Megyeri Szabolcs kertész blogja

Öt tipp a kerti vízspóroláshoz!

Szólj hozzá!

Mondhatnám, hogy a kerti rezsicsökkentésről lesz szó, de az túlságosan hatásvadász lenne, ugyanakkor valóban azt fogom röviden körbejárni, hogy milyen módokon lehet csökkenteni a vízfogyasztást a kertben. Sokan azt gondolhatnánk, hogy ugyan már, milyen marginális tételről van szó, ráadásul van nekünk ingyen öntözőnk, úgy hívják, hogy eső. Valójában azonban egy nagyobb kertben, vagy ott, ahol csupa vízigényes növény van, tényleg jelentős tétel lehet az öntözővíz. Kézenfekvő persze például a (vidéken még sok helyen létező) utcai kutakról hordani vödörben a vizet, de ez nem mindenhol lehetséges, ha pedig sok pénz úszik el a vízen, akkor el kell gondolkodni azon, hogy mivel lehetne csökkenteni a fogyasztást. Mivel épp tavasz van, vagyis az ültetési szezonban vagyunk, most érdemes úgy válogatni a növényeket, hogy kedvező legyen a kerti flóra víz szempontból, és persze a növények válogatásán kívül mást is tehetünk. A címnek megfelelően öt rövid tipp következik, melyek mind a kerti vízfogyasztás csökkentésére irányulnak. 

Az első frappáns ötlet az őshonos növények ültetése. Ezek olyan növényfajok, melyek az adott földrajzi területen a természetben is előfordulnak régóta, vagyis alkalmazkodtak a helyi klímához, így öntözni csak keveset kell őket, hiszen az erdőn, mezőkön, réteken sem locsolja őket senki, valamint egyéb, különlegesebb gondozást sem igényelnek, hiszen vadon is megélnek magukban. A honos növények választásával nem csupán az öntözési igény minimalizálható, hanem az egyéb körülmények (hőmérséklet, napsütés mennyisége) is biztosan megfelelőek lesznek növényeinknek!

Szintén releváns felvetés lehet az esőkert építése. Az esőkert olyan speciálisan kialakított kertrészlet (vagy akár egész kert) ami az esővíz leggazdaságosabb kihasználását célozza meg, és egyébként valójában a természet utánzása, hiszen ilyen alakzatok gyakran találhatók például az erdőkben is. Esőkert építésekor enyhén lejtős, öblös, medenceszerű felületet kell kialakítani, és a csapadékvizet mesterségesen kialakított csatornákon, kavicsos felületeken elvezetve kell ide, a növények tövéhez eljuttatni. Az esőkert építéséhez általában szakember segítsége szükséges, házilag gyakorlat nélkül nem feltétlen ajánlott próbálkozni vele, bajt ugyan nem okozhatunk, de sok-sok felesleges munkaóra lehet a vége. Az esőkertről bővebben IDE KATTINTVA olvashatnak bővebben.

Az esővizet természetesen még hatékonyabban is a javunkra fordíthatjuk, egyszerűen annak begyűjtésével. Minden háznak nagyszerű esővízgyűjtő felülete van, ez nem más, mint a tető és az ereszcsatornák együttese. Így elegendő egy nagyobb hordót a kifolyóhoz állítani, és az első esőzés után máris több száz liter öntözővizünk lehet. Haladók akár föld alá süllyesztett, kézi vagy gépi szivattyúval ellátott vízgyűjtő rendszert is kiépíthetnek! Az esővíz mellett szól, hogy lágy vízként öntözésre sokkal alkalmasabb, mint a csapvíz, városi környezetben azonban szennyezett lehet, így érzékeny szobai növényeknél ne használjuk.

A fúrt kút ott jó alternatíva, ahol nincs vezetékes víz, vagy van, de az átlagosnál lényegesen többet kell öntözni. Vagy ahol egyszerűen csak spórolni szeretnének a háziak a kvázi ingyen vízzel. Kutat fúrni nem mindenhol lehetséges, előzetes vizsgálatok kellenek hozzá, a munkálatok napokig tartanak, és jelentős földmozgatással járnak, valamint a kialakítás nem kicsi befektetés, de nagyobb vízigény esetén hamar megtérülhet a kiadás. A fúrt kutakról már írtam bővebben, ITT OLVASHATJA EL.

Az öntözésen úgy is lehet forintokat fogni, hogy eleve alacsony vízigényű, szárazságtűrő növényeket ültetünk, így az öntözés is elhanyagolható mértékű lesz. Nem szabad félreértelmezni a kifejezést, a "szárazságtűrő" nem azt jelenti, hogy ezek a növényfajok sosem kérnek nedvességet, csupán jellemzően jóval kevesebbel beérik, mint más növények. Hosszantartó nyári aszályos hetekben minden növény kiegészítő öntözésre szorul például. Kisebb kertekben válogassunk ezekből a növényekből, vagy válasszuk a sziklakerti kialakítást, mely díszes, látványos, ugyanakkor öntözni ritkán kell!

Képek: innen, innen, és innen.

Kora tavaszi veteménytrió

2 komment

A bejegyzés címe eredetileg olyasmi lett volna, hogy "három olyan kiskerti termény, melyek március környékén esedékesek, és melyek azért figyelemre méltóak, mert ugyan értékes, ízletes zöldségek, mégsem gyakori vendégek a hazai veteményesekben", ez azonban vállalhatatlanul hosszú cím lett volna, ezért átcsúszott ide a bevezetőbe. Ezek után hosszas magyarázatra azonban már nincs is szükség a folytatást illetően, ezért kertelés nélkül vágjunk is bele a tárgyalásba!

Én őszintén megvallom, hogy életemben nem ettem még borscsot, pedig állítólag roppant finom levesféle, az alapanyagául szolgáló céklát ellenben nagyon szeretem, sőt szerintem az egyik legízletesebb zöldség. A finom íz mellett a cékla élettani hatásai is kedvezőek, ásványianyag tartalma magas, 6-10 % cukrot és kiemelkedően sok C-vitamint rejt, tulajdonképpen csak az szól ellene, hogy leve makacs foltokat hagy, úgyhogy a fehér abroszt és az ünneplő ruhákat ne engedjük a közelébe! A cékla igénytelen növény, túl sok követelménye nincs, kifejezetten kedveli vályogos-homokos-humuszos közeget, de csak a túl kötött talajokon lesz vele gond. A legjobb, ha a tavalyi paradicsom, paprika helyére vetjük, de a korai zöldségek után is telepíthető másodveteményként. Földjét frissen ne trágyázzuk. A céklát magról vetjük, a vetés ideje április elejétől-közepétől időszerű. A gyomtalanított, átforgató ásással meglazított talajba 40 centiméteres sortávolságban szórjuk ki a magokat, félujjnyi mély barázdába. A cékla vízigényes növény, a fejlődés kezdeti és korai szakaszaiban az öntözés legyen rendszeres, később csak a nagy nyári forróságok idején kell öntözni, nagy szárazságban ugyanis fás, rossz állagú lesz a gumó. Hőigénye közepes, a gyökeresedés optimuma 15-22 Celsius, fényigénye közepes, tartós árnyékba ne kerüljön. A hajtások kikelése után 15 centi távolságra egyeljük a palántákat, az öntözés mellett pedig a gyommentesítés lesz még rendszeres feladat. A cékla fejlődési ideje nagyjából három hónap (90-100 nap), így ha egész őszig szeretnénk betakarítani, akkor a nyár közepén (június-július fordulója környékén) egy másodvetéssel biztosíthatjuk az ellátmányt.

woman_harvesting_fresh_beetroot_from_garden_17761.jpg

A következő alany a pasztinák, amiről fogadjunk, hogy azt se tudja mindenki, hogy egyáltalán hogy néz ki! A  pasztinákot egyéb neveken is ismerheti, aki ismeri, például paszternákként, olaszrépaként, fehérrépaként. A pasztinákot már az ókorban is ismerték és termesztették, aztán a burgonya terjedése a háttérbe szorította, manapság is a  B-ligába sorolható, pedig a pasztinák a magas szárazanyag tartalma miatt értékes étel, íze izgalmasan fűszeres, gyökere kiválthatja a sárgarépát vagy a zellert, és még a magja is hasznosítható, utóbbit a kaporéhoz hasonlóan lehet felhasználni. A veteményesek kedvencévé teheti az is, hogy nevelése egészen problémamentes, kezdők is sikerrel próbálkozhatnak vele. A pasztinák vetésének ideális ideje március-április fordulója. Talajigénye szerény, csupán a nagyon kötött közeget kell kerülni. Az előkészületek egyszerűek, főleg ha oda vetjük, ahol tavaly paradicsom, paprika nőtt, ez ugyanis azt feltételezi, hogy ott az előző évben szervestrágya gazdagította a közeget, amit a pasztinák értékelni fog. A pasztinák kedveli a napfényt, de a félárnyék sincs ellenére, ennek figyelembevételével jelöljük ki az ültetvény helyét. A magokat másfél arasznyi sortávolságban, két ujjpercnyi mélységben szórjuk ki, majd tömörítsük a talajt felettük. A magok lassan fognak kihajtani, nem kell megijedni, ha egy-két hétig sem történik látszólag semmi. Mikor a magonc már 3-4 levelet hozott, 10 centi tőtávolságra egyeljük a növényeket. A betakarításra általában öt hónapot kell várni, így ősszel kell felszedni majd a mélyre nyúló gyökereket.

pastinaca-sativa.jpg

A trió utolsó tagja a torma, ami a mostanában aktuálissá váló húsvét okán szinte mindenhol előkerül, persze már mint kész sonkaízesítő, nem mint vetemény. Pedig a torma termesztés kezdete is éppen most van, ezért lássuk, mit tegyen, aki saját tormát szeretne majd. A tormát dugványról szaporítjuk, vagyis az ültetésre alkalmas gyökereit "vetjük" a földbe, a művelet egészen május elejéig elvégezhető. Ültetéshez a legideálisabbak a kisujjnyi (8-10 mm) vastagságú, és bő arasznyi hosszú (20-25 cm) példányok. A gyökéren található sarjrügyeket vágjuk le, hogy a gyökér ne az oldalhajtások növelésére pazarolja energiáit, legfeljebb alul és felül hagyjuk meg azokat. A legjobb torma termés humuszos, laza öntéstalajokon várható, sem a túl száraz, sem a pangóvizes területeket nem kedveli. Kötött, nyirkos földben  elfásodik a gyökér, íze túl csípőssé válik, ehetetlen lesz. A tormát a legjobb bakháton nevelni, nem kell megijedni, ez csupán annyit jelent, hogy bő másfél arasznyi magas, hosszanti elrendezésű földsáncot kell kialakítani (lejjebb megfigyelhető a képen), és ebbe kell a dugványokat ültetni, így a mélyre hatoló gyökerek könnyebben terjeszkedhetnek lefelé, és a felszedés is könnyebb lesz! A bakhátba 20-25 centiméterenként fúrjunk egy lyukat (egy szerszámnyéllel például), ebbe helyezzük a gyökereket, és végezzük el az első beöntözést. Bő egy hónap múlva kibújnak az első hajtások, ilyentájt érdemes egy szűk arasznyi magasan kibontani a földhalmot, és a gyenge oldalgyökereket, rügyeket ledörzsölni, majd visszatakarni a növényt. Ezt a nyár derekán még egyszer jó ötlet megtenni. A kártevők elleni védekezés elhanyagolható, viszont fontos a gyakori gyommentesítés, és sűrű öntözés. A betakarítás ideje az ősz, a gyökereket októbertől kezdve egészen a tél lejéig lehet felszedni, a növény fagyállósága kiváló!

201303062.JPG

1_original.jpg

Képek:  inneninnen és innen, és innen.

Cuki cukkini

Szólj hozzá!

Nyakunkon a tavasz, ez pedig azt is jelenti, hogy az arra fogékonyak hamarosan elkezdhetik a konyhakerti teendőket, vagyis indulhat a veteményezés, magvetés, palántázás. A nagy kérdés persze az, hogy mi kerüljön a konyhakertbe vagy éppen a balkonládákba. A megszokott, üzembiztos zöldségek mellett érdemes néha kipróbálni olyan érdekességeket is, melyek egyfelől kertészeti kihívást jelentenek, másfelől új ízekkel gazdagíthatják a házias ételeket. 

A címből kilogikázhatóan a cukkini lesz az ajánlat tárgya, mely egyáltalán nem tartozik a legismertebb zöldségfélék közé, az átlag felhasználó nagyjából annyit tudni róla, hogy uborka formájú, de mégsem uborka. A cukkini ettől függetlenül valóban rokonságban áll az uborkával, ahogy a tökkel és a dinnyével is. A cukkini változatosan felhasználható a konyhában, élettani hatásai kedvezőek, termesztése pedig könnyű, így mindenképpen megéri meghonosítani az otthoni konyhakertben!

courgette.jpg

A cukkini az ásványianyag-, és vitamintartalomban nem jeleskedik, de előnyére válik, hogy kalóriaértéke alacsony, így remek diétás étrend kiegészítő, fogyókúrázóknak egyenesen kihagyhatatlan. Rostokban gazdag, zsiradék-, fehérje-, és szénhidráttartalma azonban alacsony. Tápértékének nagyobb része a héjában található, így ajánlott a még zsengébb darabokat választani, és azokat héjastul elkészíteni, fogyasztani. További előnye, hogy sok zöldségfélével ellentétben nem okoz puffadást, még nagyobb mennyiségben sem.

A cukkini termesztése kifejezetten egyszerű, így akár kezdő veteményezők is bátran próbálkozhatnak vele. A cukkini nevelését március második felében, de inkább a hónap végén lehet elkezdeni, ekkor tejfölös poharakba, palántázó edénybe szórt termőföldbe kell vetni a magokat, a kis keltetőket pedig meleg helyre kell állítani. Az első hajtások már egy bő hét múlva kibújnak, ha pedig már 3-4 levele is van a növénykéknek, akkor áttelepíthetők a külső ablakpárkányra. A következő lépés majd májusban lesz aktuális, akkor kell majd a szabadba, a konyhakertbe kiültetni a palántákat. Rendszeres gyommentesítésnél és időnkénti öntözésnél több feladat nem is nagyon lesz a kis bokrok körül, a cukkinit ritkán támadják betegségek, a kártevők közül pedig csak a meztelencsigák jelenthetnek gondot. A kifejlődött, arasznyi zöldségek a nyár közepétől kezdve takaríthatók be, a szüret pedig egészen őszig tarthat. A cukkiniről azoknak sem kell lemondaniuk, akiknek nincs kertjük, vagy csak nem akarnak konyhakertezni a pázsit rovására, ez a zöldség ugyanis a balkonokon vagy dézsában, virágládában  is nevelhető. Ha ezt az utat választjuk májusban egyszerűen ültessük át a palántákat egy nagyobb cserépbe, dézsába, és helyezzük őket napos, meleg helyre. A balkonon nevelt cukkinit gyakrabban kell öntözni!

zucchini.jpg

Konyhaművészeti tanácsadásba nem mennék bele mélyen, azonban a hezitálóknak talál lökést adhat, hogy a cukkini kifejezetten sokoldalúan hasznosítható a konyhában. A cukkinit elsősorban saláták és tésztaételek összetevőjeként vagy párolt zöldségként köretek részeként ismerjük, ám kiválóan alkalmas sütemények elkészítéséhez is! Semleges ízével nem nyomja el a többi ízt, magas nedvességtartalma miatt pedig a sütik lédúsak, puhák lesznek. Az édességekbe csempészve a gyerekek is szívesebb fogyasztják a magas rosttartalmú, egészséges zöldséget. A cukkini felhasználásával diós, mákos sütemények, édes torták, muffin is készülhet, divatos paleo fogásokhoz is alkalmas, ráadásul remekül illeszkedik a vegetáriánus étrendbe, húspótlékként.

vecou24013_3.jpg

 

Képek: innen, innen, és innen.

Virágos tavaszelő!

1 komment

A tél most különösen hosszúra nyúlt, a február az enyhülés helyett a leghidegebb napokat hozta el, de ha hinni lehet az időjósoknak, akkor pár nap, és valóban melegedik az idő, hamarosan akár plusz 10 Celsius is lehet majd. A tavasz egyik kötelező és igen örvendetes velejárója a növények éledezése, a hajtások megindulása, a zöldülés, és főleg a virágzás! Március legelején persze még elég szűkös a virág kínálat, de nem lehetetlen már ilyenkor is a színes szirmokban gyönyörködni, lássuk hát, hogy mik a lehetőségek!

img_3219.jpg

 

A primulának, vagyis a kankalinnak a kora tavaszi kertészkedők ágyásaiban, balkonládáiban mindig helye van, hiszen egy igazán dekoratív és változatos megjelenésű növényről van szó. A kankalin cserepes dísznövényként ismert, de ne hagyjuk tartósan az ablakpárkányon, hanem a márciusi, áprilisi fagyok elmúltával bátran ültessük ki a kertbe, lehetőleg hűvös, párás helyre, a növény ugyanis az ilyen körülményeket kedveli! A kankalin a jó vízáteresztő képességű, és a humuszban gazdag talajokat szereti, amennyiben a kijelölt területen a kerti közeg nem ilyen, zsákos termő-, vagy virágfölddel feljavíthatjuk azt. Ha sikerült a megfelelő helyet megtalálni a kankalinnak, akkor pár éven belül egyre nagyobb telepet fog alkotni, és tőosztással még tovább lehet őket szaporítani, így a folyamatos utánpótlás biztosított lesz! 

primula-ringostar-mixture-photo-rudy-raes-bloemzaden-2-1.jpg

 

Az árvácska inkább őszi virágként él a köztudatban, pedig tavasszal is fontos szerephez juthat a még szürke ágyásokban. Az árvácska ősszel elültetett palántái az első fagyok beálltáig díszlenek, majd a téli hideget átvészelve március környékén újra virágba borulnak, így ahol ősszel volt árvácska, ott most nincs is teendő. Az árvácska kedveli a napos, vagy a mérsékelten árnyékos helyeket, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag földbe kell ültetni. Felhasználása széleskörű, alkalmas balkonnövénynek, a kertbe is kiültethető, de előszeretettel telepítik az árvácskát közterekre, utcafrontokra is, mivel sokáig pompázik. Az árvácska a változatos színekben hozza virágait, így csupán ezzel az egy fajtával is élénk, látványos eredményt érhetünk el. Akiknek csupán egy erkély áll rendelkezésre a kertészkedéshez, vagy tavaly nem telepített árvácskát, ne essen kétségbe, most a kertészetekben megvásárolhatják a kiültetésre kész virágokat.

 viola-wittrockiana-inspire-mix-x0451-2.jpg

 

A százszorszépnek nem csak a neve kelt kellemes érzéseket, maga a növény is szemet gyönyörködtető, bájos kiegészítője lehet a balkonnak, terasznak, vagy az előkerti ágyásoknak. A százszorszép a kontinens mérsékelt égövi tájain honos, régi, bevált fajta, tehát nálunk is kifejezetten jól érzi magát. Lágyszárú, évelő növény, nagyjából  15-25 cm magasra nő meg. Kedveli a napos, félárnyékos helyeket, és a gazdag, agyagos talajt. Viszonylagos igénytelensége miatt gyakori vendége a parkoknak, de vadon is megterem szinte mindenütt. A nemesített fajták piros, fehér és rózsaszín virágokkal örvendeztetik meg gazdáikat. A százszorszéppel nehéz kudarcot vallani, ezért a balkonos virágneveléssel csak most ismerkedőknek a legmegfelelőbb választás lehet. 

il_570xn_755222734_awhk.jpg

A lehetőségek persze itt még nem érnek véget, szóba jöhet még a krizantém, az erika, vagy akár a díszkáposzta is, aki pedig ráérősen gondolkodik, akár várhat még pár hetet, hogy a kiültethető választék bővebb legyen!

Képek: innen, innen, innen és innen

Ránk szakad a sarkvidék!

1 komment

Mától kezdve nagyjából egy héten át szokatlan hideg, bulvárosan szólva ítéletidő vár ránk, az előrejelzések szerint napokon keresztül nem emelkedik fagypont fölé a hőmérséklet, mindennek tetejébe még nagyobb arányú hóesésre is számíthatunk, a tél úgy látszik minden erejét összegyűjtötte a búcsúhoz. Ezek a jóslatok nem csupán a fűtésszámla emelkedését hozzák magukkal, mindenféle teendőket és elővigyázatosságokat követelnek meg a kerttulajdonosoktól, de még a városi, társasházi lakosoktól is. Lássuk gyorsan, mik ezek!

havas_kert.jpg

Csúszásveszély elhárítás

A napokon át tartó felengedés nélküli jeges zimankó, kombinálva a havazással egyértelműen kiadják eredményként a csúszós utakat, járdákat. Ilyenkor jellemzően ugrásszerűen megnő az elcsúszásból származó esések, zúzódások, végtagtörések száma, ezért cselekedni kell. A cselekvés ráadásul nem csak felebaráti szeretetből ajánlatos, hanem azért is, mert törvényi kötelesség minden ház, épület előtt a járda csúszásmentesítése, ami a tulajdonos(ok) feladata. Társasházak esetén a lakóközösség összessége felel a jég-, és hómentesítésért, ha valaki pórul jár a ház előtt, annak pereskedés, kártérítés lehet a vége. Ha leesik a hó , a házak előtti járdát minél hamarabb szórjuk fel valamilyen környezetbarát szóróanyaggal, ami elsősorban faforgács, kőzúzalék, homok, vagy bolti keverék szóróanyag legyen. A fahamu is megteszi, csak csúnya lesz tőle a járda, a sót viszont mellőzük, nem tesz jót a növényeknek, a cipőknek, nadrágszáraknak, a kutyatappancsoknak, de még magának a járdának sem! A kertben elegendő az átjárhatóságot biztosító kerti utakat letakarítani, felesleges hatalmas hóhegyeket összelapátolni, úgyis el fog olvadni előbb-utóbb. Addig is élvezzük a látványt, lehetőleg a fűtött szobából kifele tekintve! 

Növények felszabadítása a hó alól

A kerti növényekre lerakódó hó egyfelől szép látvány, másfelől bajt is okozhat. Az ágakra telepedő tetemesebb hómennyiség a hajtásokat letörheti, de jobb esetben is meghajlíthatja őket annyira, hogy a növényt elcsúfítja, szétterpeszti (ez a látvány tartós maradhat). Az örökzöldekre hullott tetemesebb hótakarót óvatos rázással távolítsuk el, nem kell erősen ütlegelni az ágakat, elég ha kimért ringatással, rázogatással tehermentesítjük őket. Hasonlóan járjunk el a télizöld, örökzöld sövényekkel, cserjékkel. A nagy népszerűségnek örvendő díszfüvek is segítséget kérnek ilyenkor, illetve korábban kérték a segítséget, de még most sem késő cselekedni. A díszfüveket ugyanis még a kemény tél beállta előtt kellett (volna) összekötni, vagyis a magasra törő szárakat egy madzaggal összeszorítani, mivel ezek a növények érzékenyen reagálnak a tövükhöz jutó, és ott sokszor megfagyó hólére. Ha ez kimaradt, akkor rohamléptekben pótoljuk a műveletet!

pq0u1q4yrb6g0q2o.jpg

Nem csak a hó okozhat gondot...

A havazás más frontokon is problémákat okozhat, jó ezekkel tisztában lenni. A téli  problémák köre a hideggel, hóval, és jéggel nem zárul le, ebben az időszakban számolnunk kell égési foltokkal, kiszáradással is, melyek barnulás formájában jelentkeznek a növényeken. Az égés oka a téli időszakban jelentkező erős napsütés, és a napsugarak hóról való visszaverődésének együttese lehet, a koncentrált napsugarak egyszerűen megégetik a növények hajtásait, leveleit, egyéb felületeit, ahogy például a síelő ember is képes csúnyán leégni. Ez a jelenség nem orvosolható most (hacsak nem lapátoljuk ki a kertből az összes havat) sokkal inkább tavasszal lesz fontos, mikor a furcsa, meghatározhatatlan eredetű barnulások, hajtáselhalások lesznek láthatóak. Akkor jusson majd eszünkbe a hó, mint kiváltó ok, ugyanis tavasszal gyakori, hogy ezeket a jeleket betegségeknek tulajdonítják a gazdák, és félrekezelik a növényeket, aminek elhalás is lehet a vége. Nem mellékes adalék, hogy a tavaszi száradási tüneteknek az ősz végi alapos beöntözések elmaradása is oka lehet, így tavasszal ezekre is gondoljunk, mikor növényeinket elkezdjük kezelni.

tuja.jpg

 A furcsa tavaszi barnulások eredetének nyomozásakor jussanak eszünkbe a havas napok. A téli napégés a növényeken természetes folyamat, nem szükséges később (félre)kezelni

Növények fagyvédelme

A most várható erős mínuszok a kerti és balkonnövényekben is komoly károkat okozhatnak, de az a rossz hír, hogy teljeskörűen védekezni nem lehet, nagyobbrészt egyszerűen hagyni kell működni a természetet, és elfogadni a veszteségeket. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs mit tenni! A fagyérzékeny rózsákat például ilyen időben egy rájuk borított vödörrel, lavórral lehet védeni, ezt a módszert azonban csupán pár napig alkalmazhatjuk, így tartogassuk a hőmérsékleti mélypontokra. Hasonlóképpen egy felfordított cserép, vödör ráhelyezésével védhetjük az egyéb fagyérzékeny kerti növényeket, kihajtófélben lévő hagymásokat. Az elmúlt ősszel telepített zsenge dísz-, és gyümölcsfák törzsét nádfonattal keríthetjük körbe, belül pedig szalmával tölthetjük fel, ez hatékonyan óvja őket az átfagyástól. A balkonon telelő dísznövények akkor is veszélyben vannak most, ha egyébként a telet is kint szokták átvészelni, ezért ezeket a cserepeseket vagy vigyük nem fűtött, de zárt, ablakos helyiségbe (alagsor, pince, zárt lépcsőház, üvegezett veranda), vagy szigeteljük cserepüket buborékfóliával, ronggyal, földjükre pedig szórjunk mulcsanyagot. Az itthon őshonos, a hazai klímához szokott növényeket egyébként nem igazán kell félteni, a pár napig tartó, várhatóan -10, -15 celsiusos fagyokat át fogják vészelni, az egzotikusabb fajok esetében pedig vagy alkalmazzunk valamilyen takarást, vagy bízzuk sorsukat a természetre!

1003791_493149224131869_2048713980_n.jpg

 

Képek: innen, inneninneninneninnen.

Vitaminbomba csíráztatással!

Szólj hozzá!

A tél vége mindig ólomlábakon vánszorog, nehéz már tolerálni a sötétet, a hideget, a nyirkos-hűvös napokat. Ez az időszak nem csupán lelkileg viseli meg az átlagembert, a szervezet tartalékai is kimerülnek, legendásan vitaminhiányos, kimerültséggel terhelt hetek ezek, nem hiába emlegetjük kikeletkor a tavaszi fáradtságot olyan gyakran. Sajnos a tél vég nem tartogat túl sok vitamindús friss zöldséget, még a legkorábbi konyhakerti termények is csak jóval később szüretelhetők, ám aki természetes eredetű vitaminbombát szeretne, ilyenkor is hozzájuthat, nem is akárhogyan, hanem házilag előállítva, olcsón, és persze vegyszer-, és adalékanyag mentesen. A varázsszó a csíráztatás!

Az otthoni csíráztatás igazán egyszerű, bár igényel némi figyelmet, rendszerességet és precizitást, összességében a napi teendők mellett játszva abszolválható feladat, jelentősebb kezdő befektetést nem igényel, és évszaktól függetlenül bármikor elkezdhető, csinálható. De mi is az a csíráztatás? 

 product_alfalfa.jpg

A csírázás során a növényi magban eltartalékolt tápanyagok alkotóelemeikre bomlanak, ezen folyamat során pedig aminosavak, vitaminok szabadulnak fel, valamint a meglévő ásványi anyagok is könnyebben emészthető formát vesznek fel zsenge növénykében. A lényeget jócskán leegyszerűsítve, a biokémiai folyamatok magyarázatát kikerülve tulajdonképpen arról van szó, hogy a csíráztatással a mag legértékesebb, legkoncentráltabb hatóanyagait "lophatjuk" el a növénytől, mielőtt az a fejlődéshez, növekedéshez felélné azokat. Lényeges információ, hogy nem minden mag alkalmas a csíráztatásra, a fényezett, feldolgozott, csávázott, vagy sugarazással fertőtlenített magokból nem fog csíranövény fejlődni. A sikeres művelethez ezért erősen ajánlott kifejezetten erre a célra előkészített és árult magokat használni. Fontos az is, hogy megbízható, vegyszermentes forrásból szerezzük be az alapanyagot. Az egyik lehetőség a saját magunk által előállított, szárított magokból dolgozni, így tudhatjuk száz százalékos pontossággal, hogy mi kerül a keltetőbe. A másik nyilvánvalóan a vásárlás, ez esetben érdemes megbízható forrást találni, bioboltot, biotermelőt.

 

Mikor a csíráztatáshoz való magok már kézben vannak, elkezdődhet maga a csíráztatási folyamat, mely egyszerű és kis helyigényű. Lényeges, hogy a csíráztatáshoz ne földet használjunk, még a biztos forrásból származó talaj is rejthet szennyeződéseket, a csíráztatásnál pedig mindenképp törekedjünk a biokertészeti minőségre és körülményekre. Ideális esetben használjunk direkt erre a célra való csíráztató edényeket, ilyeneket számtalan helyen be lehet szerezni, különböző színű, formájú plasztikedényekről van szó. Ugyanígy megfelelő lehet azonban pár befőttes üveg, vagy kisebb méretű lapos edény, magasabb peremű tálca. A bolti csíráztatóedény jellemzően olyan hálós aljú tartó, melyben a magok nem áznak folyamatosan vízben, ugyanakkor mindig nedvesen vannak. Az edényeket a lehető legkörültekintőbben fertőtlenítsük, mossuk el, végül többször alaposan öblítsük át, nagyon fontos, hogy teljesen tiszták legyenek!

sprouting.jpg

Az edénybe tett magok vizét naponta egy-két alkalommal cseréljük ki, a csapvíz tökéletesen alkalmas, sőt, ha kicsit keményebb típusú a vezetékes víz, akkor még jobb, tehát nem szükséges ásványvizet vagy desztillált vizet használni! A csíráztatni szánt mag adagot nézzük át, a hibás, száradt, sérült darabokat szemezgessük ki. A direkt csíráztatásra előkészített megbízható magok azonnal felhasználhatóak, az egyéb forrásból származó magok esetében ajánlott egy citromleves-ecetes vízzel való fertőtlenítő átmosás, vagy forróvizes öblítés, ezek az eljárások azonban rontják a csírázóképességet, vagyis várhatóan így kevesebb csíránk lesz. A napi vízcsere/öblítés alkalmával a felszínre kerülő növényi maradványokat, hibás magokat is távolítsuk el, a keltető mindig legyen tiszta, különben hamar beindulhat a rothadás, nyákosodás. A csírázási idő növénytípustól függ, de jellemzően pár napnyi időszak, legfeljebb egy hét alatt már használható eredményt érhetünk el. A csírákat alapos átmosás és/vagy centrifugálás után fogyasszuk, akár magukban, akár köretként, de ne feledjük, hogy a friss csírák nem javallottak kisgyermekeknek, időseknek és várandósoknak, ugyanis egyes csírafélékben olyan típusú és mennyiségű vitaminok, aminosavak, egyéb beltartalmi értékeke lehetnek, melyek ellenőrizetlen mennyiségben nem feltétlen kedvező hatásúak az említett állapotokban. Az átmosott csírák a szedés után hűtőben 1-2 napig maradnak frissek, így elég mindig akkora mennyiséget csíráztatni, amennyit el is fogyasztunk.

 s-l1000.jpg

Már csak egy kérdés maradt, mit lehet csíráztatni? A műveletre nagyon sok növény magja alkalmas, többek között a mustár, a rukkola, a zsázsa,  a lencse, a lucerna, a búza, a köles, a retek, a vöröshagyma, a napraforgó, a vöröskáposzta, vagy akár a brokkoli is szóba jöhet! 

Aki a gyakorlatban is megnézné a műveleteket, az alábbi angol nyelvű, de nyelvtudás nélkül is követhető videóban szemlélheti meg a csíráztatás legegyszerűbb módját:

Képek: innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) díszfa (5) dísznövény (116) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (32) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (18) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (176) kertbarát (51) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (122) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (227) kertészkedés (165) kertészmérnök (53) kertfenntartás (76) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (77) kerttervezés (143) kert és design (75) kert trend (50) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (130) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (61) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (118) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (7) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (137) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (8) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV