Megyeri Szabolcs kertész blogja

Mi az a grincsfa, és hogyan készül?

Szólj hozzá!

A karácsonyi időszaknak mindig megvan a maga bolondériája, pár éve az aktuális fura kiegészítő a grincsfa, ami egy manósipka alakú fácska, vagy legalábbis örökzöld fának látszó valami, ami lehet kicsi asztaldísz, nagyobb méretű szobai dekoráció, vagy akár egészen méretes karácsonyfa-pótlék. Ha Önnek még újdonság a grincsfa, akkor jó helyen jár, olvasson csak tovább!

dsc08699-600x600.jpg

Egyébként lehet, hogy tévedek, és a grincsfa már korábban is divatos volt, én töredelmesen bevallom, tavaly hallottam róla először. Maga a grincsfa Dr. Seuss híres meséjéhez kapcsolódik, melyben a grincs gonosz manóként próbált keresztbe tenni a karácsonynak, de persze aztán végül őt is meghódította az ünnep szelleme és a szeretet ereje, ahogy az a gyermekmesék gonoszaival rendszerint megesik. A grincsfa, vagy manófa tehát ennek a mesének a világát idézi, maga a fa felfelé csúcsosodó, a tetején lefelé hajló faforma, és természetesen a karácsonyfa mintájára fel is díszíthető többféle szokványos fadísszel, vagy akár csak egyetlen lelógó csúcsdísszel, de girland,  színes szalag, vagy akár égősor is tekerhető rá. A grincsfa, mint minden viszonylag új hóbort, elég drága az üzletekben, ugyanakkor ez pont az a fajta dekoráció, ami szinte kiált a házi készítésért, így aki megkerülné az 5-10 ezer forintos bolti darabokat, töredékáron kihozhatja sajátkezűleg, ha van egy kis ideje és kézügyessége! A házi grincsfa alapanyaga többféle lehet, készülhet egyszerűen méretre nyesett örökzöldek (tuja vagy fenyőfélék) ágaiból, de ha még egyszerűbben szeretnénk elintézni, akkor egyetlen komplett növényt kell átalakítani, ehhez alanyként a zanót vagy a leylandi ciprus lesz a megfelelő (azzal viszont számoljunk, hogy az élő növény nem feltétlen éli túl a dolgot, főleg ha pár hétig a lakásban tartjuk). A készítés menete elviekben egyszerű, vékony dróttal vagy madzaggal összeszorítva az ágakat, hajtásokat, felfelé vékonyodó csúcsos alakot kell kialakítani, úgy, hogy a vége lefelé kanyarodjon, manósipka formát felvéve. A díszítés teljesen ízlés kérdése, akár már a kötöző madzagra is lehet gyöngyöket fűzni, lehet gazdagon díszíteni, vagy minimál stílusban dolgozni. A készítéshez lejjebb tekerve egy rövid videó nyújthat segítséget, aki pedig még nem nagyon látott grincsfát, az alábbi képgalériát lapozza végig először!

Fenti kattintásra galéria nyílik meg, lenti kattintásra videó indul el!

(Bár angol nyelvű videó, nyelvtudást nem igényel!)

 

Képek: innen

Sokoldalú csipkebogyó!

Szólj hozzá!

A csipkebogyó érési idején már lassan túl vagyunk, igaz a bokrokon még bőven találni szemeket, melyek az első fagyok beállta után válnak igazán ízletessé, így mégis jó időben járunk csipkebogyó ügyben. Ez a látványos termés télen nem csak a díszítőértéke miatt kap jelentőséget, hanem mert a hideg hetekben megszokott meghűlések hatékony természetes gyógyszere. Ismerjük meg közelebbről!

1289845594.jpg

Csipkebogyó kisokos

A csipkebogyó számos néven ismert, úgymint kutyatövis bokor, bicskafa, vadrózsa, csitkenye, gyepürózsa, kutyarózsa, ebcsipke, valamint hecsedliként is szokás hivatkozni rá, azonban ez utóbbi szó inkább a termésből készült lekvárt jelöli. A csipkebogyó a csipkebokor (Rosa canina L.) termése, amely egy 2-3 méter magasra megnövő, tüskés évelő cserje. Magyarországon őshonos, sok helyen megél, a legjobban azonban kötött, meszes talajon érzi jól magát, főképp, ha sok napsütés éri. Kertek dísze is lehet, igénytelen, sok gondozást nem igénylő fajta, szúróssága miatt azonban kisgyermekes birtokokra csak óvatosan telepítendő. Piros bogyóit az első őszi fagyok környékén hozza. A termés akkor érett, mikor élénkpiros, esetleg barnás árnyalatot vesz fel, a narancsszínű szemek még éretlenek, a mélyvörösek pedig túlérettek. Utóbbiak édesebbek, de vitamintartalmuk alacsonyabb. Érdekesség, hogy bár szinte mindenhol, ahol megél, értékes növényként tartják számon, termesztése elenyésző mértékű, inkább a természetben élő példányok termését gyűjtik be.

Tudta?

A csipkebogyó közeli rokonságot ápol a dísznövényként termesztett, nemesített rózsákkal, sőt, azok elődjének, ősének tekinthető, így nem véletlen, hogy népies nevei közül több rózsa vonatkozású (vadrózsa, ebrózsa, gyepűrózsa).

 

IMGP3690.jpg

Parlament előtti csipkebokor

Bibliai csipkebogyó?

Ha máshonnan nem, a Bibliából mindannyian ismerjük a csipkebokrot, bár egyes elméletek szerint a szent könyvben nem is a csipkebokorról, hanem a nagy ezerjófűről (Dictamnus albus L.) volt szó, ezt utólag eldönteni ugyebár elég nehéz. Bibliai növényként a csipkebokor Mózes elhivatottságát szimbolizálja, lángoló, de el nem égő növényként pedig Máriára utal, aki anya lett érintetlensége ellenére. A barokk művészetben a csipkebokor az előzőeknek megfelelően az ártatlanságot, szeplőtlenséget jelképezi.

 

Gyógyító csipkebogyó

A csipkebogyó a népi gyógyászat rég ismert és elismert eleme, nem véletlenül, hiszen például a termés C-vitamin tartalma a citroménak tízszerese. A húsos, fanyar ízű termés más kedvező hatásokkal is bír, elsőrangú immunerősítő, enyhe víz-, és hashajtó, roboráló, kiváló megelőzője a téli megfázásoknak, hurutos megbetegedéseknek. Szomjoltóként is elsőrangú, gyakran megtalálható különböző üdítők összetevői között. A termést sokoldalúan lehet felhasználni, a bogyókból készülhet tea, gyümölcsbor, szörp, mártás vagy szósz (vadhúsokhoz remek) vagy a már említett lekvár, valamint aszalvány is könnyen készíthető a bogyókból. Hagyományos brit édesség a csipkebogyó héjtól és magoktól megtisztított húsának cukorral felvert módon való elkészítése. Teaként való elkészítésénél ügyelni kell arra, hogy ne forrázzuk, ezzel ugyanis a C-vitamin tartalmat jó eséllyel lenullázzuk. Vagy hideg vízben áztassuk egy éjszakán át, vagy a víz felforrását követően kapcsoljuk ki a tűzhelyet, és csak pár perc múlva szórjuk a bogyókat az edénybe. Őrleményt is készíthetünk belőle, így tárolható a legtovább. Ebben az esetben húsdarálón tekerjük át a bogyókat, majd rögtön szárítsuk ki az eredményt, például sütőben. A szárított őrleményből egy kávéskanálnyi fedezni fogja a napi C-vitamin szükségletet. Nem mellesleg a bogyókkal rendelkező csipkebokor vessző igen dekoratív lehet, ünnepi koszorúkon, asztaldíszeken.

vadrozsa3.jpg

Érésközeli állapotban

Csipkebokor otthonra!

A számtalan előnnyel rendelkező csipkebokrot saját kertünkben is meghonosíthatjuk, ebben nagy segítségünkre van a növény őshonos mivolta, vagyis a klímával nem lesz gondja. Talajigénye nem összetett, kedveli az enyhén meszes közeget, jól érzi magát laza, törmelékes, agyag és lösztalajokon, de mivel a természetben sem válogatós, az átlagos kerti föld biztosan megteszi, főképpen ha meleg, napos fekvéssel párosul. A csipkebokor kerti meghonosítása gyermekjáték, egyszerűen fogni kell egy-két maréknyi termést az ősz folyamán, és a kívánt területen szétszórni, majd vékony réteg földdel befedni, hogy a madarak ne csipegessék fel. Kis szerencsével jövőre megjelennek a csíranövények, és nemsokára saját termésből lehet majd teázni!

csipkebogy_0.jpg

Képek: innen, innen, innen, és innen.

Tények és érdekességek a mikulásvirágról

Szólj hozzá!

Szűk egy hónap van hátra karácsonyig, lassan mindenkit elér az ünnepi láz, de a fő attrakció előtt itt van még nekünk a Mikulás ünnep, amihez nagyjából úgy kapcsolódik a mikulásvirág, mint a Szentestéhez a karácsonyfa. A mikulásvirág minden évben szóba került itt a blogon, és ez az év sem kivétel, mert mindig van, aki először vesz ebből a dekoratív növényből, és mivel a tartása eléggé macerás, így nem haszontalan az újoncok számára rendszeresen szólni pár szót a mikulásvirág szakszerű gondozásáról.

B553-0120040.jpg

Rózsaszín változata is létezik, ez azonban kevésbé ünnepélyes, ugyanakkor a megszokott piros színűek helyett vagy mellett igencsak látványos!

A mikulásvirág egyik fő érdekessége, hogy valójában nem is a virágai izgalmasak (amik igazából aprók, fehérek, és teljesen jellegtelenek), hanem fellevelei, melyek csodás élénkpiros színben tündökölnek. A mikulásvirág, vagyis az Euphorbia pulcherrima az amerikai kontinenseken őshonos évelő növény, eredeti élőhelyén akár két-három méter magasra is megnő. Hozzánk persze a szerényebb méretű változatok jutnak el, jellemzően november környékén. Mivel a mikulásvirág elvirágzása az év végén időszerű, így úgy tűnik, mintha direkt az ünnepi szezonra lenne kitalálva, népszerűsége ennek megfelelően évről-évre töretlen, november második felétől kezdve rogyásig állnak még az élelmiszerboltok polcain is.

nf01k6mikulasvirag.jpg

A mikulásvirágot már tulajdonképpen megszokásból veszik sokan, azonban a tartása nem problémamentes, a általában a levelek idő előtti lehullása okoz bosszúságot, ez a jelenség pedig elsősorban a hőmérséklettel van összefüggésben. A mikulásvirág 10-15 Celsius között érzi magát a legjobban, ez viszont jelentősen hűvösebb, mint a téli, fűtött szobabelső. A mikulásvirág kifejezetten  szereti a fényt, ugyanakkor a tűző naptól óvni kell. Ezek alapján az a legjobb, ha az ablakpárkányra helyezzük, szobán belül rendszerint itt van a legalacsonyabb hőfok, és itt fényt is megfelelő mennyiségben kap, viszont az ablaknyitogatással, szellőztetéssel keltett huzattól, hősokktól mindenképpen óvni kell! Az öntözés is kardinális kérdés a mikulásvirág esetében, bő öntözést kíván, de lényeges, hogy az öntözés intenzitása összefügg a hőmérséklettel, tehát ha sikerül növényünknek ideális, alacsonyabb hőmérsékletű területet találni, akkor az öntözéseket is ritkítsuk. A mikulásvirág a párásítást meghálálja, ezt a legegyszerűbben úgy oldhatjuk meg, ha cserepét egy olyan tálcára rakjuk, melyre kavicsot, kőzúzalékot szórtunk, majd az egészre vizet öntöttünk. Abban az esetben, ha a vízutánpótlást csak ritkábban tudjuk megoldani, azt is megtehetjük, hogy a növény földjének kiszáradásakor az egész cserepet pár másodperce egy lavór vízbe mártjuk, ezt azonban hetente legfeljebb egyszer ismételjük meg. Jellemző problémaforrás, hogy a tőzegbe ültetett mikulásvirág a tápanyag kiürülésekor utánpótlás nélkül marad, és hamarosan hanyatlásnak indul, leveleit ledobja, kis idő elteltével pedig a gondos locsolás ellenére is elpusztul. Ezért ha tőzegbe ültetett mikulásvirágot vettünk, vagy ültessük át általános virágföldbe, vagy pótoljuk a tápanyagokat, és fokozottan figyeljünk a kiszáradásra. 

mikulasvirag1.jpg

A mikulásvirág a december egyik legbájosabb szobanövénye, vidám élénksége feldobja a lakás hangulatát, akár megsimogatni, babusgatni is kedvünk támadhat, azonban nem árt némi óvatosság, ugyanis az Euphorbia pulcherrima mérgező növény, csakúgy, mint a kutyatejfélék családjába tartozó rokonai, mérgező tejnedvet választ ki. A tejnedvvel érintkezve bőrirritáció következhet be, ami ugyan nem súlyos mérgezés, de kellemetlen lehet, ezért a növényt óvatosan érintsük meg, és ne engedjük, hogy gyerekek gondozzák, vagy játsszanak vele. A veszély a lehullott levelek esetében is fennáll, ezért azokat minél előbb tegyük a szemetesbe, valamint a növény érintése után mindig mossunk kezet.

weihnachtsstern_euphorbia-pulcherrima-1~max600x450@75.jpg

A mikulásvirág eredeti élőhelyén

Az ünnepek elmúltával a legtöbb háztartásban a mikulásvirág a karácsonyfa sorsára jut, vagyis a kukában landol. Ennek azonban nem kelll feltétlen így történnie, ugyanis évelő növényről van szó. Amennyiben meg szeretnénk tartani hűséges ünnepi díszünket, az elvirágzást követően erősen ritkítsuk az öntözéseket, egészen addig, míg a növény minden levelétől megszabadul, majd ezután nagyjából 15 centis csonkra váguk vissza, és májusig pakoljuk el egy csendes, sötétebb sarokba (akár a pincébe). Kéthetente azért lássuk el némi nedvességgel, és túl száraz pihenőhelyet se jelöljünk ki neki.  Május derekán ültessük át friss, tőzeggel kevert virágföldbe, és az öntözéseket is tegyük gyakoribbá, így esély nyílik rá, hogy a következő karácsonyra már nem kell új példányt vásárolni.  

Képek: inneninneninneninnen, és innen.

5+1 teendő a kert körül novemberben

Szólj hozzá!

Az év utolsó hónapjaiban egyre kevesebb a kerti teendő, értelemszerűen a hideg, és a növények téli nyugalmi időszaka miatt a kinti feladatok száma a nullához közelít. Ez azonban igazából csak a legfagyosabb téli hetekre igaz, hiszen novemberben még akár ültetni is lehet ezt-azt, de a hónap vége felé már mindenképp a télre való felkészülést kell megejteni. Összeszedtem pár pontban, hogy mik azok az aktuális és/vagy fontos feladatok, amiket egy gondos kertgazdának novemberben nem szabad elmulasztania.

 

telikert.jpg

 

Fák kivágása, alakítása

A késő ősz és a tél a legalkalmasabb időszak a fák kivágására, amennyiben ez valamiért elkerülhetetlen. A veszélyessé vált, elöregedett, vagy más okokból szanálásra ítélt kisebb fákat saját kezűleg is kivághatjuk, de a túlméretes példányokat mindig bízzuk szakemberre a munka veszélyessége miatt. A feldarabolt törzset és ágakat száraz helyen tárolva a nyári grillezésekhez, tábortüzelésekhez használhatjuk majd fel. Amennyiben nem az egész fa van útban, csupán egyes ágakat kell eltávolítani, a metszést a törzshöz a lehető legközelebb ejtsük meg, és a csonkot kezeljük sebvédő anyaggal.

Szerszámok, kerti kellékek elrakása

November végétől a kerti szerszámokat nagy valószínűséggel hetekig, hónapokig nem fogjuk használni, így tegyük el azokat szakszerűen, hogy tavasszal ne kelljen javítgatni, vagy éppen pótolni az eszközöket. A gereblyét, kapát, ásót, vasvillát tisztítsuk meg, száradás után zsírozzuk be, majd tegyük azokat fedett helyre, ahol nem éri őket nedvesség. A kerti gépeket is megtisztított állapotban helyezzük nyugalomra. A kerti csapot burkoljuk be, hogy ne fagyjon el. Ha még nem tettük meg, a kerti bútorokat, hinta-, vagy függőágyat, és a fagyérzékeny kültéri dísztárgyakat is vigyük fedett helyre most. 

szerszamok_teli_tarolasa.jpg

Állatok a kertben

Mivel hamarosan érkeznek a tényleg erős fagyok, a kertben lakó kutya ólját ajánlott átnézni, szükség esetén javítani, szigetelni, megerősíteni. Télen azonban nem csak az ebek szorulnak extra gondoskodásra, hanem a például a madarak is. Madáretetésre olajos magvakat (ipari napraforgót, bolti madáreleséget, cinkegolyót), gyümölcsöt (faágra szúrt almát) és olykor fatörzsre erősített szalonnadarabot, vagy tálkába kihelyezett vajat használjunk. Fontos, hogy a madarakat akkor etessük, ha a hó, jég, alacsony hőmérséklet miatt nem találnak maguktól élelmet, és még fontosabb, hogy ha elkezdtük az etetést, ne hagyjuk abba egészen kora tavaszig, az időszakos etetéssel ugyanis több kárt okozunk nekik, mint hasznot. Az enyhe időben olykor felébredő sünöket aszpikos macskaeledellel, natúr főtt hússal tápláljuk. A kóbor, élelem után kutató rókák ellen megerősített kerítéssel, és jól záródó kukákkal védekezzünk!

Kamraszemle

A tél elején rakjunk rendet a kamrában, tárolóban, pincében. A megmaradt vetőmagokat válogassuk szét, a még használhatókat lezárt zacskóban, edényben, száraz helyen tároljuk. A vegyszereket, növényvédő szereket a lejárati idejük ellenőrzése után az élelmiszerektől jól elkülönítve, a gyermekektől elzárva tároljuk. A lejárt szavatosságú kemikáliákat a vonatkozó szabályoknak megfelelően dobjuk ki, ne keverjük azokat a háztartási szemét közé. A rágcsálók ellen a rések, repedések betömésével, szükség szerint irtószer szakszerű kihelyezésével védekezzünk.

 6a0120a7fc3be9970b01bb079abe36970d.jpg

 

Növényi fagyvédelem

Elsősorban a nemrég ültetett fiatal csemeték vannak veszélyben, amiket kupacolással védhetünk meg, a rágcsálók (például nyulak) ellen pedig műanyag hálót, nádfonatot vethetünk be. Kupacoláshoz használhatunk növényi nyesedéket, lehullott leveleket, komposztot, földet. A fagyérzékeny rózsatöveket a legnagyobb hidegekben egy lefelé fordított vödörrel védjük, de ezt csak pár napon keresztül tehetjük meg, különben a tövek a takarástól fognak károsodni. A díszfüveket kössük össze, mert a tövükhöz csorgó hólé a hidegekkel találkozva komoly kárt tehet bennük. Tartós havazáskor a tuják, fenyők ágaira rakódott csapadékot rázzuk le. A mostanában divatos bambuszok jellemzően átlagon felüli módon tűrik a hidegeket, de a fiatalabb példányokat a biztonság kedvéért takarással óvhatjuk, ha erős lehűlést jósolnak.

Felkészülés a hóra, jégre

Egészen biztos, hogy a tél havat, jeget is hoz magával, ezért jó ötlet időben felkészülni erre, hogy ne a hóesés napján, vagy a hirtelen lecsapó ónos eső támadásakor kelljen kapkodni. Szerezzünk be környezetbarát csúszásmentesítő szóróanyagot, például kőzúzalékot, faforgácsot, vagy a szaküzletekben kapható szórómixek valamelyikét. Sót ne használjunk semmiképpen! Jó ötlet egy hólapát beszerzése is még a téli szezon előtt, egy kiadós havazás tulajdonképpen bármikor meglephet minket, ne akkor kelljen lapát után járni a boltokat, mikor már térdig ér a fehér takaró. Az utcai vagy a kerti hó eltakarításánál ne halmozzuk a havat az évelő növényekre, mert az összetömörödő hókupacok kárt tesznek bennük. Jó tudni, hogy a só használata az autóutakon nem tiltott, ezért különösen fontos, hogy az útról sose toljuk a havat az utcafronti ágyásokra, mert a sós hólé egész biztosan nagy pusztítást fog végezni!

Képek: innen, innen, és innen.

Egy frappáns módszer: a tél alá vetés!

7 komment

Az őszt, mint a természet nyugalomba vonulásának időszakát tartjuk számon, mikor a kerti teendők egyre fogyatkoznak, novemberre pedig már nem is maradnak. Ez azonban csak részben igaz, számos zöldségféle vethető például még novemberben is, sőt, még a hónap vége felé sincs későn! November vége persze már az ősz utolsó szakasza, így az ilyenkor kiszórt magok esetében tél alá vetésről beszélhetünk, ami egy érdekes, kicsit kockázatos, ám nagy haszonnal kecsegtető lehetőség, amit szerintem kevesen ismernek, főleg a hobbikertészek, kezdő kertészkedők.

a4d1637144f480ccfbc8f2937c393302.jpg

A tél alá vetés esetében azt hihetnénk, hogy fagyok okozta károk miatt kell aggódnunk, ám érdekes módon éppen fordított a helyzet. Az év kései szakában kiszórt magokat az elmúlt években többször tapasztalt, viszonylag gyakran előforduló időszakos téli enyhülések veszélyeztetik, a felmelegedés során ugyanis a magok túl korán kicsírázhatnak, fejlődésnek indulhatnak, majd a visszatérő fagyok könnyű prédájává válhatnak. Kiskertekben ezért kisebb területen, kisebb mennyiséggel érdemes próbát tenni ezzel a kései vetési módszerrel, de ha jól sikerül, akkor korán termő, kora tavasszal szedhető, a szezonális zöldségeket beelőző ízletes terméssel gazdagodhatunk. Az ilyen időzítésű vetés nagy előnye ugyanis, hogy a kihelyezett magok tavasszal már akkor fejlődésnek indulnak, amikor egyébként a talaj állaga és hőmérséklete miatt még nem lehetne vetni, vagyis zöldségeink jóval korábban beérnek majd, mintha tavasszal szórtuk volna ki őket. Hogy ne csak általánosságokról essen szó, lássuk, milyen alanyokat lehet tél alá vetni!

alan-titchmarsh-garden-kitchen-produce-feast-634236.jpg

November legvégén is vethető még például a zöldborsó. A kisebb méretű korai típusok magjait arasznyi, a nagyobb kései változatokét másfél arasznyi sortávolságra helyezzük ki, az ültetési mélység pedig nagyjából nyolc centiméter legyen. Jó ötlet a borsónak egyszerű támrendszert is kialakítani, így a hozam is növelhető! Tudni kell, hogy borsóval csak ott érdemes próbálkozni, ahol a telek jellemzően enyhébbek. A vöröshagyma is aktuális a tél előtt, a dugványokat 5-10 centiméteres közökkel helyezzük ki, és ha már a hagymánál tartunk, fokhagymagerezdekkel is tarkíthatjuk a sorokat! A tél alá vetésre alkalmas továbbá a sárgarépa, a saláta, a petrezselyem, de próbát lehet tenni a lóbabbal, sóskával, tormával és metélőhagymával is!

Kockázat: a tél alá vetés rizikója, hogy a téli időjárás hektikussága miatt, lehet, hogy nem lesz teljes a siker, nem biztos, hogy minden vetés kikel, sőt, az is előfordulhat, hogy a veszteség nagyobb arányú lesz. Ez azonban ne tartson vissza senkit, hiszen a kertészkedés során egyébként sincs soha semmire 100%-os garancia!

54eb651eb8705_seed-starter-tray-0213-xln.jpg

A tél alá vetés egyik érdekes alternatívája a dobozba vetés/palántázás. Ezzel a módszerrel is korai ültetnivalóhoz juthatunk, megspórolhatunk egy csomó tavaszi munkát, és a siker esélye még nagyobb is, mint a szabadföldi kései vetés esetében. A dobozos módszer lényege, hogy a magokat nem a kertbe szórjuk ki, hanem nagyobb műanyag edényeket használunk keltetőnek. Az alaposan sterilizált, megtisztított műanyag ládákba komposzt és termőföld keverékét pakoljuk, majd ebbe vessünk. Az beöntözést óvatosan, permetezéssel végezzük. A dobozokat fedjük le, de alul és felül is lyuggassuk ki a levegőzés miatt. Az így összeállított mobil veteményest a kert fagymentes részén, félárnyékos helyen tartsuk, és néha a felszínét vízzel permetezzük. Tavasszal a keltető bekerülhet a lakásba vagy fóliasátorba, a csírázás megindul, és hamarosan életerős, kiültethető palántákat kapunk! 

Érdekesség: A tél alá vetéssel szó szerint megelőzhetjük a kártevőket, hiszen növényeink hamarabb fejlődésnek, növekedésnek indulnak, minthogy a kártevők megjelennének. Így alig lesz növényvédelmi feladat a terményekkel, ráadásul tavasszal is kevesebb teendőnk akad majd a kiskertben!

Képek: innen, és innen.

Szabadgyökerű vagy konténeres?

Szólj hozzá!

A november, főleg ha olyan kellemesen enyhe, mint amilyennek egyelőre ígérkezik, remekül alkalmas a növénytelepítésre, ebben az időszakban elsősorban cserjék és fák kerülnek a földbe. Aki a kertészetekben vagy a kertészeti webshopokban válogat, gyakran szembesülhet azzal, hogy ugyanazt a növényt kérheti szabadgyökerű vagy konténeres kiszerelésben. A kezdők, vagy az árérzékenyebb vásárlók gyakran abba a hibába esnek, hogy az olcsóbb felé hajlik a kezük, ám nagyon nem mindegy, hogy melyiket választjuk. A következő gyorstalpaló leginkább nekik, vagyis a témában még járatlanabb, de ültetési lelkesedéstől fűtött kertbarátoknak szól!

A szabadgyökerű és a konténeres kiszerelés közti különbséget három szálra lehet bontani, elsőként a kiszerelés milyensége, másodikként az ültetés szabályai, harmadikként pedig az ár szerint. Nem is szaporítom szót, lássuk a lényeget!

konteneres_facsemete.jpg

A kiszerelést, megjelenést tekintve a két típus könnyen elkülöníthető, a szabadgyökerűek nincsenek beültetve, teljesen szabadon vannak a gyökereik. Ezek a növények mind a szállításnál, mind az ültetésnél nagy óvatosságot igényelnek, szállítás közben a szabadon álló gyökérzet könnyen sérülhet, a hazavitt, de még el nem ültetett példányok pedig nagyon gyorsan, akár fél nap alatt végzetesen kiszáradhatnak. Természetesen a hideg is veszélyezteti a csupasz gyökereket, így ne hagyjuk, hogy a hajnali fagyok megcsípjék őket. A szabadgyökerű növényeket hazavitel/kiszállítás után vagy azonnal el kell ültetni, vagy 1-2 napig tárolhatóak úgy, ha gyökerüket laza szerkezetű földdel vagy komposzttal alaposan befedjük. A konténeres növények felismerése szintén egyszerű, ezek jellemzően műanyag edényben, földben állnak, de ami a lényeg, hogy már be vannak gyökeresedve, meg vannak eredve, a kertünkbe kiültetve  szinte teljesen biztos, hogy megmaradnak, ami a szabadgyökerűek esetében nem mondható el száz százalékosan.

szabadgyokeru_novenyek.jpg

Az ültetés ideje és menete is eltérő a két kiszerelés esetében. A szabadgyökerűek az ősz második felében, de még mindenképpen a tartós fagyok beállta előtt kerülhetnek a helyükre, ez praktikusan azt jelenti, hogy októberben és novemberben ültethetők, máskor egyszerűen nem. A szabadgyökerűek ültetési folyamata egy kicsit bonyolultabb, mint a konténereseké, de legalábbis egy kevés gyakorlatot, és általában egy segítő partnert igényel. Az előkészített ültetőgödörbe úgy kell elhelyezni a növényt, hogy a megfelelő magasságban legye, a gyökerek ne bukkanjanak a felszínre, de a törzs se bukjon túl mélyre. Míg az egyik ember a megfelelő magasságban és merőlegesen tartja a fát, addig a másiknak a földet óvatosan, a gyökereket nem egymáshoz préselve kell visszaszórnia a kitermelt földet, lehetőleg ugyanabban a rétegsorrendben, ahogy ki lett termelve. A szabadgyökerű cserjék és fák begyökerezése és megmaradása nem borítékolható, előfordulhat veszteség. A 
konténeresek viszont egész évben ültethetőek, kivéve a fagyos, mínusz Celsius fokos téli heteket, vagyis kora tavasz és késő ősz között nagyjából bármikor (bár a kánikulai hetekben nem a legjobb ötlet ültetni). A konténeresek ültetése sokkal egyszerűbb, hiszen az ültetési mélységet jól jelzi földlabdájuk felszíne, amit egyszerűen csak szintbe kell hozni a talajjal, körbeszórni a gödröt földdel, és igazából kész is van. 

konteneres_novenyek.jpg

Ahogy az már szóba került, az ár sem egyforma, a szabadgyökerűek mindig olcsóbbak, aminek a fő oka, hogy a kertészeteknek kevesebb ideig kell nevelniük őket. A szabadgyökerű fákkal és cserjékkel nagyobb tömegben lehetséges dolgozni, nagyobb arányú ültetés esetében ideálisabb választások, kiválóan alkalmasak utcafronti fasorok, hosszabb sövények ültetéséhez, parkosításhoz, közterületi ültetéshez, vagy olyan esetekben, mikor ugyanabból a növényből több, legalább 1-2 tucat példányt kell telepíteni. Az ár mellett a szabadgyökerűek mellett szól, hogy szállításuk könnyebb és tisztább nagyobb darabszámban. A konténeres növényeket általában, több évig nevelik értékesítés előtt, így az áruk is magasabb. Cserébe egész évben telepíthetőek, praktikusabbak, ha csak egy-két darab ültetéséről van szó, viszont szállítani is körülményesebb őket nehéz, földdel teli dézsájuk miatt.

szabadgyokeru_ultetes.jpg

Tipp: ha konténeres növényről van szó, érdemes méret szerint is válogatni, a legtöbb árudában ugyanaz a növény több, eltérő méretben is kapható, így aki egy már jobban fejlett, magasabb, már lombos vagy már termőre fordult növényt szeretne, általában választhatja azt is, de természetesen ebben az esetben az árak is magasabbak (Ugyanakkor a magasabb összegért cserébe több évnyi - szintén anyagi vonzattal rendelkező - nevelést, gondozást lehet egy huszáros vágással átugrani!)

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (7) balkonkertészet (7) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) budapest (8) Budapest (45) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (6) design (6) díszfa (5) dísznövény (117) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (9) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (32) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (18) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (176) kertbarát (52) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (123) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (230) kertészkedés (168) kertészmérnök (53) kertfenntartás (76) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (12) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (77) kerttervezés (143) kert és design (75) kert trend (50) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (131) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (61) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (121) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (7) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (8) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (138) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (55) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (63) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (75) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (8) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV