Megyeri Szabolcs kertész blogja

A nyári fűnyírásról röviden

1 komment

Júniusban már rendszerint dübörög a nyár, vagyis hát éppen a mostani hétvégén nem, de ne gondoljuk azt, hogy a lehűlés tartós lesz, egész biztosan hamarosan újra ránk tör a hőség, akkor pedig újra érvényes lesz a nyári fűnyírásról való értekezés. A gyepgondozás az a feladat, ami minden kertben biztosan aktuális, hiszen ha valaki nem is fordít sok gondot a változatos kerti vegetáció létrehozására, füve azért az esetek többségében van. Ha pedig alaposan gondozott, gazdag növényzettel ellátott kertet ápol valaki, akkor meg azért fontos a pázsit, mert ez adja meg azt a lényeges zöld alapot, ami nélkül hiába szép a többi növény, az összhatás nem lesz tökéletes. További érvelés helyett lássuk is, hogy nyáron mit kell tenni a gyeppel!

lawnmowing_header.jpg

A pázsit júniusra – ha a tavaszi renoválás nem maradt el – már teljes pompájában tündököl, ezért nem szabad hagyni, hogy állapota romoljon! A szakszerű fűnyírás során alkalmazzunk 4-6 centiméteres vágásmagasságot, kánikulai időszakban ne vágjuk katonásan rövidre a szálakat, mert úgy nehezebben vészelik át a meleget. Rossz beidegződés, hogy melegben vágjuk minél rövidebbre a szálakat, ezzel azonban megfosztjuk a fűszálak töveit a saját hajtásaik nyújtotta jótékony árnyéktól. A fűnyírás gyakorisága a növekedési ütemtől függ, próbáljuk úgy beállítani az alkalmakat, hogy mindig csak a szálak legfeljebb felső egyharmadát kelljen lenyesni. Általánosságban elmondható, hogy a heti egy nyírás elegendő szokott lenni. Lényeges körülmény, hogy a gép kései élesek legyenek, a tompa vágóeszköz tépi, „harapja” a fűszálakat, amik a csúcsoknál bebarnulhatnak, megsárgulhatnak, esztétikai értéküket veszthetik. Szintén rossz beidegződés, hogy a nyesedéket a gyepen hagyva jót teszünk a pázsitnak. Egy-két napig hasznos lehet a takarás a fűszálaknak, de ha tovább ott marad a vágás maradéka, akkor már kárt okozhat, például elősegítheti a gombás megbetegedések megjelenését, vagy a kártevők elszaporodását!

bn-nn210_mowweb_p_20160412151533.jpg

Érdemes megemlíteni egy modernnek gondolt, de valójában már a '90-es évek vége óta létező eszközt, a robotfűnyírót. Az ilyen gép hatalmas előnye, hogy önjáró készülékként naponta vagy pár naponta megy néhány kört a kertben, és levágja a füvet helyettünk, jelentős munkát, időt, macerát spórolva meg. A robotfűnyírók jellegzetessége, hogy mindig csak a szálak felső 1-2-3 milliméterét vágják le, így olyan minimális nyesedéket hagynak maguk után, amit nem is kell kezelni, sőt, remek tápanyagként szolgálnak a pázsitnak. Hátrányuk, hogy annyira azért nem okosak, hogy például félretolják a kertben hagyott tárgyakat (bútort, játékokat, szerszámokat) ezeket csak kikerülni tudják, valamint a szegélyekkel sem boldogulnak. Minden ilyen gép a talajon (vagy annak szintje alatt) elhelyezett vezetőszárak (kábelek) segítségével "tájékozódik" vagyis elég egyszerűen be lehet állítani számukra kijelölt területet. A professzionálisabb verziók okostelefonnal is együttműködnek, így akár az ország másik feléből is utasíthatjuk azokat, hogy például a nyaralóban kezdjék el a munkát, mert néhány nap múlva érkezünk. A fejlett technológiának ára van, az egyszerűbb modellek is hatszámjegyű összegbe kerülnek, az igazán okos fűnyíró robotok pedig akár sok százezer forintba is fájhatnak.

Így néz ki és így működik egy robotfűnyíró!

 

Ha már nyírás a téma, a gyep mellett a gyakran alkalmazott sövényeket is meg kell említeni. A sövények formázó metszése is most aktuális, ezek a növények a tavasz végén, a nyár elején vannak növekedési ütemük csúcsán, most kell tehát visszavágni őket, hogy tömöttek, rendezett alakúak legyenek. A művelethez hosszú pengéjű sövényvágó kézi ollót, vagy sövényvágó gépet használjunk, a kisméretű metszőollókkal idegtépően hosszú lenne a munka. A sövényeket a legtöbben egyszerű geometriai alakzatokra nyírják, ilyenkor pedig sokat segít az egyenes vonalak megtartásában, ha nyírás előtt pár földbe szúrt vékony rúd és néhány méter zsineg segítségével szintezőt, sorvezetőt alakítunk ki! Néhányan dekoratívnak tartják, ha a sövényt alulról felfelé szélesedő alakzatban vágják meg, azonban ez a sövény felkopaszodását okozhatja, tehát tanácsos megtartani az oldalsó részeken a függőleges síkot. Aki szereti a madarakat a sövénynyírás előtt feltétlen nézze át a bokrokat madárfészkek, fiókák után kutatva. Ha találnak tojást, vagy még fészeklakó kismadarakat, halasszák el egy-két héttel a vágást, hogy a kis szárnyasok biztonságban kirepülhessenek!

rig.png

Képek: innen, innen és innen.

Mediterrán nyárvarázs

2 komment

A nyár az általános vélekedés szerint a legszerethetőbb évszak, nem csupán a kellemes (bár ez relatív) meleg miatt, hanem a jó idővel együtt járó pazar vegetáció okán is, magyarán ebben az évszakban mutatja a legszebb arcát sokféle növény. A nyári kertstílusok közül az egyik legnépszerűbb a mediterrán kertkialakítás, ami a jellemzően jó emlékű, déli országokban abszolvált nyaralásokat idézi, és hát ki ne akarna egy kis görögös, olaszos érzést csempészni otthonra?

mediterranean-landscape-garden-design-landscaping-ideas_300794.jpg

A mediterrán kertstílus az egyik legkönnyebben kialakítható kerti irányzat, kell hozzá pár színesre mázolt vaskos fabútor, egy nagy agyagedény, pár szikla vagy a merészebbeknek a lomis piacról vadászott törött kőszobrocska, kék kockás abrosz a terasz asztalára, pár kagyló és csigaház az ágyásokba rakosgatva, és persze a fő elem, a mediterrán növények csoportja. Szerencsére a mediterrán klíma részben átfedésben van a hazai időjárási viszonyokkal, ami azt jelenti, hogy az év nagyjából felében kis túlzással bármilyen déli dísz-, és haszonnövény tartható a kertben, nagy részük viszont a hideg hetekben, hónapokban teleltetésre szorul (de azért vannak egész jó fagyállósággal rendelkező fajok is). Ez azt jelenti, hogy a mediterrán növények tartása nem túl nagy macera, aki pedig nem kívánja teleltetni nem túl drága déli növényeit, az egyszerűen ősszel szanálhatja őket (vagy ráhagyhatja ezt a munkát a télre), és jövő tavasszal új kertfantáziákba vághat bele. Na de a hosszúra nyúlt bevezető után lássuk mik is azok a mediterrán növények, melyekkel a lefesteni próbált hangulat könnyedén előállítható! 

A nagyobb méretű zöldek közül bátran ajánlható a fenti célra többek között az oszlopos formájú, sudár termetű ciprus, a fagyal fényes levelű, roppant dekoratív változata, vagy a jellegzetesen déli hangulatot hordozó magnólia. A bájos, rózsaszín virágzatú selyemakác a kertbe ültethető, a fagyérzékeny, ezért dézsában nevelhető szagópálma pedig a terasz látványos dekorációja lehet, ám neki télre védett, beltéri helyet szükséges biztosítani. A kenderpálma tipikusan a tengerpartot idézi, ráadásul védett, nem fagyzugos területeken át is tud telelni, ezért nem csak dézsában tartható.

46110.jpg

A cserjefélék között is találni számos olyan fajt, melyekkel a napsütéses délies hangulat biztosítható. A már említett fagyal sövényként biztosíthat üde, zöld hátteret, és hasonló funkciót tölthet be a puszpáng is, valamint a babér is ide sorolható, de tulajdonképpen bármely alakra nyírható, lombjával díszítő, dús sövény növény megfelelő. A cserjék közül is választhatunk vidám, nyári hangulatú, virágos fajokat, mint például a selyemkórót, a fűszerillatú kassziát, vagy az ibolyafát.

A mediterrán hatású dísznövények között külön említésre méltóak a futónövények, melyek egy csapásra háromdimenzióssá változtatják a kertet, hiszen nagy kiterjedésű, magas, függőleges falfelületek dekorálására is felhasználhatóak, de természetesen szintén remek ötlet élénk virágú futókkal benépesíteni a kerítést, vagy a különféle pergolákat. Az élénk színekben pompázó murvafürt, a több színváltozatban elérhető, különösen látványos lilaakác, az andalító illatú jázmin, az ibolyakék virágzatú kúszó encián, vagy a tölcséres virágzatú trombitafolyondár mind kiváló választások! Ügyelni kell azonban arra, hogy egyes futónövények hajlamosak az erőteljes terjedésre, így metszéssel kell őket kordában tartani.

2001_amj-beatty-001.jpg

A virágok közül az élénk árnyalatú, nyáron díszlő fajok valóak egy mediterrán kertbe, mint például a kefevirág, a sétányrózsa, az angyaltrombita, vagy az ólomvirág. Nem szabad természetesen megfeledkezni a klasszikus, közismert mediterrán növényekről sem, nem hiányozhat a leander, a különböző citrusfélék, de a mediterrán fűszernövények is részei lehetnek az ilyen kertkialakításnak, úgyhogy bátran telepítsünk (akár csupán dekorációs céllal) levendulát, babért, rozmaringot, bazsalikomot, oregánót, vagy citromfüvet! A fűszereket nyugodtan vegyíthetjük az ágyásokban a virágos dísznövényekkel, így a látvány még természetesebb és zabolátlanabb lesz!

A valamilyen irányzatot, hangulatot követő kertkialakítás során azonban mindig tartsunk mértékletességet, nem jó ötlet válogatás nélkül telezsúfolni a kertet mediterrán növényekkel, mert annak inkább kaotikus hatása lesz. Teremtsük meg az üde hátteret cserjékkel és futónövényekkel, szoliternövényként megteszi egy-két tő terjedelmesebb dísznövény, a balkont pedig élénk színű cserepesekkel népesítsük be. Ügyeljünk a színharmóniákra, a túlságosan tarka, rikító látvány elveszti délies jellegét. Ügyesen válogatott dekorációs elemekkel (díszkövek, kagylóhéjak, szobortorzó, méretes agyagedények, ésatöbbi) a hatás nagyban fokozható!

Képek: innen, innen, és innen.

Adó az esővízre?

24 komment

Gyanítom, hogy a kezdődő nyári uborkaszezon egyik sztárhíre lesz a megadóztatni kívánt esővíz, mely a történelemleckékből derengő füstadóhoz hasonlóan egyszerre megmosolyogtató és felháborító a többség számára. Az esővíz adó - persze a megfogalmazás nem kicsit hatásvadász - egy kiskunhalasi szabályozás, melyet ugyan már el is fogadott a képviselő testület, de csak majd októbertől lép hatályba a rendelet. Miről is van szó, hogy lehet pénzt kérni az esővízért, mi ez a bolondéria?

 

rain.gif

 

Természetesen a helyzet nem egyszerű megítélésű, vannak érvek mellette és ellene is. Röviden és velősen, a kiskunhalasi szabályozás azt tűzte ki célul, hogy az esővizet a lakosok kerten belül fogják fel és hasznosítsák, ne pedig az utcára vezessék ki, utóbbi gyakorlat ugyanis azt eredményezte egyes városrészekben, hogy az esővizet elvezetni hivatott csatornarendszer túltelített lett, a nagy esőzések vize pedig az utcán hömpölygött, ami jelentős kényelmetlenséggel járt, ráadásul nem lehet berendezkedni arra tartósan, hogy minden nagyobb esőben szügyig érő vízben kelljen közlekedni. De vajon miért áll meg a víz? A baon.hu és az index cikke szerint az úgynevezett szikkasztó árkok betemetésre és lebetonozásra kerültek, így az esővíz nem tud szétterülni, a talajba beszivárogni és elpárologni, ráadásul - és ez igazán gyomorforgató lehet - ilyenkor előfordul, hogy a szennyvízcsatorna tartalma is visszajut a felszínre, magyarul a fekáliás vízben kell gázolni a közlekedőknek. Érdekes kérdés, hogy az árkokat ki és miért temette be, betonozta le, ha tippelni kéne, akkor esetleg a helyben lakók voltak, hogy ilyen módon plusz használható utcafronti területet, netán parkolóhelyet nyerjenek, ami persze érthető törekvés.

 

esoviz.jpg

 

Az önkormányzat azonban láthatóan megelégelte, hogy nagyobb esőzések után kaotikus helyzet alakul ki, és az általában leghatásosabb eszközzel, a pénzbírsággal, vagyis szelídebb nevén adóval próbálja rávenni arra a lakosokat, hogy a lezúduló esőt ne az utcára vezessék ki, hanem kerten belül gyűjtsék és hasznosítsák. De hogy lehet ezt megtenni? Viszonylag egyszerűen, például esővíz gyűjtő hordók kihelyezésével, vagy csak egyszerűen az esővíz kertbe terelésével, ami egyébiránt valóban jót tesz a víz természetes körforgásának, ráadásul a kerti növények is meghálálják a bő öntözést, legalábbis az esetek többségében. A kiskunhalasi önkormányzat rendelete szerint, aki a közműhálózatot terheli az esővizével (ezalatt nyilván a tető által felfogott és az ereszcsatorna által elvezetett vízre kell gondolni) az bizonyos -csekélyebb összegű - díjjal kell, hogy kompenzálja a csatornahálózat terhelését. Aki bizonyíthatóan bent használja fel a vizet, például hordókba gyűjti, vagy a kertjébe vezeti az ereszcsatornát, annak egy kikalkulált összeget levonnának az adójából. Említésre méltó, hogy a rendelet szerint, aki olyan apró kerttel rendelkezik, amelyben a gyűjtés nem megoldható, az mentesül a fizetés alól. Aki viszont az utcára eregeti az esővizét, az "a közösségi együttélés szabályainak megsértéséért" fog fizetni.

 

szikkaszto_arok.jpg

Adja magát a kérdés, hogy mennyire jogos az ilyen adó? Egyfelől ha a lakók valóban közreműködtek abban, hogy a szikkasztó árkok betemetésével plusz területhez jussanak, és emiatt válik túlterheltté a csatornarendszer nagy esőzéskor, akkor valóban van valamiféle ráció abban, hogy a kvázi pénzbüntetéssel arra szorítsák őket, hogy az esővizüket kerten belül próbálják meg kezelni. Másfelől igencsak nonszensz gondolatnak hathat, hogy az égből eredő áldás után - melyre az egyszeri halandónak ugye nem sok ráhatása van - még fizetni is kelljen. Én magam nem vállalkoznék arra, hogy eldöntsem a kérdést, de érdekel az Önök véleménye, szavazzanak, vagy érveljenek kommentben!

Az érdeklődők az esővíz gyűjtési lehetőségeiről EBBEN a régebbi bejegyzésemben olvasgathatnak!

Dr. Buzás Kálmánnal, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének címzetes egyetemi tanárával beszélgettem csapadékvíz gazdálkodásról, csapadékvíz elvezetésről és még sok másról ebben a témában, hallgassanak bele a rádióinterjúba!

Képek: innen, innen, és innen. 

Az ország kedvenc gyümölcsei

Szólj hozzá!

Nem tudom ki mennyire szereti a statisztikákat, feltételezem a többség nem annyira, hiszen ki lelheti kedvét a mindenféle adathalmok bogarászásában? Én viszont egy érdekes statisztikára bukkantam, melynek az eredeti formája is kifejezetten izgalmas, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal nem a szokványos adathalomként tette közzé, hanem izgalmas, lapozható interkatív infografikák sorában publikálta. A téma is figyelemre méltó, így úgy gondoltam, röviden feldolgozom azoknak is, akiket a számok magukban nem annyira hoznak lázba, aztán persze mindenki böngészheti az eredeti KSH publikációt is, melyet egyébként IDE KATTINTVA lehet elérni, de javaslom, előbb olvassanak tovább, hogy kiderüljön, érdekli-e önöket a dolog!

 

Gyümölcsfa rendelés a Megyeri kertészetből!

 

Nos, az említett KSH felmérés a hazai gyümölcstermesztésről szól, kiderül belőle, hogy mik a legnagyobb számban termelt gyümölcsök, hogy fajtánként mekkora mennyiséget állítanak elő belőlük a termelők, és persze az árak tekintetében is rengeteg adat kerül elő. Nem hinném, hogy nagy meglepetést okoz az ország kedvenc gyümölcse (talán állíthatjuk, hogy ez a kedvenc, hiszen ezt termeljük messze a legnagyobb mennyiségben, de azért hozzáteszem, hogy a vizsgálat nem kedvencet említ, csupán a legnagyobb számban termelt gyümölcsöt.) Hát persze, hogy az alma az, melyet még a roppant népszerű mediterrán gyümölcsök sem tudnak megelőzni, valószínűleg pontosan azért, mert az alma termesztése problémamentesen lehetséges hazánkban, akár kiskerti, akár nagyüzemi körülmények között. Az alma nem mellesleg rendkívül fajtagazdag gyümölcs, így mindenki megtalálhatja az almák között a kedvencét, akár a roppanós, akár a kásás húsú, akár a túláradóan édes, akár az üdítően savanykás típusokat kedveli.

 

Alma, alma, de mégis mennyi? A számok nyelvére lefordítva Magyarországon 2016-ban megtermelt összes gyümölcs 66%-a, tehát konkrétan a kétharmada az alma volt, természetesen ebben az összes almafajta benne van. A legtöbb magyar alma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termett, az országos éves almatermés 61%-a innen származik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alma számára az itt uralkodó talaj-, és klímaviszonyok a legmegfelelőbbek, ha tehát ön errefelé lakik, elég nagy biztonsággal telepíthet almát a kertjébe, nem nagyon lesz gondja vele. A százalékok mellett kézzelfoghatóbbak a tonnára mért adatok, ez a győztes alma esetében 2016-ban 498 ezer tonnát tett ki! 

 

Gyümölcs facsemete kapható a Megyeri kertészetben!

 

Az alma mellett természetesen sok más gyümölcsnek is helye van a kedvencek között, a nem is csigázom tovább az olvasót, az ezüstérmes versenyző a meggy, de meglepő módon az almánál sokkal szerényebb adattal, 10%-os részesedéssel, vagyis évi 75 ezer tonnával (még mindig 2016-ban járunk). Lássuk a bronzérmest is, ami pedig a szilva a maga 6%-ával (45 ezer tonna). A negyedik helyezettet is illendő megemlíteni, ugyanis csak egyetlen százalékkal maradt le a dobogóról, az őszibarack ugyanis 5%-os arányt ér el 2016-ban, ez kis híján 38 ezer tonna termést tesz ki.

 

Az alma hegemóniája egyébként évtizedekre visszatekintve töretlen, a többi helyen azonban volt mozgolódás, a változások legnagyobb vesztese a szilva,  ami a '60-as években megközelítette az alma (akkoriban is nagyon magas) arányát, ez mára jelentősen csökkent. A kajszi és a meggy is sokat esett vissza a termesztést tekintve, míg a meggynek sikerült több pozíciót javítania. Az alma legjobb éve az 1982-es volt, akkor az éves almatermelés egészen hihetetlen nagyságú, 1 millió 252 ezer tonna volt

 

A helyezések és tonnák után kerüljenek elő a piszkos anyagiak is, bennünket fogyasztókat ez érdekel talán leginkább. A vizsgálat adathurrikánja tartalmazza az évekre lebontott felvásárlási árak mellett a kiskereskedelmi fogyasztói árakat is, melyekből többféle konklúzió is származik. Az alma esetében például a 2014-es 17 forint/kg felvásárlási ár mellett 226 forintos piaci átlagár került rögzítésre, 2015-ben ugyanez a két adat már 40 forint és 244 forint, 2016-ban pedig 27 és 237 forint. Nem is sorolom tovább, mielőtt elmerülnénk az adattengerben, mindez konyhanyelvre lefordítva annyit tesz, hogy az almatermesztés elég kiszámíthatatlan ágazat, ugyanis egyik évről a másikra két és félszeresére is nőhet a felvásárlási ár, vagyis az az összeg, amit a termelő a gyümölcséért kaphat. Aztán ugyanez fordítva is lejátszódhat, közel a felére eshet vissza a felvásárlási ár a jövő évben.

 

Érdekes módon a piaci ár, vagyis az az összeg, amit végül a boltban kifizetünk kedvenc almánkért, közel sem mutat ekkora szórást, összesen alig húsz forint a három évnyi teljes ármozgás. Ebből arra lehet következtetni, hogy az almatermesztéssel kapcsolatos kockázatokat jóval nagyobb mértékben viselik a termesztők, vélhetően az almát egyszerűen nem lehet egy bizonyos árnál drágábban adni, mert az már a kereslet visszaesését eredményezné.

 cserko.jpg

Hadd tegyek hozzá még egy hangsúlyozottan demagóg és torz számítást is, ami ennek ellenére bizonyos tanulságokat hordozhat. Ha az alma felvásárlási ára 27 ft/kg, a piaci ára viszont 240 ft, akkor 1 kg saját almán 213 forintot spórolhatunk, ha pedig egy adott almafa átlagos hozama 20 kg, akkor végeredményben megspórolhatunk 5000 forintot, miközben a kertészkedés alatt még ráadásul jól is szórakozunk! Nagyon gyorsan hozzáteszem, hogy a számolás persze torzító, hiszen más költségek jelentkeznek egy fára levetítve, mikor egy termesztő több ezer fát gondoz több hektárnyi területen, és mások, mikor egy hobbikertész 3-4-5 fát nevel a kertjében. Arra azonban tényleg jó ez a számítás, hogy lássuk, a házi almatermesztésen bizonyos összeget biztosan lehet spórolni, és azt se feledjük, hogy a saját fáról leszakított termés mennyivel nagyobb büszkeségre, örömre ad okot, mint az egyszerű bolti vagy piaci vásárlás! 

 

A KSH adatai között további érdekes összefüggésekre is bukkanhatunk! Bár jól ismert piaci tény, hogy a termelt mennyiség növekedésével az ár csökken, itt pontosan meg is figyelhető ez az arányosság. 2014-ben például az előző évhez képest az almatermés 31%-os növekedést mutatott, a felvásárlási ár pedig éppen a felére csökkent. Ez a tudatos fogyasztó szempontjából azt jelenti, hogy érdemes figyelmi az adott év terméshozamaira vonatkozó híreket, és arra a gyümölcsre fókuszálni, amelynek a termésátlaga kiugróan jó, mert ennek a gyümölcsnek várhatóan csökken az ára. Így például ha adott évben a cseresznyéről hírlik, hogy remek szezont zárt a betakarítás során, jó ötlet kifejezetten keresni a piacokon a cseresznyét, hiszen várhatóan a tavalyinál kedvezőbb áron juthat hozzá! Természetesen a felére csökkenő felvásárlási ár sosem fog felére csökkenő piaci árat generálni, hiszen a gyümölcs árában benne van a kis- és nagykereskedői haszon, a szállítás, és egyéb költségek.

 

Lehetséges-e valamilyen végső tanulságot levonni a felmérés gigantikus adathalmazából? Talán igen, mégpedig azt: érdemes mindig figyelni a folyó év gyümölcs trendjeit és híreit, érdemes tudatosan megválogatni a megvásárolt gyümölcsök körét, jó dolog támogatni a hazai mezőgazdaságot a hazai gyümölcs vásárlásával, valamint minden szempontból melegen ajánlott kipróbálni az otthoni gyümölcstermesztést. Utóbbival kapcsolatban a feljebb említett legnépszerűbb gyümölcsök lehetnek a legjobb kiindulási alapok, hiszen minél elterjedtebb egy-egy gyümölcs hazánkban termesztési szempontból, annál biztosabb, hogy házi körülmények között is siker érhető el vele!

Három bájos lepkemágnes!

Szólj hozzá!

A rovarokkal kapcsolatban jellemzően nem a pozitív gondolatok az elsők, előbb jut eszünkbe egy pók, egy hangya, vagy egy rossz emlékű darázs, mintsem valami kellemes és szép rovarféleség. Pedig a rovartársadalomnak is van hercegnője, aki természetesen nem más, mint a pillangó, és hát a pillangókat mindenki szereti. Ha pedig szeretjük őket, akkor szeretnénk ha gyakran láthatnánk is őket, ennek érdekében pedig tudunk tenni, hiszen a pillangók közeli kapcsolatot ápolnak a növényekkel, ergo bizonyos növényekkel üzembiztosan tudjuk őket kézközelbe csalogatni. Na de melyek ezek a növények?

 

Flowers-Papilio-Polytes-Butterfly-1-TSYMTLGOC8-1600x1200.jpg

 

A pillangók elbűvöléséhez nem szükséges összetett tudomány, amik csábítják őket, azok az élénk színek, az erős illatok és a nektárdús virágok. Így ha röpködő rovarokat szeretnénk a kertbe, olyan növényeket telepítsünk, melyek megfelelnek a felsorolt kritériumoknak: természetesen illatos, színes virágból kis túlzással annyi akad, mint égen a csillag, ezért én most három olyat ajánlok, ami nem csupán pillangókat vonzó, de önmagában is izgalmas, szemrevaló virág!  

 

1209421093.jpg

 

Az első legyen a mindenki által ismert és kedvelt napraforgó (Helianthus annuus), mely nagy termetével, hatalmas virágtányérjával és vidám, napsárga színével lepke nélkül is kiváló dísz, ráadásul vidékies, természetes bájt kölcsönöz a kertnek, de remek kontraszt lehet akár modern kialakítású birtokon is. A napraforgót termete miatt házfal vagy kerítés mellé érdemes ültetni, ügyelve arra, hogy elegendő napfényt kapjon, nem mellesleg jó játék figyelni, ahogy a virágok követik a Napot. Már pár példány is elegendő ahhoz, hogy nyár végén betakarítsuk a saját szotyitermésünket, és természetesen a rovarok sem maradnak el mellőle. Helyszűkében választhatjuk a díszváltozatot, mely mindössze fél méter magasra nő meg.

 

napraforgók-a-kertben-nb8823.jpg

 

Kissé kényeskedő szépség a lepkék következő kedvence, a vaníliavirág (Heliotropium arborescens). Liláskék, fehéres virágai az emberi szemnek is tetszetősek, átható vaníliaillata pedig átjárja a kertet, mely a pillangóknak is rögtön fel fog tűnni. A napos, szélvédett helyeket kedveli, de az erős tűző naptól védeni érdemes, és a heves esőktől is óvni kell, mert apró sziromleveleit lehullathatja egy kiadósabb zápor után. Balkonon, ládában is nevelhető, virágait pedig éppen mostanában, és később, ősszel is hozza. Kitartó hobbikertészek pár év alatt terebélyes fácskává is nevelhetik.

 

default.jpeg

 

Illatban verhetetlen a királyliliom (Lilium regale), olyannyira, hogy érzékenyebbeknél nagy dózisban fejfájást, kellemetlenséget is okozhat, ezért először csak keveset telepítsünk belőlük a biztonság kedvéért. A király-, vagy más nevén tűzliliom tényleg uralkodik a kert virágai fölött, méltóságteljes alakja, és óriási virágai meghatározzák a birtok képét. Változatos színekben kapható, ültetéskor pedig gondoskodjunk számára tápanyagban dús közegről. Virágai a nyár derekán nyílnak, szaporítani ősz elején, tőosztással lehet. A pillangók egyszerűen bolondulnak érte, és kevés szebb látvány akadhat a kertben, mint egy csapat színes szárnyas, ahogy a liliom virágai körül lebegnek. Az sem utolsó szempont, hogy a királyliliom vágott virágként roppant mutatós (és boltban drága), így ültetésével egyben könnyen hozzáférhető, szép ajándékot tarthatunk kézközelben.

 

1279389995.jpg

 

Ahogy említettem a lepkemágnes virágok sora hosszú, próbálkozhatunk a felsoroltakon kívül többek közt nebáncsvirággal, petúniával, szegfűvel, őszirózsákkal, nárcisszal, zsályával, nyári orgonával, és különféle gyümölcsfákkal. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy ezek a növények nem csupán a pillangókat fogják vonzani, hanem sok egyéb rovart is a kertbe invitálnak, így például méheket és más repkedő, zizegő apróságokat. Cserébe viszont birtokunk színes-szagos, döngicséléstől hangos, és életteli lesz!

 

butterfly_1.jpg

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen

10 tipp a sikeres balkonkertészkedéshez!

1 komment

Tisztában vagyok vele, hogy a "tíz dolog, ami..." kezdető posztok a haladó netfogyasztók számára roppant riasztóak, de megígérem, hogy próbálok nem elmerülni a bulvár futóhomokjában, és a következőkben rövid, zanzásított, de valóban használható tippeket adok közre a balkonkertészkedéssel kapcsolatban. A balkonkertészet sok éve divat már, egyre több erkély népesül be dísz-, és haszonnövényekkel, azonban ez lényegéből fakadóan olyan műfaj, amit jellemzően nem szakavatott, gyakorlott kertészkedők végeznek, ezért talán nem hiábavaló a gondolat, hogy elkél nekik a segítség. A balkonkertészkedés persze nem ördöglakat, a legtöbb virágos dísznövény vagy balkontermény egészen egyszerűen nevelhető, de buktatók mindig akadhatnak. Lássuk tehát az ígért tízpontos útmutatót, ami ha nem is egy univerzális sorvezető, de általános tájékoztatóként remélem hasznos lesz!

garden_tranquility_balcony-garden.jpg

- Az erkélykorlátra erősíthető balkonládákat inkább a benti oldalra rögzítsük, így az öntözővíz nem csöpög le az alsó szomszédhoz, és viharban sem eshet le! Ráadásul így a növénygondozás is egyszerűbb lesz! Érdemes eleve olyan ládákat venni, melyekhez tartozik alátét tálca, így a víz se kifele, se befele nem fog csorogni, utóbbi is elég idegesítő tud lenni. 

- Sokat lehet spórolni a balkonkertészkedés kellékein ha például drága kéziszerszámok helyett egy műanyag homokozókészletet veszünk, öntözőkannaként egy tiszta üdítőspalack is beválik, virágláda helyett vessünk be régi fém vödröt, fóliával bélelt faládát, vagy egyéb díszes, megfelelő méretű edényt! Persze a balkonkertbe is lehet stílust vinni, de ez nem mindig a drága bolti kellékekkel érhető el, sokszor egyedibb és izgalmasabb lesz a látvány, ha kreatívkodunk.

aa615s1.jpg

- A növények földjét mulcsoljuk, ami a nedvességet a talajban tartja, ráadásul dekoratív is! A legnépszerűbb mulcs a zúzott kő, de vásárolhatunk folyami kavicsot is, valamint érdekes lehet a fadarálék is, melynek kifejezetten vidékies, rusztikus hangulata van. Figyelem, zöldségekhez ne használjunk fenyőkéreg mulcsot, ez ugyanis lúgosítja a talajt, ami jellemzően nem kedvező a zöldségeknek.

- Sokat számít, hogy az első próbálkozás hogyan sül el, ez általában meghatározza a viszonyt a balkonkertészkedéshez a továbbiakban. Ezért a teljesen kezdőknek elsőként a mediterrán fűszernövényeket ajánlom, melyekkel a sikerélmény biztos, így megjön a kedv a folytatáshoz. Hasonlóan balekbiztos termény a paradicsom, vagy éppen a chilipaprika. A virágok közül a muskátli és a petúnia hasonlóak.

- Kisebb erkélyeken lehet terjeszkedni függőlegesen! Fellógathatunk kaspókat, készíthetünk polcrendszert, de akár egy felállított raklapba is telepíthetjük kedvenceinket! A szűkös hely ne szegje kedvünket, ne csak az alapterületet figyeljük, hanem a függőleges felületeket, a korlátot és az ablakpárkányt is!

- Aki túlvállalja magát, vagy csak sok terményt, dísznövényt gyűjt be, gyakran szembesül azzal, hogy az egyes példányok nem kapnak elegendő fényt. Ezért az eltérő magasságú növényeket állítsuk tornasorba! A fal mellé kerüljenek a magasabbak, eléjük pedig az egyre kisebbek, így mindnek jut majd elegendő fény. 

ko03vazafg7883rd2zd7k4hso1_500_2.jpg

- A feledékenyebb hobbikertészek használhatnak önöntöző balkonládákat, melyekkel a növények átvészelik a kimaradt öntözések időszakát. Ilyen alkalmatosságot nem túl horrorisztikus áron nagyjából bármelyik nagyobb kertészeti árudában lehet kapni, de átmeneti jelleggel megteszi például egy félliteres (vagy kisebb) műanyag palack, amit megtöltünk vízzel, majd (egy hirtelen mozdulattal) fejjel/szájjal lefelé a növény edényének földjébe állítunk. 

- Aki minimalista megoldások híve, és balkonzöldségeihez még dézsát, ládát sem kíván vásárolni, megteheti, hogy közvetlenül a termőföldes zsákba ültet! Az elfektetett zsákra éles késsel kereszt alakú vágásokat kell készíteni, és az így keletkező nyílásba máris lehet vetni, palántázni. Letermés után a föld továbbra  is felhasználható lesz! 

pallet2_rect540_rect540.jpg

- A kötött talaj javításához, vagy a földmennyiség növeléséhez kiváló adalék a kókuszföld. A könnyen szállítható kókuszföldet csak vízbe kell áztatni, majd hozzá kell keverni a termőföldhöz! A kókuszföld magában nem megfelelő közeg, mivel tápanyagokat egyáltalán nem tartalmaz, azonban a sima földhöz keverve javítja annak vízelvezetési, szerkezeti tulajdonságait. 

- A sikeres balkonzöldség nevelés legfőbb titka, hogy az alapanyag megfelelő legyen. Ezért sose spóroljunk a vetőmagon és a palántákon, mert csak a minőségi, egészséges alapanyagból lesz bőven termő növény, ízletes termés. Az akciós áruházi termékek helyett inkább válasszuk a kertészetek, gazdaboltok portékáit, a forintban jellemzően jelentéktelen különbség nagyot fog számítani a későbbiekben!

 

 

Képek: inneninneninneninnen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) díszfa (5) dísznövény (115) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (32) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (175) kertbarát (51) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (122) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (226) kertészkedés (165) kertészmérnök (53) kertfenntartás (76) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (77) kerttervezés (143) kert és design (75) kert trend (50) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (130) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (61) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (118) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (136) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV