Megyeri Szabolcs kertész blogja

Szabadgyökerű, konténeres, és koros

Szólj hozzá!

A cím kissé sejtelmesnek tűnhet, valójában azonban semmi bonyolult vagy rejtélyes dologról nem lesz szó, egyszerűen a faültetés kerül terítékre, fókuszba helyezve a facsemeték kiszerelését, azok előnyeit is hátrányait. Ezúttal nagyobb hangsúlyt kap a mozgóképi anyag, vagyis már most buzdítom az eddig eljutókat, hogy ne hagyják ki a videók megnézését, nem lesznek hosszúak, ellenben a lényeg jobban látszódik majd!

gyumolcsfa_ultetes.jpg

Azzal indítsunk, hogy az ősz a faültetés egyik főszezonja, legyen szó dísz-, vagy gyümölcsfáról, ilyenkor jó akcióba lépni. Az őszi telepítésű fa még a tél előtt begyökeresedik, megerősödik, a telet szépen átvészeli, tavasszal pedig már életerős, növekedésre kész csemeteként indul útnak. A kertészetekben vagy webshopokban böngészve gyakran találkozni azzal, hogy egyazon fafajt megvásárolhatjuk szabadgyökerű, konténeres, ritkábban pedig koros csemeteként. Na de melyik mi, és miért jó vagy nem jó?

Kezdjük a konténeres facsemetékkel, ezek a növények kisebb-nagyobb (de nem túl nagy), jellemzően műanyag edényben csücsülnek. Nem a legkönnyebbek, de ha csak egy-két darabról van szó, könnyen mozgathatóak, ez máris előny. Ültetésük gyerekjáték, hiszen a cserépből kiemelve csak az előkészített ültetőgödörbe kell helyezni őket, és nagyjából kész is a dolog. A konténeres növényeket hazavitelük/kiszállításuk után nem muszáj azonnal elültetni, várhatunk pár napot, míg az idő kedvezőbb, vagy míg eljön egy ráérősebb nap, de igazából tovább is bírják, persze az öntözés nem maradhat el, a fagyra pedig fokozottan érzékenyek kis edényükben. Ha több/sok példányt veszünk, a szállítás már nehézkes lehet, ami pedig hátrány lehet még, az a szabadgyökerűnél magasabb ár, ami mondjuk egy tucatnyi fa ültetésekor már jelentős tényező lehet. És ami a legfontosabb, a konténeres fák a fagyos téli hetek kivételével szinte az egész évben elültethetőek, vagyis kora tavasztól késő őszig tulajdonképpen bármikor. 

 A konténeres/földlabdás fák ültetését az alábbi videón tekintheti meg!

A szabadgyökerű fák nevükhöz hűen teljesen csupaszok, nincs se edényük, se földlabdájuk. Szállításuk egyszerű, egy személyautóba is befér akár két tucat, ugyanakkor fokozottan érzékenyek a kiszáradásra, órák alatt elpusztulhatnak, kezelésük nyűgösebb, kockázatosabb, mint a konténereseké. Tudni kell azért, hogy a szabadgyökerű fáknál is van halasztási lehetőség az ültetést tekintve, ha egy vödörbe helyezzük őket, a vödröt pedig feltöltjük nedves faforgáccsal vagy komposzttal, akár egy-két hétig is eltarthatjuk őket. Cserébe a szabadgyökerűek olcsóbbak, csoportos ültetésnél jó megtakarítás érhető el velük. A szabadgyökerű fák legfontosabb tulajdonsága, hogy ültetésük szigorúan időhöz kötött, telepíteni őket csak a nyugalmi időszakban, október 20.-a után, és a tartós fagyok beállta előtt lehet. Utolsó kvázi hátrányként megemlítendő, hogy a szabadgyökerűek ültetéséhez praktikusan két ember kell, egy, aki tartja a fát a megfelelő magasságban és pozícióban, és egy, aki óvatosan, a gyökerek közeit teljesen kitöltve visszatölti a földet, közben pedig tömöríti a talajt.

A szabadgyökerű csemeték ültetéséről az alábbi videóban tudhat meg mindent!

A harmadik érdekes opció a koros csemeték választása. Ezek a fák azoknak valók, akik türelmetlenek, és nem akarnak 4-5-6 évet várni, míg egy fiatal csemetéből termő fa válik (gyümölcs esetében persze), vagy éppen rögtön dekoratív, nagyobb méretű fát akarnak kertjükbe. A koros csemeték több éves előnevelt fák 1.5-2 méteres magassággal, 15-20 centiméteres törzskörmérettel. Ezek a fák már teremnek is, tehát aki ilyet választ és ültet, akár már az ültetés évében szedhet róluk gyümölcsöt! Természetesen ennek ára van, képletesen és szó szerint. utóbbi értelemben több tízezer forintról beszélünk, ami horribilis összegnek tűnhet, ám ne feledjük, hogy a koros csemete választásával egy huszáros vágással átugrunk akár fél évtizednyi növénynevelést, annak minden kínjával és és kiadásával, tehát végeredményben nem járunk rosszul. Képletes értelemben a mérettel lesz bibi, hiszen nem csak a magasság jelentős, hanem a nagy földlabda súlya is gondot okozhat, egyes esetekben akár mázsányi is lehet! Az ilyen koros csemetéket személyautóval esélytelen hazavinni, szállításukhoz teherautó és több ember szükséges.

 Itt pedig példát láthat arra, hogy milyen is egy 4-5 éves koros konténeres facsemete!

Őszi teendők a kiskertekben

4 komment

Az időjárás a napokban egyértelműen a tudtunkra adta, hogy a nyárnak, sőt az indián nyárnak is vége van, most már kétségtelenül beléptünk az őszbe. Ez a tény a kerttulajdonosoknak jelzésértékű, ebben az időszakban ugyanis sok teendő akad a birtokon, melyek egy része érdekes és izgalmas, míg más részük egyszerűen kötelező tennivaló. Az alábbiakban végigveszem a legfontosabb, legjellemzőbb feladatokat, hogy aki most veselkedne neki az őszi kertrendezésnek, némi útmutatót kaphasson!

exbury_gardens_autumn_600x.jpg

Az első tanácsom, hogy ne sirassuk a nyarat, és ne bosszankodjunk az ősz miatt, hisz utóbbi évszak is csodás látvánnyal, varázslatos színekkel, megkapó atmoszférával kecsegtet minket!

Szinte minden kertben van pázsit, kezdjük tehát ezzel. Szeptember folyamán érdemes elvégezni a gyep szellőztetését, a füves terület talajának lazítását, a nyári intenzív használattól összetömörödött közeg nem maradhat úgy, ahogy van. A gyepszellőztetés legegyszerűbb módja, ha a jó öreg ásóvillát (tisztes nevén vasvillát) erőteljesen beleszúrjuk a földbe, majd a nyelet határozott mozdulatokkal előre-hátra mozgatjuk. Ezt a műveletet legalább félméteres közökkel ismételjük meg az egész területen. Nagyobb felületű pázsithoz lehet használni gyepszellőztető gépet, amit kölcsönözni is lehet, de akármilyen eszközzel dolgozunk, a munkát egy szárazabb napra időzítsük. Ezután lehet a kikopott, foltos fűfelületet felülvetni, ám ha a kertben több, terebélyesebb lombhullató fa van, akkor a várható levélhullás miatt érdemesebb ezt tavaszra halasztani. A felülvetést, amennyiben az szükséges és lehetséges, még szeptemberben végezzük el, hogy az esetleges október végi fagyok ne tudjanak az új hajtásokban kárt tenni. Az sem mindegy, milyen fűmag keveréket használunk, gondoljuk át, hogy milyen típusú, intenzitású a gyep használata a kertben, milyenek a környezeti viszonyok, és ennek megfelelően válasszunk szárazságtűrő, strapabíró, vagy éppen általános keveréket. A nitrongéndús műtrágyák kihelyezését ilyenkor már mellőzük. Ha korábban meggyűlt már a bajunk a hópenésszel, jó ötlet kombinált műtrágya és gombaölő szer kihelyezésével védekezni ellene mostanában.

BIG_0009441683.jpg

A gyepszellőztetés fontos dolog, és akár egy ilyen szellemes, cipőre csatolható szandálfélével is lehet végezni, ami ráadásul házilag is összeüthető egy marék százas szeg, két talpnyi méretű deszkalap, és egy méternyi erős szíj, szalag segítségével.

A gyep gondozásával egy időben az ősszel ültetendő bokrok, cserjék, fák helyét is kijelölhetjük, és a számukra szükséges ültetőgödröket is kiáshatjuk egyúttal. Fáknak legalább 1x1 méteres, bő háromarasznyi mély, a cserjéknek 60x60x60 centiméteres gödröt készítsünk. Az ősz remek alkalom a sövények telepítésére, ilyenkor kerülhetnek a kertbe a díszfák és a gyümölcsfák is, így aki nagyobb változásokat szeretne a kerti látképben, most döntse el mit ültetne szívesen, és ültesse is el! A gyümölcsfa ültetés dilemmáiról, és a telepítés menetéről ebben a régebbi bejegyzésemben írtam, hasznos lehet most is!

A nárcisz, jácint, tulipán, és egyéb, tavasszal virágzó hagymások hagymáit szeptembertől kezdve időszerű elültetni, ha ezt nem mulasztjuk el, tavasszal színes-szagos virágoskert fogad majd minket. Azt se felejtsük, hogy ezeket a növényeket tavasszal már nem lehet ültetni, így aki most kihagyja, lemarad jövőre a tulipános élvezetekről! Csak egészséges, ép, és megtisztított hagymákat ültessünk, mégpedig úgy, hogy a hagyma magasságánál kétszer akkora földréteg fedje őket. Érdemes figyelni arra, hogy a gumók ne fejjel lefele kerüljenek a földbe, mert bár így is ki fognak hajtani, a "fordulás" sok energiát kivesz belőlük, és gyengébbek, satnyábbak lehetnek majd. Jó ötlet az ültetés helyét megjelölni, tavaszig ugyanis nem lesz nyoma, hogy ott valami van a földben, nehogy később erről elfeledkezve kiássuk őket véletlen.

patio-de-tulipanes-668x400x80xX.jpg
Akinek már most a tavasz jár a fejében, az ne felejtse el a tulipánhagymák elültetését!

A kerti növények fejlődésük során rengeteg tápanyagot "vesznek ki" a talajból, amit nagyszerűen lehet pótolni komposztálással. A komposztálásba tulajdonképpen bármikor bele lehet vágni, de az ősz az egyik legideálisabb időszak erre, főképpen azért, mert az őszi lombhullásnak és a metszéseknek köszönhetően nagy mennyiségű zöldhulladékot gyűjthetünk össze (a másik oldalról közelítve pedig a komposztálás azért jó, mert így tudjuk hasznosítani az egyébként csak útban lévő zöldhulladékot). A komposztáláshoz alig kell induló befektetés, csupán egy komposztáló ládára, vagy egy 1-2 négyzetméteres, hálóval körbekerített pakolóhelyre lesz szükségünk, meg egy vasvillára, amivel berakodhatjuk, átforgathatjuk a halmokat. Jó tudni, hogy a hiedelmekkel ellentétben, a szakszerűen kezelt komposztálónak egyáltalán nincsen bántó szaga!

A téli almát és körtét is szeptemberben lehet leszüretelni, a teljes érettséget a megbarnult magok jelzik, így ha nem vagyunk biztosak ebben, vágjunk szét egy-két gyümölcsöt. A leszedett almát és körtét rögtön vigyük hűvös helyre, például a pincébe, hogy minél tovább elálljon. A romlott, hibás, kukacos példányokat dobjuk a komposzt közé.

0.jpg

Almaszüret ősszel

Ősszel a természet megkezdi hosszú pihenését, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mit ültetni ilyenkor is. A jó magyaros fogások egyik alapeleme a fokhagyma, amit nem csupán tavasszal, hanem ősszel, szeptemberben is lehet ültetni, így biztosítva a jövő évi ellátmányt, valamint a hideget jól tűrő zöldségféléket, vagyis például a zöldsalátát, a brokkolit, a kelkáposztát és a káposztát is elültethetjük, és most kerülhet a konyhakertbe a zöldbab, a tök, a sütőtök és az uborka. Vethetünk vadvirág magokat is, hogy tavasszal természetes hatású, burjánzó kertünk legyen, de a szabadgyökerű dáliákat is most ültethetjük ki. Amennyiben télen is színes kertet szeretnénk, szerezzünk be árvácskapalántákat (melyeket akár a temetőbe, a sírokra is telepíthetünk, hogy Halottak napjára díszes legyen a síremlék). A különlegességekre fogékonyak a kikeleti bangitával (Viburnum x Bodnantense) is tehetnek egy kísérletet, ez az extravagáns kerti növény január tájékán virágzik, ráadásul erős illattal rendelkezik, így a kerti út mellé telepítve a tél közepén is díszlik, illatozik. A hagyományosabb ízlésű virágbarátok a körömvirág, a szegfű, a díszkel és a díszkáposzta közül választhatnak.

kikeleti_bangita_oth_1543-3_vbig.jpg

A kikeleti bangita fütyül a télre, és januárban is virágzik

Fontos, hogy a nyáron a kertbe, teraszra, balkonra kitelepített cserepes, dézsás szobanövényeket lassan vigyük fedett helyre, és egy lemosás után az adott fajta igényeinek megfelelő fényviszok közé helyezzük őket. A kertben egyelőre ne hagyjuk abba az öntözést, a fákat és cserjéket pedig egy mély, alapos öntözéssel indítsuk el a tél felé vezető úton. Aki szeretne télen is madarakat a kertjébe, tegyen ki nekik vizet egy alkalmas itatóedénybe, esetleg fürdetőt is állítson ki. A madarak így odaszoknak, de etetésük egyelőre még nem szükséges, csak a fagyok és a havazás beálltakor, ami reméljük, még azért odébb van!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Parkmustra - Újjáéledt a Nehru part!

3 komment

Aki régebben követi írásaimat, az tudja, hogy élénken érdeklődöm a budapesti parkok, zöld szigetek iránt, rendszeresen körbejárom az említésre méltó füves-fás tereket, hogy kedvet csináljak másnak is a parklátogatáshoz, vagy éppen dicsérjem, esetleg kritizáljam azokat. Most a IX. kerületben jártam, nem először, Ferencváros ugyanis nagyon erős a szép, rendezett parkokban, a Tűzoltó utca kicsi, de felettébb érdekes zöld tereiről már korábban írtam is, most pedig egy kifejezetten nagy zöldterület kerül porondra. A Nehru partról van szó, mely nevében egy kicsit csalóka, hiszen valójában egy méretes parkról van szó, de persze egyben part is, hiszen közvetlenül a Duna mellett terül el. Korábban is parkosított terület volt itt, amennyire ismertem, inkább kutyafuttatóként funkcionált, persze gyepes területből korábban sem volt hiány, így heverésre akkor is alkalmas volt, de ízléses zöldterületként nehezen lehetett említeni. A kissé elhúzódó felújítás eredményét most lehet látni (bár a hírekbe nemrégiben a balesetveszélyessé vált sétány miatt került be) és csupa jót lehet mondani a mostani állapotokról. Az alábbi képek tegnap készültek, könnyen lehet, hogy az ősz utolsó nyárias, meleg napját sikerült kifognom, így jó eséllyel az alábbi képeken lehet idén utoljára fürdőnadrágban napozó urakat látni a Nehru parton, persze nem csak emiatt lesz érdekes az alábbi, több galériára bontott monstre képfolyam!

p_20160916_151949.jpg

A Boráros tér felől közelítve az első érdekesség a Petőfi híd alatt kialakított bringapálya (sajnos a szakszerű nevét nem tudom) mely persze nem csak bringásoknak, hanem a görkorisoknak és a rollereseknek is rendelkezésükre áll. A pálya hihetetlenül jól illik az indusztriális miliőbe, igényes kialakítású, és valóban olyan elem, mely pezsgést, életet hozhat egy egyébként hagyományosan holttérként létező helyszínbe, ráadásul itt aztán senkit nem zavarnak a srácok, plusz a hely fedett, tehát esőben, zordabb időben is használható lesz. Szóval a Nehru part egy hatalmas piros ponttal indul, mielőtt még az első fűszálat elérnénk.

A part Petőfi híd felőli csücske gyepes, fás területtel kezdődik, masszív köztéri bútorok találhatóak itt, a padokkal ellátott asztaloknál mehet majd a zsugázás vagy a sakkozás, régimódi, de kellemes hangulatot árasztanak a bumfordi elemek. Ami rettentően tetszik - és ezt más parkoknál is mindig kiemelem - hogy a terület nem sík, hanem dimbes-dombos, ezek az alig méter magas halmok megtörik az egyhangú felületet, izgalmassá, hullámzóan lüktetővé teszik a parkrészt, újabb nagy piros pont. Szuper sportpálya is helyet kapott itt, nem alibizésről van szó, betonos pályán lehet focizni vagy kosarazni (utóbbit egyszerre négy csapat is teheti), a magas kerítés pedig indokolt a Duna közelsége miatt. A ketrecen kívül mini kültéri edzőterem is létesült, mindössze négy "géppel" de a célnak tökéletesen megfelelnek. 

Beljebb haladva a játszótér a következő érdekesség, ez is kerítéssel elkerített, ami praktikus a szanaszét szaladgáló kicsik miatt. Szép, igényes játékok, nagy játéktér, itt sem alibi a dolog, valóban használhatónak tűnik a játszó, a végén pedig, még belül, jókora füves terület is akad, ahol lehet egyet nyújtózni, vagy a kicsikkel együtt kiülni egy pokrócra úgy, hogy nem kell minden másodpercben figyelni őket. Remek dolog, hogy a játszótéren belül külön szemetesek vannak, ráadásul szelektív kukák, így a gyerekek a játék mellett nemi környezettudatos okítást is kaphatnak.

A Bálna felé tovább sétálva következik a part valódi parkos része. A gyep még kicsit erőtlen, de üde zöld színű, és hatalmas felületeken terül el, van itt hely bőven tollasozni, frizbizni, vagy csak kifeküdni, ráadásul a nagy, lombos fák is megmaradtak, így árnyékból is akad bőven. A díszparki jelleget remek összeállítású vegyes ágyások erősítik, díszfüvek, alacsony örökzöld cserjék, és színes virágok alkotnak ízléses kavalkádot. Mindenhol látni a csepegtető öntözőrendszert, ami jó jel, így a tartósság alapfeltétele megvan, a most még sok helyütt láthatóan kanyargó nem túl szép vezetékeket a növények hamar el fogják fedni, és a látvány hibátlan lesz. A Nehru part ezen parkosított, de messze nem csupán díszparki része egészen a Bálna csücskéig kitart, és persze nem csak a szépen kialakított növényegyüttesek teszik vonzóvá, hanem az egyedülállóan szép panoráma is, kevés park büszkélkedhet ilyen szép kilátással, és a folyó ilyen mértékű közelségével.

(A képre kattintva galéria nyílik!)

És akkor az apróságok, kisebb nagyobb érdekes elemek, amik még izgalmasabbá, vagy praktikusabbá, élhetőbbé teszik a Nehru partot. Kattintsanak a galériára, a képek mellett rövid leírásokat olvashatnak!

Mivel kertész vagyok, és nem tájépítész, vagy várostervező mérnök, csak a saját benyomásaimra tudok támaszkodni a Nehru part megítélésekor. Úgy gondolom, hogy a tágan értelmezett belváros egyik legjobb parkja született most meg, nagyon érződik rajta az odafigyelés és az átgondoltság, a bringapálya kiváló ötlet volt, a hullámzó felületek izgalmasak, a játszótér valóban használható, és a nagy nyílt tereket sem vették el a kilátogatóktól, az egész terület ízléses, látványos, nyugat-európai ízű, nálam csillagos ötöst érdemel.

A képek szerző fotói.

Bringások vs. bringaúti növények

4 komment

Ha bringákról és növényekről van szó egyszerre, akkor mindkét oldalról érintett vagyok, a növényi részt nem kell magyarázni, a bringázás pedig hobbi, amire sajnos a kelleténél sokkal kevesebb időm jut. Ettől még nyitva tartom a szemem olyan helyzetekben, ahol a két téma összeér, ezek pedig jellemzően az olyan bringautak, melyek környezetében elhanyagolt, vagy nem szakszerűen kialakított növényzet található. Ismerősöktől, kerékpáros hobbitársaktól kaptam nemrégiben pár olyan fotót, melyek mindenképpen szót érdemelnek, és ha már témánál vagyunk, egy mostanában aktuális kártékony bringarém gyom is szóba kerül, szóval vessük bele magunkat a kétkerekű zöldellésbe!

Örvendetes, hogy Budapesten belül egyre több helyen találunk bringautakat, most abba ne menjünk bele, hogy ezek hány százaléka keletkezett némi sárga festék felkenésével, az olyanokat szeretjük, mint ami alant látható. Persze akkor szeretnénk igazán, ha járható is lenne, ez a csepeli bringasáv ugyanis két héttel ezelőtt a látható módon nézett ki. Azonkívül, hogy a látvány nem ideális, a belógó növény akadályozza a haladást, a helyzet bemutatásának konkrét apropója az volt, hogy elesett itt egy kislány, aki kezét törte.

Mi itt a hiba igazából?

Elsősorban az, hogy a közterület kezelője rosszul választott növényt, a kihelyezett díszfű ugyanis alkalmatlan arra, hogy az úttest és a bringaút közötti viszonylag vékony sáv díszítője legyen. Ez a díszfű (mint a díszfüvek általában) terebélyes, oldalirányba hamar terjeszkedik magas, szétterülő hajtásaival, éppen ezért szokás az ilyen dísznövényt tágas terekre, parkokba, kastélykertekbe ültetni. Arról már ne is beszéljünk, hogy a díszfüvek télen kötözést kívánnak, a szétbomló hajtásokat ilyenkor vastag, erős kötéllel össze kell fogni, a tövekhez csorgó, és a téli fagyban jéggé dermedő hólé, eső ugyanis komoly kárt tehet a növényben. Vagyis a díszfű csak akkor jó választás, ha telente szakszerűen kezelik, ami a budapesti közterületi növények általános gondozási szintjét tekintve egy ilyen mondhatni félreeső bringaút melletti sávban minimum kérdéses. Mindemellett a díszfű ritkítást is igényel, szakszerű kezelés hiányában esztétikáját veszti, "kócos" lesz, rendezetlen képet mutat. Tudni kell, hogy a díszfű a klasszikus értelemben nem nyírható, zavaró hajtásait le lehet vágni ugyan, de ilyenkor dekorációs értéke nagyban csökken, pont lényegi elemét, a szép, szétbomló, kerek alaprajzú formáját veszti el. Az inkriminált szakaszon egyébként - mivel bejelentésre nem történt semmi - egy önként jelentkező bringás levágta a belógó hajtásokat, így a szakasz újra rendesen járható, a növény nyilván nem örül ennek, de a hibás az, aki őt idetelepítette.

 Mivel az illetékesek nem tettek semmit, egy gyakran arra járó bringás orvosolta a problémát:

14192668_10208152947040610_4322795514202843177_n.jpg

Mi lett volna a helyes növényválasztás itt? Tulajdonképpen bármely népszerű sövény növény megfelelő, praktikusan a nem tüskés fajták a jobbak, hiszen a bokorba bedőléskor jobban jön, ha nem tucatnyi tüskével találkozunk. A puszpáng (bukszus) a mezei juhar, a somfélék, a hamisciprus, a leylandi ciprus, a sövénynek való tiszafa mind megfelelőek lennének, de például az oszlopos tujafélék is alkalmasak a célra, ami feltételezem egyszerre a díszítés és az autós-biciklis sávok biztonságos elválasztása.

 

És akkor most térjünk is át a másik bringarémre, ő a királydinnye: 

 goatheadffa6_10_33.jpg

Szintén a bringautakkal kapcsolatos növény a mostanában szezonját élő királydinnye, mely egy rettentően makacs gyom, és hiába tartja számon a népi gyógyászat gyógynövényként, a kétkerekűek sokkal inkább a defektet okozó terméséről ismerik. A királydinnyét természetesen nem direkt telepítik bringautak közelébe, jó gazként magától jelenik meg szinte mindenhol. Magyarországon főleg az Alföldön elterjedt, szinte bárhol előfordul, művelt területeken, tarlókon, és gyümölcsösökben is, de a királydinnye igazi terepe a laza, homokos talaj, ha pedig hosszan tartó meleg időben növekszik, terjedése nagyarányúvá válik. Kertekben kapával, vagy a talaj kötöttebbé tételével, humusszal gazdagításával lehet védekezni ellene. A királydinnye természetesen nem csak kertekben és mezőgazdasági területeken él meg, alkalmazkodóképessége kiváló, mint általában a gyomoké, így városokban, utak, vasúti és villamos sínek mentén, parkokban is előfordul, de a legtöbb gondot olyan bicikliutak mentén okozza, ahol az utat övező zöld sávok nem állnak rendszeres gondozás alatt. Ilyenből pedig sajnos bőven akad, a problémát pedig fokozza, hogy amikor időnként a közterület fenntartója munkásokkal lekaszáltatja a kerékpárutak melletti sávokat, akkor a királydinnye termései szőnyegszerűen lepik el a betonsávot, a defekt így garantálható.

fb_img_1473171347538.jpg

 Friss fotó egy budapesti bicikliút melletti fűnyírásról. A nyesedék egyfelől csúszásveszélyes lehet, másfelől ha tüskés gyom is volt a fű között, akkor az most a bringaúton várja áldozatait...

251401b.jpg

A királydinnye termését védő tok tüskés, ráadásul több, ellentétes irányba álló tüske alkotja a tokot, így egy tüske szinte mindig felfelé áll, ami a bicikligumikra nézve igencsak rossz hír

Mi a megoldás?

Egyfelől praktikusan a munkálatokat végző munkásoknak jelezni kéne, hogy a nyesedéket ne az útra terítsék, vagy legalább a nyírás végeztével seperjék vissza a földsávra. Célravezetőbb lenne persze, ha eleve az lenne a cél, hogy ne legyen királydinnyével fertőzött az adott terület, ez a fentiek értelmében viszonylag egyszerűen elérhető, ha a földsáv aktív művelés alatt áll, vagyis ha gondozzák, felügyelik az oda telepített dísznövényeket. Természetesen nem lehet rózsaágyás minden bringaút mellett, de remek áthidaló megoldás lehet például terülő cserjefélék, vagy talajtakaró növények telepítése, melyek nem engedik a gyom megtelepedését. A cserjefélék közül a terülő madárbirs, a kecskerágó, a hanga, vagy akár az örökzöld orbáncfű is beválhat, a talajtakaró növények közül a varjúhájfélék ajánlhatóak. Persze megoldás lehet kisebb szakaszokon mulcsolt, strapabíró dísznövényekkel beültetett díszágyások kialakítása is, ezekkel azonban rendszeresen foglalkozni kell.

Képek: innen, és innen, a kerékpárutakat ábrázoló fotókat pedig a facebook tematikus bringás csoportjainak tagjaitól kaptam kölcsön, köszönet értük!

Fordulat: a "fagyállós gazda" nem megy börtönbe

226 komment

V. Pál ügyével többször is foglalkoztam korábbi bejegyzéseimben, a borlopásos-mérgezéses ügynek ugyanis kertészeti vonatkozású vetületei is vannak, a szomorú eset jól világított rá, hogy a vidéki háztáji gazdálkodás lassú kihalásában főszerepet játszanak a gazdák életét megkeserítő terménytolvajok. Tavaly novemberben hatalmas visszhangot kapott az ítélet, mely a mérgezett bort a tolvaj számára elérhető helyen hagyó kertész/borászt hét év letöltendő börtönnel sújtotta. Sokan az igazság halálát, az önvédelem betiltását látták a verdiktben, míg szintén sokan úgy vélekedtek, hogy jogos a büntetés, mert pár liter borért nem járhat halál. Az ügyben most fordulat állt be (az Index friss cikke ITT olvasható), a másodfokú bíróság a bűncselekmény minősítését is megváltoztatta, és az ítéletet is jócskán enyhítette, V. Pálnak jelen állás szerint nem kell fegyintézetbe vonulnia, felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

vp.jpg

V. Pál a bíróságon, 2015 novemberében. Fotó: index.hu/Ajpek Orsi

Adja magát a kérdés, hogy most igazságos ítélet született? Állást foglalni nehéz, súlyos erkölcsi dilemma az ügy megítélése, én nem is vállalkozom erre, ugyanakkor újra hangsúlyoznám, hogy V. Pál ügye tulajdonképpen egy általánossá vált jelenség lenyomata, a vidéki termelést ellehetetlenítő terménylopások kórtünete. 

Korábbi bejegyzésemben így írtam erről, ma sem tudnám másképp megfogalmazni:

Miről is van szó? A fővárosi értelmiség, az emberjogi szószólók, a jogvédők ugyanis valószínűleg nem teljesen értik a problémát, ami a bormérgezésben csúcsosodott ki. Ma a vidéki háztáji gazdálkodás, a növénytermesztés bajban van, mégpedig közbiztonsági szempontból. Eltűnik az uborka, a szőlő, az alma, szorgos kezek éjjel felszedik a krumplit, a paradicsomot, és a már leszüretelt termény sincs biztonságban jellemzően, a pincefeltörések, terménylopások mindennaposak. Ez pedig kedvét szegi a termelőnek, a háztáji gazdálkodónak, hiszen ő a terménybe pénzt, energiát fektetett, az eredményt pedig más élvezi. A nagy baj az, hogy ezek a meglopott emberek szinte semmilyen védelmet vagy igazságszolgáltatást nem kapnak, és ez nem afféle divatos lózung, bárki tegyen nyugodtan egy próbát, hívja fel a rendőrséget, és jelentse be, hogy ellopták tíz kiló krumpliját, kosárnyi paradicsomát, húsz liter háziborát, és így tovább. A válasz jó eséllyel annyi lesz, hogy ezek pénzben alig kifejezhető értékek, eltulajdonításuk szabálysértésnek minősül, nem tudnak mit kezdeni a dologgal. Hasonlóképpen legyintenek az ügyre a liberálisan megengedően, elnézően gondolkodó véleményformálók, mondván miért kell hisztériát csinálni pár kiló krumpliból, némi házi lőréből, egy láda almából, hiszen ezek csekélységek, aki pedig elviszi, nyilván rászorult, éhezik. 

...

Nos, ezek nem csekélységek. A termelőnek, gazdának a termény a munkája eredménye, a haszon, amiért dolgozik, ráadásul sok esetben az az étel, amit megenne, amivel kiváltja a bolti vásárlást. Ha valakinek a munkája eredményét, a napi asztalravalóját lovasítják meg, az nem piti ügy, hanem komoly probléma, amivel foglalkozni kellene, de sajnos érdemben senki nem foglalkozik vele, legyint a polgármester, a körzeti megbízott, a rendőr, az újságíró, és a zöldségért, gyümölcsért a Tescóba járó városi értelmiség is.

...

Fontos tisztán látni azt is, hogy a honi sajátosságnak tekinthető, az előző rendszerben gyökeredző hétvégi telkes, zártkerti ingatlanos, kiskertes kultúra kerül veszélybe a terménylopások, víkendház feltörések elszaporodásával. A falu, kisváros határában lévő kiparcellázott kis telkek egykoron a hétvégi kikapcsolódás, a háztáji termelés eszközei voltak, mára ezek a telkek, kiskertek, házacskák csak nyűgöt jelentenek, a megtermelt javakat ellopják, az ingatlanokat pedig szó szerint széthordják a tolvajok. 

.........

A probléma tehát nem korlátozódik V. Pál ügyére, az csak egy a sok közül, ami tragikusan végződött, a menetrend rendszerint annyi, hogy a termény eltűnik, a gazda bosszankodik, és megy minden tovább. Kérdés, hogy ez az ítélet mit okoz, elrettenti a V. Pálhoz hasonlóan gondolkodókat, vagy éppen felbátorítja őket, valamint ugyanilyen érdekes kérdés, hogy a tolvajok számára jelent-e valamit a mostani ítélet? 

 

Zöld folyó New Yorkban

2 komment

Minden zsúfolt nagyvárosban örök probléma a megfelelő mennyiségű zöldterület kialakítása. A természetes környezet közelsége, jelenléte nem csak esztétikai szempontból fontos, a parkok, fák, füvesített terek és a virágos utcafrontok jótékony hatással vannak lelkiállapotunkra, a város levegőjére, és szociális életünkre is. Érdekes volt végigkísérni például, hogy a pár hétre lezárt Szabadság hídon milyen  élénk közösségi élet alakult ki (persze ide nem települtek zöldek, és a szemetelés is probléma volt, de a jelenség jól mutatja az igényt a belvárosi, forgalomtól elzárt pihenőhelyek iránt). A sűrűn beépített belvárosok, vagy épp a pusztulóban lévő külső részek nagy kihívást jelentenek ebben, de találékonysággal, jó ötletekkel olyan területeken is ki lehet alakítani megfelelő természetközeli közösségi tereket, amelyekről senki nem gondolta volna, hogy alkalmasak ilyen célra. Kiváló és követendő példa erre a New York Chelsea városrészében létrejött egyedülálló projekt, a High Line Park, melyben egy használaton kívüli magasvasút pályáját alakították, a flaszter fölött kanyargó parkká.

 metros1.jpg

Így festett a vasútvonal egykor…

A vonalat az 1930-as évek közepétől használták, az akkor még aktívan fejlődő városrész építkezéseinek ellátására, és a síneken egészen 1980-ig robogtak vonatok. Később az enyészet lett az úr az elhagyott magasvasúton, mígnem 2009-ben hosszú lobbizást, tervezést követően, évekig tartó alkotómunka eredményeképp elkészült az épületek között zöld folyóként hömpölygő High Line Park első szakasza. 

…és így néz ki ma (kattintásra galéria nyílik)

A High Line Park a mai formájában nem csak egy régi ipari monstrum ügyes újragondolása, hanem közösségépítő, kikapcsolódásra alkalmas közterület, mely megszépíti a nem éppen szemet gyönyörködtető városrészt. A park 2014 szeptembere óta teljes hosszában készen van, ekkor adták a három ütemben épült hosszanti zöldfelület utolsó elemét. A házirend meglehetősen szigorú, kutyát és biciklit például nem szabad felvinni, a gyepes felületekre nem szabad kifeküdni, ellenben az egész park kerekesszék-barát, számos egykori megállónál van a mozgássérültek számára lift, a hangulat és a kilátás pedig minden bizonnyal egyedi és remek.

Hasonló szellemben fogant projektekkel más helyen is találkozhatunk, de persze nekünk, magyaroknak az lenne a legnagyobb öröm, ha itthon is elszaporodnának az efféle kreatív ötletek és megvalósulásaik, csúf, elhanyagolt városrészekből ugyanis nálunk sincs hiány. A térrendezés, a parképítés drága dolog, a gondolkodás viszont ingyen van, így kommentekben lehet ötletelni, hogy hol lehetne Budapesten, vagy bármely vidéki városban hasonló, egyedi köztereket kialakítani!

 Aki New Yorkban jár, vagy oda készül, ITT talál meg minden hivatalos információt a parkról.

Képek: innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (7) balkonkertészkedés (15) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (6) design (6) díszfa (5) dísznövény (116) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (7) érdekesség (9) erkély (9) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (7) fűnyírás (6) fűszerkert (18) fűszernövény (19) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (84) gazdálkodás (6) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) Halottak napja (5) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (30) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (18) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (180) kertbarát (52) kertépítés (129) kertész (11) kertészet (125) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (232) kertészkedés (170) kertészmérnök (53) kertfenntartás (77) kertgondozás (8) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (12) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (80) kerttervezés (146) kert és design (76) kert trend (49) kiskert (15) kiültetés (18) komposzt (8) komposztálás (7) konyhakert (23) környezetbarát (12) környezettudatosság (11) környezetvédelem (29) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (14) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (6) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (7) növénygondozás (131) növénypusztulás (5) növényrendelés (12) növénytelepítés (5) növénytermesztés (62) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (6) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (122) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (10) palántázás (11) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (8) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (6) rovar (7) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (5) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajigény (5) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (6) trágyázás (11) tuja (8) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (138) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (55) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (63) vadvirág (5) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (75) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (46) vetés (10) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (49) virágágyás (10) virágcserép (5) virágedény (5) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (8) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (15) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (36) zöldterület (5) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV