Megyeri Szabolcs kertész blogja

Milyen karácsonyfát válasszak?

Szólj hozzá!

Átléptünk a decemberbe, ami növényfronton egyetlen dolgot jelent, itt az ideje a karácsonyfával foglalkozni. Az év utolsó hónapjában hagyományosan karácsonyi fenyővel kapcsolatos bejegyzésekkel jelentkezem, és bár meglehet, hogy az ezekben elhangzó információk sokaknak jól ismert evidenciák, azért rengeteg karácsonyozónak hasznosak lehetnek a leírt dolgok. Kezdjünk is bele, az első lecke legyen a vágott és a dézsás fenyők közti különbség, hogy könnyebb legyen a választás.

Miért vegyek vágott fenyőt?

A vágott fenyők adják a karácsonyfák (szubjektív becslés) 85-90 %-át, ezeket találjuk meg az utcai árusoknál, de a kertészetek, sőt, gyakran a hipermarketek is árulnak vágott fenyőt. Fontos az elején leszögezni, hogy a vágott fenyők 99%-a mezőgazdasági termesztésből származik, vagyis ezeket a növényeket kifejezetten azért nevelik, hogy kivágva ünnepi szobadíszként funkcionáljanak (a maradék egy százalék tulajdonképpen az illegálisan kitermelt, mondjuk ki, lopott fákat jelenti, ha egy árusnak mindössze 2-3 darab fája van, gyanakodhatunk, hogy nem tiszta a növények eredete). Tehát a vágott fenyő vásárlása nem jelenti azt, hogy az erdők pusztítását támogatjuk, de persze ettől még lehetnek fenntartások a vágott fenyővel szemben. Hogy egy hasonlattal éljek, a vágott fenyő ugyanaz a kategória, mint a búza vagy a dinnye, egyszerű haszonnövény, amit azért termesztünk, hogy kiszolgáljon minket. 

elo_karacsonyfa_rendeles_megyeri_szabolcs_kerteszete.jpg

Lucfenyő telep. Ezek a fenyők hazai termesztésből származnak, jellemzően Zala megyében nevelik őket, kifejezetten abból a célból, hogy karácsonyfák legyenek.

A vágott fenyő természetesen egyfajta gyűjtőnév, hiszen minden árusnál többféle fenyőt találunk. A leggyakoribb faj a luc, népszerűségben szorosan követi azt az ezüstfenyő, majd a nordmann fenyő, és van még pár fenyőféle, ami felbukkan az árusoknál, például a kolorádófenyő, az erdei fenyő, a duglászfenyő, vagy a feketefenyő. 

A vágott fenyő előnye a könnyű kezelhetőség, személyautóval is szállíthatóak, de közeli árustól gyalog is hazacipelhetőek, a luc kivételével tartósak, akár hetekig a szobában maradhatnak jelentős állagromlás nélkül. A vágott fenyőtől az ünnep végeztével egyszerűen megszabadulhatunk, a közterületfenntartó cégek elszállítják őket, de a kiszáradt fenyő kazánban el is tüzelhető. A vágott fenyő mérete kis túlzással bármekkora lehet, egészek kicsit is vehetünk, és aki akar, több méter magas monstrumot is választhat.

Időfaktor!

A vágott fenyő megvételének idejét taktikusan kell belőni. A szezon elején sok a szép, dús, nagy fa, de ezek állaga leromolhat, ha szentestéig heteket kell tárolnunk. Későbbre időzítve a vételt, sokszor csak kisebb, gyengébb minőségű fát találunk, ilyenkor viszont az árak mennek lejjebb, főleg az ünnep előtti egy-két napban. Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor került kitermelésre a fa, vagyis hogy mióta áll a kereskedőnél. A vásárlás minőségellenőrzési trükkjeiről hamarosan részletesen írok!

 

nordmann.jpg

Szép, tömött nordmann fenyő, kitermelés előtt. Lehet belőle vágott vagy konténeres fa is!

Miért vegyek dézsás fenyőt?

Az élő karácsonyfa divatja több éve töretlen, egyre többen döntenek az élő fa mellett, ki természetvédelmi, ki pedig praktikus okokból. A dézsás fenyő relatív hátrányokkal is bír a vágott fenyőkkel szemben, bár minden nézőpont kérdése. A legfontosabb, hogy a dézsás fenyő nem szobanövénylegfeljebb tíz napig maradhat a fűtött lakásban, ezután biztosan károsodik, akár el is pusztulhat, akkor pedig ugye értelmét veszti az élő karácsonyfa ideája. A dézsás fenyő már az újév első napjaiban kiültethető a kertbe (amennyiben akad pár fagymentes, derűs nap), de akár dézsában is tartható kültéren hónapokig, ilyen módon kettős hasznot könyvelhetünk el, hiszen ugyanaz a fa karácsonyi díszként és kerti dísznövényként is szolgál minket. Élő karácsonyfát kölcsönözni is lehet letéti díj ellenében, ebben az esetben a fát visszaszolgáltatva kifejezetten olcsón megúszhatjuk a fa mizériát (bár gyakran nem pénzt, hanem levásárolható kupont kapunk vissza a kaucióért cserébe).

Élő fenyőből szintén széles a választék, luc, ezüstfenyő, nordmann általában kapható, de akár konténeres kolorádófenyőnk is lehet. Ami eltérő, az a választás metódusa, az élő fenyőnél ugyanis nem az számít elsősorban, hogy karácsonyfaként milyen, hanem hogy kerti növényként milyen. A dézsás karácsonyi fenyőt ezért mindig úgy válasszuk ki, hogy kerti növényként tekintünk rá, és az adott faj igényeit (fény, talaj, tápanyag) és tulajdonságait (várható magasság, szélesség) vesszük alapul.

karacsonyfa_vasarlas_megyeri_szabolcs_kerteszete.jpg

Így festenek az értékesítésre előkészített földlabdás fenyők (itt éppen ezüstfenyők) A súlyuk akár 20-30 kg is lehet!

Aki a dézsás fenyő vásárlása mellett dönt, törődjön bele, hogy túl nagy fája nem lesz, ezek a növények ugyanis földlabdával, konténerrel együtt értendőek, így minél magasabbak, annál súlyosabbak, és bizonyos méret (nagyjából két méter) fölött már nem is nagyon kaphatóak. A dézsás fák szállítása személyautóban nehézkes, néha teljesen lehetetlen, így érdemes házhozszállítást kérni. 

Dézsás, konténeres, vagy földlabdás?

Bár mindhárom kifejezést használjuk, ezekre a növényekre leginkább a földlabdás illik. Az én kertészetemben például szabadföldben nevelt, az ünnepi időszak előtt kitermelt (kiásott) fenyők találhatóak, melyek földlabdáját jutaszövetbe csomagolom, füles dézsába állítom, a köztes részt pedig homokkal töltöm ki, hogy egyenesen álljon a fa. 

A következő bejegyzésben egy szinttel feljebb lépünk, a fenyőfajokat egyenként vizsgáljuk meg, felsorakoztatva előnyeiket és hátrányaikat!

A képek a szerző fotói.

Ünnepi ízek és illatok: a fahéj

Szólj hozzá!

Már csak párat kell aludni, és ránk virrad az év utolsó hónapja, a december pedig hagyományosan nem szól másról, mint az ünnepi készülődésről és a karácsonyi hangulat megteremtéséről.  A karácsonyhoz sokféle illat társul, többek közt a fahéj is, például mézeskalácsban, sütik fűszereként, de akár a kakaót, tejeskávét is feldobhatjuk vele, hogy ne is beszéljünk a teljesen aktuális forralt borról, ráadásul a fahéj nem csak édességekhez, hanem többek közt curryhez, bárányhús ételekhez, egyéb főfogásokhoz is felhasználható. Meg persze úgy általában, a karácsonyt félretéve is remek atmoszférateremtő aroma a fahéjé. Fahéjat a többségünk zacskós őrölt fűszerként, esetleg rúdként lát, ám maga a fahéjfa szinte ismeretlen, ismerkedjünk hát meg vele kicsit!

Cinnamomum zeylanicum.jpg

Fahéjfa, dús lombkoronával

Mikor fahéjról van szó, meg kell jegyezni, hogy tulajdonképpen két dologról beszélünk. A nálunk fahéjként ismert fűszer a fahéjfa (Cinnamomum zeylanicum) kérgéből készül, míg az Egyesült Államokban ezen a néven ismert ízesítő inkább a csípősebb kínai fahéj, vagyis a kasszia (Cinnamomum aromaticum Nees). Akinek volt szerencséje már a '70-'80-as években is fahéjjal fűszerezni, talán emlékszik, hogy az akkori fahéj gyengébb minőségű és ízű volt. Ez azért lehet, mert régebben a szocialista országok a jóval silányabb minőségű vietnámi fahéjat (Cinnamomum loureirii Nees) importálták, melyet manapság már csak a vietnámiak élvezhetnek.

Cinnamomum_cassia_04.jpg

Kasszia...

shapeimage_1.jpg

...és fahéjfa

Érdekesség: a fahéj jót tesz a gyomornak, segíti az emésztést, sokan pedig esküsznek a fahéjas tejre, mint kiváló fogyasztószerre.

 

A fahéjfa 8-10 méter magas Srí Lankán őshonos, trópusi őserdőkben élő örökzöld növény, de a fűszernövényként termesztett példányokat rendszerint nem engedik pár méternél magasabbra nőni, vagyis metszéssel tartják kordában őket. Levelei húsosak, arasznyiak, fiatal korukban piros színezetűek. Virágait fürtökben hozza, termése bogyós, barnás-vöröses, ám a konyhai alapanyag nem ezekből származik. A fűszer a fiatal, földközeli ágak papírvékony kérgének lehántásával készül, melyet vagy őrölnek, vagy darabosan, vékony cső alakúra sodorva csomagolnak. A fahéjfa itthoni termesztéséről sajnos le kell mondanunk, mivel nálunk nem él meg. 

cutting cinnamon tree.jpg

Kéreghántolás

A fahéj, mint fűszer közel kétezer éves múltra tekint vissza, az ókortól kezdve keresett alapanyag volt. Valaha aranyárban mérték, és beszerzéshez rémisztő legendákat koholtak, hogy árát magasan tarthassák, és kereskedelmének monopóliumáért háborúkat is vívtak. Magyarországra a XV. század környékén érkezett, és azóta szerves része a honi konyhának, ráadásul manapság már nem kell megküzdeni érte, olcsón kapható bárhol. 

Tudta-e? A gyakran előforduló és bosszantó hangyainvázió egyik ellenszere is lehet a fahéj! Ezt az aromás fűszert ki nem állhatják a hangyák, így a vonulási útjukra, vagy a bejárási pontokra (ajtóküszöb, ablakpárkány) szórt fahéj elriasztja az apró rovarokat. Persze a fahéj kicsit drága ahhoz, hogy szanaszét szórjuk a lakásban, de elviekben bevált hangyariasztó. Az olcsóbb megoldások hívei inkább élesztővel, sütőporral űzzék el a szorgos hangyákat.

 

Cinnamomum zeylanicum Cinnamon daruchini-1.jpg

A fahéjfa fiatal, piros levelei

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Kiáltvány a városi zöldterületek és zöldfelületek védelmében

3 komment

Kiáltvány a városi zöldterületek és zöldfelületek védelmében

A városi parkok, fasorok és egyéb zöldfelületek – városképi, egészségvédelmi, ökológiai és klímavédelmi jelentőségüknek megfelelően –  világszerte felértékelődtek. A 21. században többé nem tartható az a tervezői szemlélet, amely a zöldterületekre mint üresen álló építési telkekre, a zöldfelületi elemekre pedig mint zéró értékű, máshol pótolható objektumokra tekint. A közelmúltban mégis számos esetben csökkent a zöldfelület egy-egy terület felújításakor. A Dagály strand, az angyalföldi Duna-part, a József nádor tér, a Kossuth tér átalakítása csak pár példa erre. A Városligetben és a Római-parton tervezett tömeges fairtás is azt mutatja: a zöldterület védelme nem prioritás a városfejlesztésnél. Nem születnek alternatív tervek és nem folyik egyeztetés a lakossággal, ezért is övezi sok esetben felháborodás az ilyen átalakításokat. Mindezen változtatna, ha Magyarországon meglennének a hatékony városi zöldfelület-védelem törvényes feltételei.

Alulírottak ezért sürgős intézkedésre szólítjuk fel a kormányt, az országgyűlési képviselőket, valamint a főváros, a kerületek és a hazai városok vezetőit az alábbiak szerint:

1.

A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező  védelmet! Csonkításukra, eltávolításukra ne teremtsen jogalapot más szolgáltatások fejlesztése vagy új    beruházások kivitelezése. Óvjuk meg a közparkokat és a közkerteket!  

2.

A fejlesztések elsősorban a leromlott állapotú városrészek rehabilitációját szolgálják, és ne a  város meglévő zöldterületeit terheljék! A köz- és magánfejlesztések továbbá mindenkor legyenek tekintettel a meglévő zöldfelületi értékekre, és  gazdagítsák további elemekkel a zöldfelületi vagyont.

3.

gazdát a városi zöldfelületeknek! Legyen minden városi önkormányzatnál felelőse a zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének, aki  gondoskodik a vonatkozó jogszabályok megszületéséről és érvényesítéséről. Készüljön mindenütt  zöldfelület-fejlesztési stratégia, megvalósulásának anyagi feltételeit tartalmazza a település éves  költségvetése.

4.

A kiemelt állami beruházások se mentesüljenek a környezet védelmét szolgáló előírások hatálya  alól! Minden közparki, közterületi és közintézményi beruházáshoz készüljön zöldfelület-fejlesztési terv,  melyet széles körben megvitatnak az érintettekkel. A terv biztosítsa, hogy a beavatkozások  végeredményeként nő a zöldfelületek kiterjedése és javul a minősége, különös tekintettel a vegetáció  klimatikus viszonyokra és levegőminőségre gyakorolt hatására.

5.

Semmit a közparkokról a helyi civilek nélkül! Rögtönzött fejlesztések ne írhassák felül a települések hosszabb távú fejlesztési terveit és építési szabályzatát. Tervezési fázistól a megvalósításig biztosítsák az érintettek részvételét, valamint jogát a  teljes körű tájékozódáshoz, illetve a döntések fellebbezéséhez. Alternatív fejlesztési tervek is készüljenek.  Minden változatnál mutassák be azok várható környezeti hatásait és valódi (externáliákat is tartalmazó)  költségeit.

 

Budapest, 2016. november 23.

 

A kiáltványt kezdeményező civil- és szakmai szervezetek, szakértők:

Bardóczi Sándor, okleveles tájépítész mérnök                               

Beleznay Éva, építész-urbanista

Budapest Kör

Budapesti Városvédő Egyesület (BVE)                                                       

Greenpeace Magyarország

Lányi András, író, filozófus

Levegő Munkacsoport (LMCs)             

Magyar Tájépítészek Szövetsége                                                           

Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT)

Megyeri Szabolcs, kertész

Meggyesi Tamás, professzor emeritus, BME Építészmérnöki kar, Urbanisztika tanszék, egyetemi tanár

Schneller István, építész-urbanista, egyetemi tanár

Csatlakozók, támogatók:

Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata

Dr. habil Alföldi György DLA, a BME Urbanisztika Tanszék egyetemi docense

Dr. Fleischer Tamás, kutató

Orosz Csaba (PhD), okleveles épitőmérnök, egyetemi docens

Pákozdi Imre, közíró

Ránki Júlia, rádiós műsorvezető/szerkesztő

Schuchmann Péter, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozatának elnöke

Szokolay Örs, építész, Zugló stratégiai főtanácsadója

Tosics Iván, szociológus, kandidátus

Ősz végi levelezés

12 komment

Természetesen nem novemberben megírt e-mailekről lesz szó, hanem egy hetek óta aktuális kertészeti vonatkozású feladatról, mégpedig a lehullott levelek elhelyezéséről. Az ősz mindig erőteljes levélhullással jár, már persze ahol lombhullató fák, cserjék, vagy éppen futónövények vannak, vagyis kis túlzással mindenhol. A jelenség nem csak a kerteken belül igényel intézkedést, hanem az utcafrontokon is, sőt, főleg ott, hiszen a járdán felhalmozódó, esőáztatta levelek ha nem is érik el egy jeges járda veszélyességi fokát, azért mindenképpen csúszós felületet képeznek, hogy a dolog esztétikai oldalát ne is említsem. A levelek eltüntetésének több módja van, akad köztük kerülendő és kifejezetten javasolt is, ezekről lesz szó most dióhéjban.

 autumn-bridge.jpg

Kezdjük azzal, amit ne csináljunk, ez pedig az égetés. Ősszel megszokott dolog, hogy felgyúlnak a kertekben zöldhulladékot eltüntetni hivatott rögtönzött tábortüzek, melyekkel az a fő gond, hogy a nedves, nyirkos levelek miatt az égés hőmérséklete alacsony, így sokkal több káros anyag szabadul fel a halomból, mint egy nyári szalonnasütögetés közben, ráadásul ha pár napi rendszerességgel gyúlnak fel a kerti tüzek egy környéken, akkor folyamatosan kapunk a szennyező füstből. Sajnos szokás, hogy ha már ég a tűz, rádobálnak a háziak olyasmit is, ami aztán tényleg nem való oda, láttam már ilyenkor törött lábú műanyag széket is kikandikálni a máglyából, az ilyesminek meg ugye nem is kell magyarázni a káros mivoltát. Mindemellett a házi szemétégetés a legtöbb településen rendelettel tiltott is, bár ez szokta legkevésbé visszatartani a tüzelőket.

zoldhulladek.jpg

Friss kép: szállításra összekészített zöldhulladékos zsákok egy ferencvárosi társasház előtt. 

 zoldhulladek2.jpg

A tüzelés helyett sokkal egyszerűbb és tisztább az elszállíttatás, mely szintén csaknem minden településen megoldott, általában a helyi közterület fenntartó végzi az elvitelt, rendszerint előre megvásárolható jelzéssel ellátott zsákokban. Budapesten az FKF intézi ezt, december első harmadáig szokott tartani az elszállítás, ráadásul az FKF ettől az évtől kezdve már nem sima nejlonzsákokat ad, hanem biológiailag lebomló zsákokat lehet vásárolni. Mert természetesen nincs ingyen a szolgáltatás, a gyűjtőautó csak az FKF zsákjaiba pakolt lombhulladékot viszi el, ezek ára azonban nem csillagászati, darabja 235 forintért szerezhető be, egy átlagos méretű kert esetében 4-8 zsákkal lehet számolni, persze ez attól is függ, milyen és mennyi növény van a kertben. Az FKF szolgáltatásáról ITT olvashatnak bővebben

Az FKF külön kéri, hogy tűlevelűek növényi részeit, illetve diót ne tegyünk a zsákokba, mert ezek nem komposztálhatóak, ezt tartsuk be. Ugyanakkor ezek a növénytípusok is komposztálhatóak, csak máshogy, külön kezelve, a dió komposztálásáról ITT írtam bővebben, diós gazdáknak érdemes elolvasni!

 

komposzt_2009.jpeg

Komposztáló ketrec és bolti komposztláda

A másik remek alternatíva a komposztálás, ez történik egyébként az FKF által begyűjtött zölddel is. A komposztálást nyilván nem kell hosszan bemutatni, egyszerű eljárásról van szó, az egy helyre gyűjtött, felhalmozott zöldhulladékot ilyenkor a természet a megszokott módon bomlasztja le, hogy 3-6 hónap múlva roppant hasznos bio tápanyagként legyen hasznosítható a levélkupac, és az egyéb komposztálható hulladék. A komposztáláshoz 2-3 négyzetméternyi hely kell a kertben, ahová a komposztálóegységet kihelyezhetjük, ez legyen a kert egy kicsit félreesőbb része, nem a szaga miatt, mert az nincs a jól rendbentartott komposztnak, inkább azért, mert nem mindig túl díszes látvány. A komposztálóláda lehet bolti edény, vagy házi alkalmatosság, utóbbi esetben egy négy rúd közé kifeszített drótháló is megteszi, de készíthető szemrevaló fából ácsolt láda is, mely aztán egészen esztétikus is lehet. A komposztanyag bármilyen kerti zöldhulladék lehet, fűnyesedék, a metszés maradéka, lehullott levél, sőt egyes háztartási szemét típusok is komposztálhatóak, például a kávézacc, a tojáshéj, a natúr, festetlen papír és karton, a fonnyadt zöldségek, romlásnak indult gyümölcsök, vagy éppen az elhalt szobai növények, de a növényevő háziállatok ürüléke is komposztálható. A komposztra egyéb szemetet, vagy például kutya, macskapiszkot ne dobáljunk! A komposzthalom az összeállítás után sok törődést nem igényel, időnként át kell forgatni egy vasvillával, olykor pedig nedvesíteni szükséges. 3-6 hónapon belül a komposzt felhasználható lesz ültetéseknél, vagy tápanyag utánpótlás esetén kerti növényeinknél.

Sokan egyszerűen a kerti talajon hagyják a lehullott leveleket, mondván a természet így rendelte, és ez valójában igaz is. A lehullott leveleknek fontos szerepük van a talaj táplálásában, hiszen a komposztálás ugyanezt a célt szolgálja, csak egy kis területre koncentrálva. Akit nem zavar a lehullott levelek látványa, egyszerűen a kertben hagyhatja azokat úgy, ahogy lehullottak, és majd a tavaszi kertébresztés során eltakarítja a maradványokat.

 

konyvajanlo-komposztalas-24929.jpg

Képek: innen, innen és innen.

Jó gomba, rossz gomba

2 komment

Az ősz második fel egybeesik a gombász szezonnal, ilyenkor sokan járják az erdőt gombaszerzési céllal, de az alkalmi túrázók, természetjárók is gyakran visznek magukkal a talált gombákból. Természetesen a gombaszedés nem gyermekjáték, hiszen mérgező fajok is akadnak szép számmal, így laikus módon lehetőleg ne vágjunk be leebbe a tevékenységbe, ha mégis, akkor pedig minden esetben hivatásos szakértővel vizsgáltassuk be a szerzeményt. Az alábbiakban két gombáról lesz szó, az egyik halálos veszedelmet jelent, míg a másik királyi csemege!

Tuber melanosporum p106.jpg

Tuber melanosporum

Kezdjük a szelíd és finom alannyal, ami nem más, mint a szarvasgomba! A szarvasgomba valójában gyűjtőnév, tehát több faj megjelölésére szolgál. A legkedveltebb szarvasgomba a fekete, vagy francia szarvasgomba néven ismert Tuber melanosporum. A hozzáértők szerint ez a legjobb, az igazi szarvasgomba ízélményt nyújtó fajta. A Tuber melanosporum hazánkban nem terem, Európa déli részén honos, főleg persze Franciaországban, ahol nagy népszerűségnek örvend. A francia szarvasgomba szimbióta (akárcsak a többi szarvasgomba), fák gyökereinél él, főképpen korosabb tölgyesekben. Ne bánkódjunk azonban, mert nálunk is megtalálhatóak értékes és ízletes fajták, mint például a Tuber aestivum, vagyis a nyári szarvasgomba, a Tuber magnatum, más néven az isztriai (piedmonti) szarvasgomba, utóbbi a legritkább és legdrágább mind közül. A magyar gombászok könnyen összefuthatnak a téli szarvasgombával (Tuber brumale). Megemlítendő még a Tuber nemzetségen kívül eső, de szarvasgombának elnevezett faj is, az egyik a fehér szarvasgomba (Choirmyces meandiformis), a másik az édeskés ízű, és itthon sok helyütt megtalálható homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides).

Brumale01_180.jpg

Tuber brumale

Tudta-e? Más nyelveken a Tuber melanosporum is téli szarvasgomba néven ismert, ami könnyen összezavarhatja a vásárlót, ezért érdemes elolvasnia termék cimkéjét, és a latin név segítségével beazonosítani az árut, mert árban és ízben is jelentős különbségek adódhatnak. 

cochon_truffier.jpg

Ha gombászásról van szó, a malac nem a barátunk...

A szarvasgomba gyűjtése rendszerint kutyával történik, régebben a disznó is gyakran használt keresőállat volt, de a malaccal az a baj, hogy ő maga is rajong a szarvasgombáért, így találat esetén meg kell vele harcolni a zsákmányért, állítólag nem egy gombász ujja bánta már a sertéssel vívott harcot. A kutyás keresés sokkal hatékonyabb, a kutyát ugyanis nem érdekli a gomba, ő a játék kedvéért keres, és beéri jutalomfalattal, simogatásos elismeréssel, ráadásul az eb a malaccal ellentétben nem túr, így nem tesz kárt az erdei aljnövényzetben, gombatelepekben. Elsősorban a vizslák és a labradorok jeleskednek gombakeresésben, de más kutyafajták is betaníthatóak. Aki csak úgy belevágna a nagy haszonnal kecsegtető szarvasgomba vadászatba, annak rossz hír, hogy ez a tevékenység engedély-, és bejelentésköteles, még a kutyának is rendelkeznie kell "végzettséggel"! A törvényi háttér IDE kattintva olvasható.  

 ...................................................

A szarvasgombával ellentétben a gyilkos galóca (Amanita phalloides) kifejezetten kerülendő, ugyanakkor nem árt legalább felületesen megismerni, hogy nehogy bajt okozzon. A gyilkos galóca egész Európán elterjedt, nyártól őszig jelennek meg termőtestei. A nagyobb méretű gombák közé tartozik, magassága 7-20 centiméter lehet, elsősorban tölgyesekben, fenyvesekben, fák tövében található meg, de tulajdonképpen bárhol megtelepedhet, ahol számára megfelelő fafajok élnek. Az esős, meleg nyár, és az enyhébb ősz elősegíthetik a tömeges elterjedést, ilyenkor a mérgezések száma is megugrik. A gyilkos galócának karcsú, fehér tönkje van, kalapja fehéres, olíva-, esetleg sárgászöld színű. Gallérja és bocskora is van, ezért hasonlíthat az ehető erdei csiperkére, azonban fontos különbség, hogy a galóca lemezei mindig fehérek, míg a csiperkének korától függően rózsaszínes, vagy barnás lemezei vannak. A fiatal gyilkos galóca tojáshéjszerű burka a pöffeteghez teszi hasonlóvá. Más esetekben a külsőre sokban egyező tarlógombával téveszthető össze a galóca, ám lényeges eltérés, hogy a tarlógombának nincs bocskora. Azonban a galóca bocskora a földhöz nagyon közel helyezkedik el, és a késsel levágott gomba esetében ez a különbség nem feltűnő. 

amanita_phalloides.jpg

A gyilkos galóca kis adagja is nagyon veszélyes, de még rosszabb, hogy a mérgezés sajátos lefolyású, ami miatt a betegek rendszerint későn kerülnek orvoshoz. Az első tünetek ugyanis csak az elfogyasztást követő 8-24 órában lépnek fel, általában heveny hányás és erős hasmenés formájában, melyet a kiszáradás miatt fejfájás, gyengeség és általános rosszullét kísér. A tünetek később enyhülnek, ezért az érintettek sokszor megnyugszanak, de a mérgezés ebben a szakaszban a legpusztítóbb. Ha a beteg az első fázisban, rögtön a riasztó tünetek kialakulásakor nem fordul segítségért, akkor jellemzően csak 2-3 nap múlva kerül orvoshoz, ekkorra azonban már végzetes is lehet a mérgezés. A statisztikák szerint a gyilkos galóca mérgezéseknek 10-15 %-a végződik halállal, ami jelentős javulás a múlt század első feléig általános 60-70%-os halálozási arányhoz képest. A túlélők nem ritkán maradandó károsodást szenvednek, gyakran csak májátültetés segíthet rajtuk.

galoca.jpg

A gyilkos galóca részei

Tévhitek a gyilkos galócával kapcsolatban:

Nem igaz: a gyilkos galóca mérgezősége forrázással semlegesíthető

Nem igaz: a kalap bőrének lehúzása kiiktatja a veszélyes mérget

Nem igaz: a csigák érzékenyek a gomba mérgére, ezért a csiganyomos gomba ehető

Fontos tudni, hogy főleg a meseábrázolásoknak köszönhetően sokan hiszik azt, hogy a mérgező gombák feltűnő színnel rendelkeznek (rendszerint a piros gombák élnek mérgezőként a köztudatban) Ez természetesen nem igaz, a mérgezőséget nem jelzi szín vagy forma!

Jegyezze meg Ön is:

- Szaktudás nélkül nem szabad gombát gyűjteni a természetben!

- A saját szedésű gombát MINDEN esetben szakértővel vizsgáltassa be, erre a piacokon és egyéb kijelölt helyeken ingyenes lehetőség van! Ne próbáljon könyvek, vagy internetes segítség alapján beazonosítani a gombákat! (Ezen írás sem alkalmas erre!)

-Sose fogadjon, készítsen, és fogyasszon el ismeretlen forrásból szerzett, vagy kapott gombát!

- Ha súlyos hasmenéssel és hányással járó rosszullét alakul ki, és az elmúlt egy napban fogyasztott gombát, haladéktalanul kérjen orvosi segítséget!

image.jpeg

Szakértő vizsgál vadon szedett gombákat

Figyelem! Jelen blogbejegyzés nem alkalmas arra, hogy segítségével a mérgező gombákat, például a gyilkos galócát beazonosítsa! A gombák vizsgálatát csak szakképzett személy végezheti el biztonságosan!

 

Képek: innen, inneninnen, innen, innen és innen.

Madaras téli kertek

Szólj hozzá!

Télen sok kertben jelennek meg madáretetők, madárházak, ami egyfelől kedves dolog a madarakra nézve, másrészt kiváló kerti dekoráció is. A madáretetőről sokunknak elsőre egy hevenyészve összetákolt fakocka ugrik be, ám ha valóban díszes etetőt szeretnénk, akkor itt nem szabad megállni. Egy szép madárház ízléses kiegészítője lehet a birtoknak, és a csipegetni vissza-visszajáró madarak életet lehellhetnek a kopár, téli környezetbe. A házikó barkácsolása emellett kiváló családi program, a szárnyasok megfigyelése pedig jó elfoglaltság a természetbúvár gyerekeknek, akik már kinőttek a dinoszauruszos korszakukból. A madarak téli jóllakatása természetesen nem csak az etető külalakján múlik, ezért tartsunk be néhány alapvető szabályt, ha szeretnénk kertünk szárnyasait jóllakatni!

 bird-house-art-1.jpg

A madáretetés ugyanis felelősséggel jár, így csak akkor vágjunk bele, ha vállalni tudjuk az első fagyoktól a tavasz kezdetéig a műveletet, ugyanis a madarak hamar hozzászoknak a kihelyezett élelemhez, amit ha hirtelen elveszünk tőlük, rossz helyzetbe hozzuk őket. A kistermetű, nálunk áttelelő madarak a hideg időszakban csupán annyi tartalékkal rendelkeznek, hogy a jeges, fagypont alatti hőmérsékletű éjszakát átvészeljék. Amennyiben ilyenkor napközben nem jutnak eleséghez, a következő éjjel végzetes lehet számukra. Ezért, ha elkezdtük az élelem kihelyezését, ne hagyjuk abba, ha pedig nincs idő és energia a folyamatos gondoskodásra, alkalomszerűen ne etessünk, hagyjuk inkább, hogy a madarak más, stabil élelemforrást találjanak.

Kattintson a képre a galériáért, remek madárházakat nézegethet!

A madáreledeleket három csoportra oszthatjuk, ideális esetben mindegyikből biztosítsunk repülő vendégeinknek, ha teljeskörű táplálást szeretnénk nyújtani. Az első a napraforgó, ami ne sózott, pirított szotyi legyen, hanem magas olajtartalmű ipari napraforgómag. Szintén megfelelő a hobbiállat üzletekben kapható pintynek, vagy hullámos papagájnak való eledel, de ősz végétől kezdve majdnem minden nagyobb élelmiszerboltban is kínálnak madaraknak való magmixeket. A második az állati zsiradékok csoportja. Sótlan, kifőzött szalonnát, vagy faggyút helyezzünk ki, remek választás a cinkegolyó is. A konyhai szalonnamaradékok, zsiradékok nem alkalmasak a célra! A lágyabb típusú sajt, vagy vaj is kiváló csemege. A harmadik csoport a gyümölcs, ami elsősorban almát jelent. Az almát szinte mindegyik madárfajta kedveli, és kihelyezése is könnyű, egyszerűen tűzzük egy ágra. Mint az az előbbiekből is kiolvasható volt, a madarak kiegészítő táplálására főképpen a hideg, havas téli hetekben van szükség, ezért egyelőre a táplálás felesleges, persze ha valaki kedveskedne kerti madarainak, nyugodtan megteheti, de ha elkezdjük a madáretetést, ne hagyjuk abba hirtelen!

 És itt is talál még pár érdekes darabot, lehet ötletet meríteni! 

Képek: innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (7) balkonkertészkedés (15) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (6) design (6) díszfa (5) dísznövény (114) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (7) érdekesség (9) erkély (9) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (7) fűnyírás (6) fűszerkert (18) fűszernövény (19) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (84) gazdálkodás (6) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (30) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (18) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (177) kertbarát (52) kertépítés (127) kertész (11) kertészet (124) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (230) kertészkedés (168) kertészmérnök (53) kertfenntartás (77) kertgondozás (8) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (12) kerti ötletek (7) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (79) kerttervezés (144) kert és design (75) kert trend (48) kiskert (15) kiültetés (18) komposzt (7) komposztálás (7) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (13) mezőgazdaság (6) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (7) növénygondozás (130) növénypusztulás (5) növényrendelés (12) növénytelepítés (5) növénytermesztés (62) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (6) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (122) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (11) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (8) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (6) rovar (7) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (5) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajigény (5) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (8) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (137) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (55) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (63) vadvirág (5) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (75) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (10) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (49) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (8) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (15) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (36) zöldterület (5) zöld utcafrontok (18) Zugló (8) zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV