk tetvekre. A levelek ragacsossága, mézszerű bevonata is intő jel lehet, valamint a torz, elszíneződő, látszólag ok nélkül lehulló levelek is tetűre utalhatnak.

 leveltetu.jpg

Fontos!

A levéltetvek egy idő után ellenállóvá válnak a különféle permetszerekre, így ha hosszabb ideig kezeljük növényeinket, időnként váltogassuk a módszereket, permetszereket! 

Mit lehet tenni levéltetű ellen?

A levéltetvek ellen permetszerek széles választéka érhető el, a reklámot kerülendő konkrét neveket nem említek, de az első gazdaboltba betérve részletes tájékoztatást kaphat minden érdeklődő. A permetszerekkel kapcsolatban fontos, hogy érdemes kombinálva és váltogatva alkalmazni azokat, hogy a rovarok rezisztenssége ne alakulhasson ki. Ajánlott a tavaszi és őszi megelőző permetezés, főleg, ha korábban vonatkozó problémáink voltak, az időnkénti ellenőrzéshez pedig kertészeti üzletekben kapható rikító sárga, ragadós bevonatú lapkákat használjunk, a sárga ugyanis mágnesként vonzza a tetveket, így hamar kiderülhet, van-e félnivalónk a kertben. Léteznek természetesen biokertészeti, vegyszermentes módszerek is, melyek hatékonysága változó, de érdemes velük próbát tenni, főleg nem nagyarányú rovarinvázió esetén. A néphagyomány szerint az erős csalánfőzet (csalántea) hathatós tetűirtó, a lehűlt főzetet egyszerűen az érintett növényre kell permetezni napi egy-két alkalommal, egészen a rovarok eltűnéséig. Egy másik recept szerint egy kiló csalánlevelet tíz liter vízben kell egy éjszakán át áztatni, majd ezt a levet hígítatlanul kijuttatni. Szintén kipróbált permetszer a kamillalé (melyet áztatással készíthetünk 1:4 kamilla-víz aránnyal), illetve a káliszappan, melynek 1%-os oldatát kell elkészíteni (vagyis tíz liter vízhez egy decinyi káliszappant adagolni), súlyosabb fertőzés esetén utóbbi elegy 2-3%-os is lehet. A vidéki folklórban a paradicsom szárából készült főzet is használatos, melyhez szintén káliszappant szokás adagolni, valamint érdekes alternatívák a növény földjébe dugott gerezd fokhagyma, illetve a földbe sekélyen elásott banánhéj. 

Tipp:

A rózsa mellé régóta szokás levendulát ültetni, egyfelől mert a látványt tekintve remekül egészítik ki egymást, másfelől mert a levendula hatékonyan tartja távol a tetveket a rózsától!

Képekinnen, innen.

Koriander a házban

Szólj hozzá!

Hiába zord most még az időjárás, a télnek egy-kettőre vége, a tavasz közeledte pedig a hobbikertészeket is felpezsdíti, hamarosan elérkezik ugyanis - például - a konyhakerti termesztés ideje. Persze a tavasz első heteiben még nem lehet a kinti kiskertet teljesen birtokba venni, de ettől a haszonnövény nevelést még nyugodtan elkezdhetjük korai terményekkel, melyek már februárban palántázhatóak. Most egy olyan fűszernövény kerül terítékre, melyet ritkábban találni meg a konyhakertekben, azonban épp azért, mert kevés mennyiség szükséges belőle, érdemes otthon megnevelni. A korianderről lesz szó, ismerkedjünk meg vele!

coriandrum-sativum-20080330.JPG 

A koriander népszerű mediterrán fűszernövény, és nem csak a konyhában kedvelt, hanem a balkon-, vagy ablakveteményesekben is, ugyanis kiváló alany az otthoni termesztéshez. A balkonveteményesek ideje gyorsan közeledik, pár hét múlva, a tavasz beálltával benépesülhetnek az erkélyre, párkányra kihelyezett cserepek, virágládák, melyekbe koriander is kerülhet majd, de ehhez előbb a palántákat kell "előállítani". 

A koriander lakásban vagy balkonon történő nevelése nem bonyolult feladat, csupán a környezeti tényezőkre érdemes fokozottabban odafigyelni. Amennyiben a palántázás idején a lakás olyan helyére tesszük a palántázó edényt, ahol azt nem éri túlzottan sok fény, és még hidegben is van, akkor kevés magonc fog kihajtani. A koriander hűvösebb helyen több napfényt igényel, így jó választás egy napos ablak elé elhelyezni, ahol a hőmérséklet nem túl magas és bőséges fényt kap a növekedése során. 

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Hogyan palántázzunk?

Maga a palántázás szinte gyermekjáték, ráadásul kellemes elfoglaltság, érdemes a gyerekeket is belevonni, a kicsik általában nagyon élvezik, ahogy a kis növénykék fejlődését napról-napra lehet követni. A palántázáshoz minimális befektetés szükséges, az első a palántázóedény, ami lehet tojástálca, tojástartó, tejfölösdoboz, sekély faláda, vagy éppen a toalettpapír gurigája, de nagyjából bármilyen pohárszerű alkalmatosság megteszi. A magneveléshez használjunk mindig bolti termőföldet, a kertből kölcsönzött talaj kórokozókat, kártevőket tartalmazhat, ellenben a zacskós föld mentes ezektől. A kiválasztott edényekbe adagoljunk földet, majd a mag zacskóján található instrukciók szerint (jellemzően a vetési mélység különbözik) ültessük el a magot. Az első időben a magoknak főleg melegre van szükségük, és az a legjobb, ha alulról kapják a hőt, így próbáljuk fűtőtest fölé helyezni a neveldét. Mikor már kibújtak a hajtások, a fény is fontossá válik, a hőmérséklet pedig csökkenthető, így irány az ablakpárkány vagy az üvegezett veranda, balkon. A palántanevelés fajtól függően 3-6 hétig szokott tartani, a kiültetés ideje általában akkor jön el, mikor már 2-3 levél is megjelent a növényen.

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

p0001.jpg

A már kibújt magoncoknak egyszerre biztosíthatjuk a kellemes hőmérsékletet és a megfelelő mennyiségű fényt egy ilyen félbevágott üdítős palackkal! Ne felejtsük el levenni a kupakot, hogy a megfelelő szellőzés is adott legyen.

Előnevelt példány vásárlása esetén a gyakran alkalmazott átültetés a koriander esetében nem tanácsos, ugyanis tulajdonképpen egy gyökérzöldségről van szó, a gyökerek sérülése pedig végzetes lehet a növénynek. Emiatt a palántázáshoz is egy legalább 20-30 cm mély cserepet, edényt válasszunk, hogy a gyökérzet kényelmesen elférjen majd! A koriandernek nincs szüksége speciális összetételű talajra, megfelelően fejlődik az általános termőföldben, azonban fontos, hogy a talaj jó vízelvezető képességű legyen. Különösen lényeges a kiegyenlített vízellátás akkor, amikor már megjelentek az első levélkék. 

A koriandermagokat már februártól kezdve vethetjük olyan cserepekbe, melyeket egyelőre a lakásban tartunk. A magokat 3-4 cm mélyen kell elhelyezni a földben, a friss vetést aztán alaposan be kell öntözni. Érdemes a palántázó edényt egy fóliával is letakarni, így a szükséges hőmérséklet és páratartalom könnyen biztosítható lesz! A kis magoncok  2-3 hét elteltével már biztosan láthatóvá válnak. Amennyiben túl sűrűn állnak egymás mellett a növénykék, egyeléssel ritkíthatjuk az állományt, vagyis szedjünk ki annyi magoncot, hogy az edényben maradók egymástól 4-5 centiméterre legyenek.  

coriandrum2_0.jpg

Tipp:

Amennyiben a koriandernek nem a levelét, hanem a magját szeretnénk felhasználni, várjuk meg, míg azok megérnek, és utána a levágott növényből rázzuk ki a magokat egy papírzacskóba.

A koriander számos egyéb, érdekes néven is ismert, hivhatjuk például cigánypetrezselyemnek, beléndfűnek, bolhafűnek, koldusborsnak, vagy zergefűnek. Külön megemlítendő a poloskaszagú kapor elnevezés is, mely egyben utal a koriander erős, egyesek számára kifejezetten irritáló aromájára is. A poloskaszagú kapor név nem magyar találmány, eredetileg a görög korisz (poloska) szóból származik a "koriander". A konyhában fűszernövényként, ételízesítőként a koriander minden része felhasználható, így a levél, a mag és a gyökér is. Érdekes fűszere lehet leveseknek, tésztáknak, de savanyúságok készítéséhez is gyakran felhasználják, valamint fontos szerepe van számos egzotikus indiai, távol-keleti fogás elkészítésénél. A koriandernek sokrétű gyógyhatást is tulajdonítanak, ezek egy része azonban nem bizonyított.

Képek: innen, innen, és innen.

A tél legjobb salátája!

2 komment

Rengetegen várjuk már a tél végét, és nem csak a sötét és a hideg miatt is, hanem azért is, mert ilyenkor megfogyatkoznak a friss zöldségfélék, és bizonyára jól esne valamilyen most szedett zöldet ropogtatni. Erre ugyanakkor nem kell még hónapokat várni, van ugyanis olyan ízletes salátaféle, ami éppen most, a tél második felében szedhető, fogyasztható. Ez a ritka madár éppen a madársaláta, aminek most van a szezonja!  

DSC_0025-13.jpg

Ki vagy madársaláta?

A kontinensünk mérsékelt égövi területein honos madársaláta (más nevein: valeriánasaláta, galambbegy saláta, hivatalosan pedig Valerianella locusta) sajnos az egyik legmellőzöttebb kultúrnövény, főleg Európa keleti felén ismerik és fogyasztják kevesen. A Kaukázusban és Kis-Ázsiában sokkal nagyobb népszerűségnek örvend, utóbbi területen tulajdonképpen gyomnövényként elterjedt, ott tehát szó szerint úton-útfélen lehet vele találkozni, nem csoda, ha beépült a helyi konyhakultúrába. Európában Franciaországban és Hollandiában kedvelt zöldség, máshol azonban szinte ismeretlen. Természetesen nálunk is kapható, ám nem túl olcsó, ami azért vicces, mert egy roppant igénytelen, könnyen termeszthető növény, amiből a szükséges mennyiséget fillérekért előállíthatjuk otthon, akár a kertben, akár a balkonon.

kg25-mache-01.jpg

Jó ötlet emelt ágyásba vetni a madársalátát, mert alacsonysága miatt háziállatok, gyerekek, vagy akár figyelmetlenségből mi magunk is letaposhatjuk

Belbecs

A madársaláta aktualitását most kivételesen nem az ültetési, hanem a szedési szezon adja, ugyanis az ősszel vetett magokból január környékén időszerű a betakarítás. A madársaláta fogyasztásával antioxidánsokhoz, A-, és C-vitaminhoz juthatunk, B9-vitamin és bétakarotin tartalma pedig a téli lehangoltságot, fáradságot enyhítheti. Kalóriaszegény zöldség, rosttartalma miatt pedig jótékony hatással van a belekre, az emésztésre, tehát élettani szempontból kifejezetten előnyös, ráadásul külsőre nem a megszokott salátaforma, aranyos, játékos kis levelei miatt valószínűleg a gyerekekenek is könnyebb eladni finomságként, mint például a fejessalátát. 

valerianella_locusta.jpg

Ha pár tövet meghagyunk virágozni, akkor az elszórt magokból jövőre minden külön beavatkozás nélkül lehet újra madársalátánk

Madársaláta termesztés otthon

A madársaláta tavasszal, március elején, valamint ősszel, szeptember második felében vethető. A talajt tekintve igénytelen, az átlagos kerti földben, ahol más is megterem, a madársaláta is jól fogja érezni magát. A magokat sekélyen, mindössze 2-3 centiméter mélyen kell kiszórni, arasznyi sortávval, vagy foltszerűen. A tavaszi és őszi vetésre is érvényes, hogy bár a madársaláta nem túlzottan fagyérzékeny, kemény hidegek idején az első időkben érdemes egy-két centis komposzt-, vagy földréteggel takarni a veteményt. Alacsony vízigényű növényről van szó, mérsékelt öntözést igényel csak. Az elvetett magok körülbelül két hét múlva kezdenek kicsírázni, ilyenkor még gyengécskék, ezért ebben az időszakban ajánlott kigyomlálni körülöttük, nehogy a gazok legyűrjék őket. Ennél több tennivalónk nem is nagyon akad, a madársaláta a kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló, növényvédelmre jó eséllyel nem lesz szükség. Ha megtetszett a dolog, akkor kéthetenkénti utóvetéssel folyamatossá tehetjük az ellátást, ami azért is jó ötlet, mert a leszedett levelek csupán pár napig fogyaszthatóak, így mindig csak annyit vigyünk be, amennyit meg is eszünk. A madársalátával természetesen balkonokon is sikereket lehet elérni, itt a kerti neveléshez hasonlóan kell eljárni, de a cserepek, ültetőládák kisebb térfogatú földje miatt több öntözést kell megejteni.

Ötlet: a madársaláta nem csak a tányéron, hanem a kertben is elüt a megszokott salátaféléktől, nem növeszt fejet, csak húsos, élénkzöld leveleket, és alacsony marad, így kreatív konyhakertészek ügyes vetési fortélyokkal a kert díszévé is tehetik, ha például két ágyás közé, határolónövényként telepítik, vagy a kerítés mellé, terasz köré ültetik. 

DSC01482.JPG

Játékos, vidám alakja miatt gyerekeknél is sikeres lehet

Képek: innen, innen, innen, és innen.

Újra a hóvirágokról

1 komment

Télen, főleg ha az ilyen zord és jeges, mint most, fokozottan vágyunk a tavasz közeledtét jelző nyíló virágokra, a hóvirág pedig hagyományosan az egyik első kikeleti hírnök, így érthető, hogy nagy népszerűségnek örvend. A népszerűség átka azonban, hogy nem csupán lelkes természetjárók csodálják ezeket a növényeket természetes élőhelyükön, hanem mások is közeli kapcsolatba kerülnek velük, ami egyszerűen azt jelenti, hogy a bájos virágokat sokan felszedik. Az, hogy a turisták leszakítanak pár szálat, még akár bocsánatos bűn is lehet, afelett is hajlamosak vagyunk eltekinteni, hogy hajlott hátú nénikék egészítik ki kevéske nyugdíjukat az aluljárókban árult hóvirág csokrokkal, az azonban már mindenképp súlyos dolog, mikor "élelmes" vállalkozók munkagépekkel termelik ki az értékes virághagymákat. Ismerjük meg hát közelebbről ezt a kedves virágot, hogy nagyobb kedvet kapjunk a megvédéséhez!

27374_hovirag-6.jpg

A hóvirág ott a legszebb, ahol nő

Ki vagy, hóvirág?

Botanikai szempontból a hóvirág szó az amarilliszfélék családjába tartozó húsz fajból álló nemzetséget jelenti, melynek négy tagja található meg hazánkban. Ezek a pompás (Galanthus elwesii), a redőslevelű (Galanthus plicatus), a levantei (Galanthus fosteri), és a kikeleti hóvirág. Utóbbi, vagyis a Galanthus nivalis az, amelyik a többiek közül egyedüliként őshonos Magyarországon, és egyben védett fajnak számít. A kikeleti hóvirág eszmei értéke tövenként tízezer forint, szedése, gyűjtése nem megengedett, még akkor sem, ha kertekben nyílik. Ez utóbbi passzus azt jelenti, hogy a saját kertünkben spontán megjelenő hóvirág is védettséget élvez, tehát hiába a mi kertünkben cseperedik, attól még nem szakíthatjuk le, nem áshatjuk ki! A védettség szabályairól az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. szakasza rendelkezik, melyből idézve: 

A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;b)egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez; (forrás: Complex Jogtár)

galanthus_nivalis.jpg

A törvényi oltalom a nálunk őshonos kikeleti hóvirágra vonatkozik

Miért kell megvédeni a hóvirágot? 

A hóvirág a télből kilábaló időszak egyik első szép, virágos, és roppant vonzó növénye, melyet a téli, kora tavaszi természetjárók előszeretettel gyűjtenek régóta bájos külalakja, különleges csüngő virágai miatt. Kedvelt ajándéknövény a márciusi nőnap környékén, és rendszerint idős nénikék is gyűjtik, hogy aztán pár százasért árulják utcasarkokon, aluljárókban. A nagyarányú szedés miatt azonban a hóvirágok száma már  sok éve csökkenésnek indult, ami még önmagában nem okozott volna veszélyhelyzetet számukra, az igazi bajt a néha már ipari méreteket öltő kitermelés jelenti. A hóvirág hagymái ugyanis keresett árucikknek számítanak, fő felvevőpiacuk Hollandia. A hóvirág bizniszben jó pénzt szimatoló "üzletemberek" ezért gyakran brigádokkal ásatják ki nagyobb területen a hagymákat, de az sem ritka, hogy munkagépekkel tarolják le a termőhely földjének felső rétegét, így egyszerre több mázsányi hagymát tudnak felszedni. A hagymák ezután rendszerint Hollandiába kerülnek, ahol aztán tasakokba csomagolva eladó virághagyma válik belőlük, és az is előfordul, hogy a jókora kanyar után visszatérnek a hazai boltok polcaira, mint drága exportáru. A fő probléma az egésszel, hogy a kitermelők értelemszerűen a legszebb példányok termőhelyeit számolják fel, így a satnyább, kevésbé szép virágok maradnak és szaporodnak. Ez a folyamat a hazai hóvirág-populáció minőségromlásához vezet, a telepek degenerálódnak, genetikai diverzitásuk (sokféleségük) csökken. Ezt felismerve a hóvirág 2005-től védettséget élvez, amit a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával életbe lépő 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet ír elő számára. A hóvirágok egyébként európaszerte különböző szintű védettséget élveznek, Ausztriában például érdekesen szól a törvény, ott a hóvirág szedhető ugyan, de egy ember csak annyit szakíthat le, amennyit a két ujjával átér. 

 hovirag arusok1.jpg

Az árusnak jövedelemkiegészítés, a természetnek jelentős kár

hovirag_szerk_2.jpg

Kertekbe a védettséget nem élvező típusok, és a kertészetekben kapható hibridek telepíthetőek

Hogyan tehetek akkor szert legálisan hóvirágra?

Mindennek értelmében a kikeleti hóvirág Magyarországon nem szedhető a természetben, sem leszakított virág, sem kiásott hagyma formájában. A többi típus a kertekben szabadon ültethető és leszedhető, bár utóbbi cselekedetnek sok értelme sehogyan sincs. Aki tehát otthonra szeretne hóvirágot, kertészetben vásárolhat ellenőrzött forrásból származó hagymát, melyet kora ősszel lehet elültetni a kertben, vagy egy cserépben, így ehhez most már késő, de jövőre nyugodtan lehet próbálkozni. Amennyiben lakásban neveljük, az elültetett hagymákat az első hajtások kibújásáig sötét, hűvös helyen kell tartani, ezután világosabb területre telepíteni, de arra ügyelni kell, hogy a növény a hideget szereti, ezért a balkonon, vagy a külső ablakpárkányon fogja jól érezni magát. Kiültetéskor, vagy a hagymák kerti telepítésekor lombok alatti félárnyékos helyet válasszunk nekik, amit pár hónap múlva már virágzással fognak meghálálni. Ültetés után több dolgunk nincs, öntözni sem szükséges a növényt, hiszen a hagymák minden tápanyagot tartalmaznak. A hóvirág február és április között virágzik, májusra hozza meg termését, majd visszahúzódik a földbe, és a következő ősszel indulnak meg újra a hajtások. Kerti tartásakor számolni kell azzal, hogy pár éven belül nagy, összefüggő telepet fognak alkotni a hóvirágok.

mód1.jpg

A kertekbe ültetett hóvirágok pár év nagyobb telepeket alkothatnak, persze azért nem ekkora hóvirág-szőnyeget

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (7) balkonkertészet (7) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (6) design (6) díszfa (5) dísznövény (115) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (7) érdekesség (9) erkély (9) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (7) fűnyírás (6) fűszerkert (18) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (84) gazdálkodás (6) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (29) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (18) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (177) kertbarát (52) kertépítés (128) kertész (11) kertészet (123) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (229) kertészkedés (170) kertészmérnök (53) kertfenntartás (77) kertgondozás (8) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (12) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (78) kerttervezés (143) kert és design (75) kert trend (49) kiskert (15) kiültetés (18) komposzt (7) komposztálás (7) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (14) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (13) mezőgazdaság (6) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (7) növénygondozás (130) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (62) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (121) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (8) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (6) rovar (7) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (5) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajigény (5) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (8) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (137) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (55) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (63) vadvirág (5) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (75) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (8) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (36) zöldterület (5) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV