Megyeri Szabolcs kertész blogja

Mi az a pak-choi?

Szólj hozzá!

Sokan keresik, kutatják az új ételeket, az egzotikus hozzávalókat, a trendek pedig mindig feldobnak ilyen újdonságokat, ebbe a kategóriába sorolható a már nevében is feltűnő pak-choi. Ez a salátaféleség egész Európában mostanában indul hódító útjára, a Távol-Keleten viszont nagyjából a mi fejessalátánk helyét foglalja el, vagyis kutyaközönséges mindennapi zöld, amit milliók esznek ebben a pillanatban is arrafele, lévén az egyik legnépszerűbb főzeléknövény és salátaféle. A pak-choi-ról elöljáróban érdemes tudni, hogy nem kell feltétlen a jobban felszerelt piacokra és hipermarketekbe menni érte, mert otthon is kimondottan könnyen termeszthető, úgyhogy aki két bekezdéssel lejjebb érve kedvet kap hozzá, az előállíthatja magának. 

image.jpg

A pak-choi elsősorban a keleties konyhát kedvelőknek való, ugyanakkor felfogható sallangmentesen egy szokatlan káposztafélének is, és kis kreativitással szinte bármilyen ízvilágba behelyezhető. A pak-choi külsőleg a mángoldhoz hasonló, avatatlan szem össze is keverheti őket, olyanról is hallottam már, hogy valahol a mángold volt pak-choi-nak felcímkézve, ez nem feltétlen átverés, lehet tévedés is. A pak choi-nak egyébként van felénk rokonsága, botanikai kapcsolatban áll kínai kellel, és a szintén még nem túl ismert napa káposztával. A pak-choi egyedi megjelenésű, kanalat formázó levelei fénylőek és sötétzöldek, a keményebb levélnyél ellenben világos, vagy zöldes árnyalatú, de a különböző változatok színben és formában többé-kevésbé eltérőek lehetnek. A magyarul bordás kelnek is nevezett zöldségféle beltartalma értékes, a nyári vetésből után betakarítható levelek az őszi szezonban fontos szerephez játszhatnak az egészséges étkezést előnyben részesítőknél.

pak-choi.jpg

De hogyan lehet saját pak-choi-unk? A bordás kel nyári vetése július második felétől egészen augusztus elejéig aktuális, nagy segítség, hogy a tenyészideje szokatlanul rövid, változattól függően 35-60 nap, így a kevésbé türelmes hobbikertészeknek is ideális. A bordás kel magjait nagyjából másfél ujjpercnyi mélységbe kell kihelyezni egy előre kialakított hosszanti árokba, a sortávolság pedig kétarasznyi legyen. Az egyes tövek (magok) egymástól 8-10 centiméter legyenek. A magoncok nagyon hamar, két héten belül kibújnak, további bő egy hét múlva pedig eljön az egyelés ideje, vagyis ilyenkor ki kell szedni a köztes palántákat olyan módon, hogy földben maradók között legalább 30 centiméter legyen. A kiemelt növénykéket persze újrahasznosíthatjuk, vagyis új sorokba elültethetjük őket. A pak-choi talajigénye nem összetett, az átlagos kerti talajban jól fejlődik, vetés előtt a közeget legfeljebb ásással lazítsuk és szervestrágyával, komposzttal tápláljuk a bő termés érdekében. A pak-choi szomjas növény, az öntözések legyenek gyakoriak. A pak-choi kifejezetten ellenálló növény, várhatóan nem lesznek vele jelentős növényvédelmi tennivalók, de azért megjelenhetnek körülötte csigák, földibolhák, és a jól ismert peronoszpóra is megtámadhatja. Az adott fajtánál leírt tenyészidő végén az érett bordás kelt óvatos kihúzással, vagy egészen földközeli vágással takarítsuk be.

grass-meadowflowers-in-lawn.jpg

 

Jó kérdés, hogy mire használható a konyhában a pak-choi? Erről mondjuk nem engem kell kérdezni, mert a sütés-főzés nem az én asztalom, de az biztos, hogy milliónyi kínai vagy japán (ihletésű) fogáshoz remekül illik, hagyományosan olajon fonnyasztva készítik elő, hogy aztán köretként landoljon a tányéron, főzelék is készülhet belőle, illetve spárga módjára is fel lehet dolgozni. Aki igazán autentikus dolgot akar, az pedig a keményebb levélnyélből a mi kovászos uborkánkhoz hasonló savanyúságot is kreálhat!

És még egy felhasználási terület: a pak-choi kimondottan dekoratív, így dísznövényként is ültethető, akár balkonra, vagy kerti út mellé, esetleg színes virágokkal összeültetve, de használható a nyár derekára kiürült zöldségágyások benépesítésére is!

Képek: innen, innen, és innen.

Átkozott szúnyogok!

1 komment

A rovarokért alapvetően kevesen rajonganak, többségüket egyszerűen megtűrjük és tudomásul vesszük jelenlétüket, de jópár fajt egyszerűen ki nem állhatunk. Ilyen gyűlölet övezte rovar a szúnyog is, melyet tényleg nehéz kedvelni, hiszen már a hangja is idegesítő, a fájdalmasan viszkető szúrásokról nem is beszélve, ráadásul a szúnyog (szerencsére nem nálunk) többféle egzotikus, veszélyes betegséget is terjeszt, így azt hiszem, senki sem ejtene értük könnyeket, ha holnapra eltűnnének. Ebben azonban nem lehet bízni, így azzal kell foglalkozni, hogy mit tehetünk a szokásos nyári szúnyoginvázió ellen!

A szúnyogprobléma nálunk kicsit olyan, mint a kátyús utak, vagy a mindig késő vonatok, mindenki tud róla, mindig tesznek valamit ellene, de csak nem szűnik meg. A szúnyogokat felsőbb szinteken is komolyan veszik, főleg 2013 óta, ekkor született döntés arról, hogy a szúnyogirtási feladatokat átveszi az állam az önkormányzatoktól, így elviekben hatékonyabb és jobb hatásfokú lenne a folyamat, hogy az eredmény ténylegesen mennyivel javult, azt nem tisztem eldönteni. 

szunyog.jpg

Házi megelőzés

Összességében abban azért ne bízzunk, hogy a szúnyogokat csak úgy eltüntetik a fejünk fölül, érdemes tehát saját hatáskörben is óvintézkedéseket tenni. Remek ötlet például a felesleges, funkciótlan vízfelületek megszüntetése, ugyanis a szúnyogok szaporodásához feltétlen szükségesek a nyugodt, vagy lassú folyású vizek. Ilyenek többek közt a kisebb patakok, tavacskák, a tócsaként összegyűlő pangó vizek, a kerti csap alatti pocsolya, vagy épp a kerti tó. Ezek közül persze nem mind szanálható, ám amelyiket meg tudjuk szüntetni, annál cselekedjünk. Jó ötlet az esővízgyűjtő hordók, lavórok lefedése is, ezzel ráadásul a párolgást is csökkentjük, több öntözővíz marad. A helyes öntözés is fontos, a nyári melegben sokan hajlamosak többszörös mennyiségű vizet kijuttatni, ami egyfelől a növényeknek nem tesz feltétlen jót, másrészt az árnyékoltabb területeken megmaradó pocsolyák ideális terepet nyújtanak a szúnyogoknak. 

570.jpg

Balatoni szúnyogirtás helikopterrel

Szúnyogriasztás variációk

Bármit is teszünk azonban, valamennyi rovar megjelenésére bizton számíthatunk, ha pedig tó, folyó, patak van a kert közelében akkor borítékolható az invázió. Ekkor sem kell kétségbe esni, van jópár módszer a csípések (jobban mondva szúrások) megelőzésére. Kissé visszás a fokhagymahabzsolás, mert ugyan a fokhagyma erős illatanyaga a bőrön keresztül párologva riasztja a vérszívókat, de egyúttal a kellemes illatunkról, és a randisikerekről is lemondhatunk. Hatékonyabb a kertbe kiakasztható UV-fényt csaliként használó elektromos rovarirtó, amivel csak annyi a gond, hogy más, alkalmasint hasznos rovarokat is a rovarmásvilágra küld. Népszerűek a spirál alakú füstölők, melyek azonban csak szélcsend esetén működnek jó hatásfokkal, de például egy félig zárt, szélvédett teraszon bevethetőek. Amennyiben a támadás helyett a védekezést preferáljuk, jöhet a jó öreg szúnyogháló, ez azonban csak a lakás belterét védi a kerti betolakodóktól, az egész kertet behálózni nagyjából lehetetlen Ugyanakkor a háló jó védőeszköz lehet, ha  kertbe kihelyezett járókáról, babakocsiról van szó, és a homokozóra is kifeszíthető egy finomabb anyagú háló, ahogy a nyugágyat, vagy a hintaágyat is védhetjük ilyen módon. Léteznek olyan szúnyogcsapdák is, melyek vegyszermentesen, teljesen természetes úton, az emberi test illatát, kipárolgását imitálva (ez vonzza a szúnyogokat elsősorban) csalogatják a szúnyogokat, ám ez nem a legolcsóbb megoldás.

sdkert9.jpg

A kerti csap, kút környékén kialakuló állandósuló tócsák vonzzák a szúnyogokat, csakúgy mint minden más háborítatlan vízfelület

Kell-e vegyszer?

Ahol sok a szúnyog, ott a lakók türelme hamar elfogy, és a finomabb módszerek után már inkább a különböző vegyszerekhez fordulnának. Ez azonban nem a legjobb választás, egyfelől mivel szaktudás nélkül rossz ötlet televegyszerezni a kertet, másrészt mert - mint azt már említettem -  a kémiai védekezést az állam magára vállalta, így ezzel felesleges duplán foglalkozni. A legjobb a megelőzés, vagyis a szaporodásra alkalmas nedves, pangóvizes területek megszüntetése. Érdekesség, hogy a vegyszeres irtás mellett létezik biológiai, baktériumokat használó elimináció is, ami elméletileg olcsóbb is, mert az évi 4-5 vegyszeres alkalomhoz képest akár kétszeri kihelyezéssel fejti ki ugyanazt a hatást, ráadásul a kifejlett rovar helyett a lárvát célozza.  Ezt azonban - tudtommal -  Magyarországon széleskörűen nem alkalmazzák.

1_original.jpg

A kerti tavak is a szúnyograjzás melegágyai lehetnek

Ha már megcsípett...

A szúnyogcsípés következményeit szerintem nem kell senkinek bemutatni, akit még nem találtak meg a zümmögő szárnyasok, az valószínűleg most érkezett a bolygóra. Fontosabb téma, hogy mit lehet tenni, ha a szúrás már megtörtént, és viszket, fáj? Számos hatásos, bevált módszer van, lássunk párat dióhéjban. Az égő, viszkető érzést hatékonyan enyhíti, ha valami hideget nyomunk a szúrás helyére, lehet ez jégkocka, hideg vízzel lehűtött kiskanál, vagy bármi apróság a mélyhűtőből. Hatásosnak mondják (én még nem próbáltam) a banánhéjat, amit szintén egyszerűen a szúrás helyére kell szorítani rövid időre. Bőrnyugtató hatású az almaecet, az aloe vera (akár maga a növény, feldolgozatlanul), a bazsalikom, vagy a citromlé. Szintén bevált szerként említik a teafaolajat, a hűsítő eukaliptusz olajat, és persze a jó öreg alkoholt, de nem sör formájában, hanem tisztán.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

Három ötlet a zöldségágyások benépesítésére

2 komment

A konyhakerti növénytermesztők a nyár első hónapjában jellemzően azzal szembesülnek, hogy a (kora) tavasszal vetett, rövidebb tenyészidejű zöldségek letermésével a veteményes kiürül, a zöldségek egykori helyén csupán a puszta föld éktelenkedik, így a gondozott kertkép megváltozik, üres foltok tarkítják az összképet. A betakarított zöldségek, termények után persze vethetőek kései fajták, de a nyár általában a pihenés időszaka, ezért a legtöbben ilyenkor már nem akarnak intenzív gondoskodást megkövetelő zöldségeket vetni, ugyanakkor az üres kertrészeket szeretnék valamivel befoltozni, hogy a látványon ne essen csorba. Lássuk mit lehet tenni!

lovely-herbal-garden.jpg

Fűszerek, gyógynövények

Amennyiben a haszonnövényeknél maradnánk, de a gondozásra fordított időt csökkentenénk, akkor ültessünk fűszer-, vagy gyógynövényeket. Egy dekoratív fűszerkert kialakítása a veteményes egyik részéből csupán pár órányi könnyű munkát jelent, az eredmény pedig látványos. A fűszerkertbe kerülhet menta, metélőhagyma, kakukkfű,  édesfű, petrezselyem, vagy éppen kapor, bazsalikom. A gyógynövények legalább annyira hasznosak, mint a fűszerek, és többségük kifejezetten esztétikus, már-már dísznövényi külsővel rendelkeznek. Pár tő levendula, egy kevés zsálya, vagy citromfű mindig elkél a háznál, de jó tipp az örök sláger kamilla, vagy éppen a csodás megjelenésű körömvirág is! Amennyiben úgy válogatunk a fűszerek és gyógynövények közül, hogy az illatra is figyelünk, máris új dimenzióval gyarapíthatjuk birtokunkat. érdemes azonban mértéket tartani, 3-4 különböző, erős illatnál többet ne vegyítsünk, mert annak kellemetlen szagorgia lehet a vége. Az illatos növényekből kerüljön a bejárat közelébe is, így az érkező vendégeket kellemes első benyomás fogja érni!

portland_rose_garden_washington_park_oregon_08.jpg

Virágok

A kiüresedett ágyások funkciója teljesen meg is változtatható, ha vidám, színes, illatos virágokkal borítjuk be ezeket a területeket, és egyébként is, ha arról van szó, hogy megszépítenénk egy kertrészt, az egyik legkézenfekvőbb dolog a virágültetés. Remek választás a rózsa, mely egész nyáron ültethető, a kínálat pedig roppant gazdag, választhatóak alacsony, kompakt méretű, vagy kimondottan terebélyes típusok, valamint színek és illatintenzitás tekintetében is rengeteg a lehetőség. Bár a rózsák nem igényelnek túlzott gondoskodást, sokan idegenkednek tőlük, például a metszési feladatok miatt (amik miatt egyébként nem kell izgulni, egy kis tanulás, némi gyakorlat, és bárkinek menni fog). A rózsák mellett szól az ár is, sokan drága dísznövényként tartják számon, ám minőségi rózsatöveket már ezer forint körül tudunk vásárolni! Ha valaki valami miatt idegenkedik a rózsáktól, természetesen bő egyéb választék áll rendelkezésére, képbe kerülhetnek például a könnyebben tartható, de szintúgy díszes nyári virágok, mint a közönséges cickafark a kárpáti harangvirág, a ligetszépe, a bugás lángvirág, a magas legyezőfű, vagy a geránium fajták.

vegetable-garden-athomefcdotcom-400x244.jpg

Vegyes ágyások

A harmadik lehetőség az elsőre kicsit szokatlanul hangzó zöldség és dísznövény összeültetés, pedig látványos és kifejezetten trendi hatás érhető el, ha a haszonnövények közé csinos egynyári virágokat telepítünk, melyek színeikkel és formáikkal játékossá, egyedivé varázsolják az amúgy sokszor dísztelen zöldséges ágyásokat. A verbéna, a mézvirág, az oroszlánszáj, a harangvirág, vagy a bársonyvirág bájos külleműek, üde hangulatot árasztanak, és alacsony termetük okán nem árnyékolják zsenge zöldségpalántákat sem! Sokan nem lacafacáznak, simán felszórják fűmaggal az árván maradt ágyásokat (ha erre készülünk, mindenképp egy hűvösebb, nedvesebb időszakban lépjünk akcióba), hiszen az egységes, szép zöld szőnyegnél kevés jobb fedés létezik a kertben. Érdekesebb lehet a látvány azonban, ha fűmaghoz vadvirág magokat keverünk (ilyen mix készen is kapható), így a növekvő gyep nem csupán szimpla pázsit lesz, hanem vadvirágos mezővé válik a terület!

grass-meadowflowers-in-lawn.jpg

Képek: innen, innen, és innen.

Nyírás, metszés szabadon!

Szólj hozzá!

A nyár nem a klasszikus metszési időszak, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének ilyen irányú feladatok a meleg hetekben. Hogy csak egy jellemző példát említsek, a fűnyírás ilyenkor is aktuális, sőt, ilyenkor aktuális igazán, hiszen a gyepes terület leginkább nyáron van használatban, tehát az odaadó gondozás ilyenkor időszerű leginkább. A sövény formázására is sor kerülhet, lehetőleg nem egy kifejezetten forró napon, ám mivel nyáron jön el szabadságolási főszezon, gyakran egyszerűen ekkortájt marad idő erre a munkára. Hogy a sor még ne érjen véget vágás témában, mindenképpen meg kell említeni a parlagfüvet, mely törvényileg és logikailag is június végéig irtandó intenzíven, hiszen csak a virágzást megelőző szanálás nyújt védelmet az allergiásoknak. 

_bbf1537.jpg

Abban tehát megegyezhetünk, hogy a nyár igenis a metszések és nyírások időszaka, és azt is rögzíthetjük, hogy ezek a feladatok sokszor kötöttségekkel járnak, jelen esetben szó szerint értve, hiszen a nyíráshoz, metszéshez használt eszközök jellemzően elektromosak, ami hagyományosan azt jelenti, hogy egy hosszú kábelhez vagyunk kötve, és ahol a zsinór véget ér, ott egyúttal a munka is, hiszen egyszerűen nincs tovább. Feltalálták már a hosszabbítót! - lehetne erre a logikus válasz, de sajnos ez sem mindig megoldás, mert az alapvető elektromossághoz kapcsolódó törvényszerűségek miatt az extra hosszú kábel teljesítménycsökkenést okoz, tehát 25 méteres kábelhossz fölött nagyjából búcsút is inthetünk a hatékonyságnak. Megoldás persze van, mégpedig az akkumulátoros eszközök bevetése, melyekkel egyszeriben eltűnnek a távolságok, és rabságban tartó madzagok nélkül dolgozhatunk a kert legeldugottabb pontján is, legyen szó sövényformázásról, fűkaszálásról, vagy fűnyírásról! Az akkus eszközök másik nagy előnye, hogy a madzag mellett konnektorra sincs szükségük (feltöltés után persze), így bevethetővé válnak áramhálózat nélküli hétvégi telkeken, külterületi kiskertekben is. 

És a benzines? A kábelmentes készülékek egy másik alternatívája a benzinmotoros ketyere, azonban ezen a területen nagy hiányosságok vannak. A benzinmotoros kerti gép ugyan valóban kötetlenül használható, azonban hangos, ne szépítsük büdös is, a használathoz némi gyakorlat (és sok esetben egy adag bátorság is) kell, ráadásul nem mindenféle készülékből létezik robbanómotoros, fűnyíró, fűkasza van, de sövényvágó, vagy kisebb méretű kézi gép nincsen. És ami még fontos szempont, a hölgyek számára a benzines készülékek nagyok, riasztóak, és hangosak, ellenben egy kompakt méretű, egyetlen gombnyomással beindítható, halk akkumulátoros eszközzel!

Akksis kerti gépből is egyre nagyobb a választék, hadd ajánljak azonban egy olyat, amit én magam is elégedetten használok, sőt, az arcomat is adom hozzá, mert valóban merem ajánlani mindenkinek, akinek a kerti munkánál fontos a kompaktság, a halk működés, a kötetlenség, és egy kicsit a külcsín is!

 (X)

Hogyan nyírjunk füvet?

1 komment

A kérdésre a válasz elviekben rémesen egyszerű, beindítjuk a fűnyírót, aztán végigtologatjuk a pázsiton. A gyakorlatban azonban ennél kicsit több tudnivaló is akad, ráadásul az sem mindegy mikor nyírjuk, és persze az sem, hogy mivel. Kezdő pázsitgondozóknak következik most egy kis gyorstalpaló a gyep nyírásáról.

 lawn-mower.jpg

Bár már benne vagyunk a nyárban, ha a fűnyírásról van szó, vissza kell nyúlni a tavasz elejéig, minden évben akkor indul ugyanis a gyepgondozás. A füvesítés folyamatát most át is ugorjuk, hiszen jelen esetben a vágás a téma, de akit érdekel a tavaszi fűmag vetés EZT A KORÁBBI POSZTOMAT olvassa el. Az első fűnyírás jellemzően márciusban válik aktuálissá, a hónap közepe tájékán, mikor a nappali hőmérséklet már tartósan eléri a legalább 10 Celsius fokot, Ez időtájt a fűszálak gyors ütemben növekedni kezdenek, és mikor meghaladják a tíz centis magasságot, már mindenképpen cselekedni kell.

Milyen magas legyen a fű? A fűnyírással kapcsolatban mindig az az első kérdés, hogy milyen magasra kell levágni, pedig ez a kérdés igazából nincs jól feltéve, az ideális vágási magasságot ugyanis nem a talajtól mérjük, hanem a fűszál tetejétől, főszabály szerint ugyanis a szálak felső harmadát szabad levágni, többet nem ajánlatos. Tehát amennyiben a fűszálak teszem azt 9 centisek, 6 centi magasnak kell lenniük nyírás után. Természetesen nem kell vonalzóval lemérni az adatokat, elég szemre megbecsülni a dolgot, a lényeg, hogy a kissé elburjánzott, félarasznyi füvet ne akarjuk 3 centisre lenyesni, legalábbis első lépésben. 

Mi a helyzet nyáron? A nyári kánikulában a fű kezelése is kicsit módosul. gyakori tévhit, hogy ilyenkor minél rövidebbre kell nyírni a füvet, mert így kevesebb nedvességet igényel, és tovább bírja a hőséget. A nagy melegben éppenhogy kicsit hagyni kell megnőni a fűszálakat, mert így maguk a szálak fogják árnyékolni a töveket, így a nedvesség lassabban párolog el, valamint hasonló elven a hosszabb szálak megakadályozzák a tövek napégését is. Nyaralás előtt sem kell túl rövidre vágni a gyepet, használjuk a szokásos, vagy akár annál magasabb vágási magasságot, és inkább kérjük meg a szomszédot, hogy az esti öntözések alkalmával a mi kertünkbe is spricceljen át egy keveset.

garden_flooring.jpg

Mi a minimális magasság? Ez több tényezőtől függ, közrejátszik a fűmag típusa, a hőmérséklet, és a kialakítani kívánt kertstílus is, azonban a csupán pár centis magasságot kerülni ajánlott, a túl katonásra fazonírozott gyep mohásodásra lesz hajlamos, valamint elveszíti természetes nedvesség és hőszabályozó képességét, így esztétikája és egészségi állapota is leromolhat.

A fűnyírás egyik lényegi eleme tehát a vágási magasság, a másik pedig az eszköz, amivel nyírjuk. Bármilyen gépet is használunk, egyöntetűen fontos, hogy a vágóélek, vágókések legyenek mindig élesek. Lehet, hogy ez sokaknak evidens, ám tapasztalatból tudom, hogy szintén sokan egyszerűen úgy vannak vele, hogy a fűszál nem karajcsont, sokat nem árthat a fém vágókésnek, nem kell tehát különösebben foglalkozni vele. Az élesség természetesen fontos szempont, a tompa, tépő jellegű, roncsoló vágás ugyanis kárt okoz a szálakban, ami a gyep sárgulásához, elcsúnyulásához vezethet.

best-manual-push-lawn-mower-300x225.jpg

Milyen fűnyírót válasszunk? A fűnyírót alapvetően a kert méretéhez kell igazítani. A kisméretű, zsebkendőnyi kertekbe, vagy például füvesített tetőkertekhez, apró előkertekhez bőven elegendő lehet egy motor nélküli tologatós fűnyíró, ami kompakt méretű, nem igényel áramot, és akár a lakásban is tárolható, használata pedig tulajdonképpen veszélytelen, hiszen kései csak mozgatás közben forognak (ennek ellenére nem gyerekjáték, tehát a kisebbnek ezt se engedjük használni). A közepes (300-700 nm) kertekbe már elkél egy elektromotoros fűnyíró, ezeken általában jelzik, hogy teljesítményük alapján mekkora kertbe valók, természetesen ez az adat nem szó szerint értelmezendő, viszont gyengébb, olcsóbb masinát ne vegyünk átlagméret feletti kert ápolásához, mert nagyobb lesz a meghibásodás esélye, a gép élettartama pedig rövidebb lehet. A még nagyobb kertekbe a benzines gépek valók, melyek gyakran önjáróak, tehát nem is kell tolni őket, a motor ugyanis a kerekeket is hajtja, így kevésbé fárasztó fűnyírás. A még nagyobb birtokokra a fűnyírótraktorok ajánlhatóak, ezek azonban már inkább a parkokba, kastélykertekbe valók. A fűnyíróval nehezen megközelíthető helyeken használhatunk damilos szegélyvágót, ám arra mindig ügyeljünk, hogy ezzel a géppel ne közelítsük meg túlzottan a fák, cserjék törzsét, ugyanis a damil kárt tehet bennük. Süllyesztett szegélyek, talajszintbe épített kerti út esetén a fűnyíró akadálytalanul áttolható, ez is lehet egy szempont a kertépítés során!

Tipp: a 20-25 méternél hosszabb kábel (lengőhosszabbító) már gyengíti a villanymotor hatékonyságát, így ha a kert nagy, vagy elrendezéséből fakadóan a szokásosnál hosszabb, érdemes inkább benzines készüléket vásárolni! 

Ne feledjük, hogy a fűnyíró eszközök karbantartása is a gyepgondozás része, használat után mindig megtisztítva, szárazra törölve tegyük el őket, a vágóéleket pedig legalább havonta ellenőrizzük. Fontos, hogy a motoros fűnyírók mind veszélyes berendezések, hiba esetén sose álljunk neki magunk megjavítani őket, használat közben tartsuk be a kötelező óvintézkedéseket, és ne engedjük kisebb gyermekeknek működtetni ezeket a gépeket!

b_dnewstrim.jpg

Mi legyen a nyesedékkel? A fűnyírás végeztével mindig marad kisebb vagy nagyobb mennyiségű nyesedék, melyet valahogy, valahova el kell rendezni. A levágott szálakat az újabb fajta gépek saját tartályukba gyűjtik, így a hulladék kezelése könnyű, vágás után mehet is a halom például a komposztra. Aki nem komposztál, el is vitetheti a zöldhulladékot, a legtöbb településen a helyi köztisztasági vállalat ad (jellemzően pénzért, de sok helyen korlátozott mennyiségben akár ingyen) olyan zsákokat, zacskókat, melyekbe gyűjthető a nyesedék és egyéb zöld maradvány, és amit aztán elszállítanak. A pázsiton hagyott nyesedék mulcsként működhet, azonban túl sokáig és nagy mennyiségben ne hagyjuk a levágott szálakat a gyepen, mert filcesedést okozhatnak, az az elmélet tehát, hogy a füvön hagyott nyesedék jót tesz a pázsitnak, csak korlátozottan igaz.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

10 érdekesség a bambuszokról!

3 komment

A bambuszt mindenki ismeri, általában képről, természetfilmekből, vagy csodás fotókról, a bambusz ugyanis, főleg a bambuszerdő roppant fotogén, még az amatőrök is egészen meghökkentően jó képeket tudnak készíteni egy bambuszligetről, már ha persze van szerencséjük eljutni egy ilyenbe. Utóbbi dolog, mármint a bambuszligethez való eljutás azonban sokkal könnyebb, mint gondolnák, ugyanis annak ellenére, hogy a bambuszt távoli, egzotikus növényként tartjuk számon, a mi éghajlatunkon is remekül megél, ezért az, hogy Magyarországon nincsenek bambuszligetek tulajdonképpen csak arra vezethető vissza, hogy nálunk egyelőre kerti vagy közterületi növényként alig alkalmazzák, mondhatni (egyelőre) nem divatos. Ezen könnyű változtatni, tulajdonképpen bárki telepíthet otthonra, vagy akár az utcafrontjára bambuszt, és hogy ehhez megjöjjön az ültetési kedv következzék most egy felsorolásszerű ismertető a bambuszról!

 4olon.jpg

A bambuszok igazából a pázsitfűfélék táborába tartoznak, amit elsőre nehezen lehet elhinni, ha például egy embermagasságú példányt látunk, de igaz, hogy a bambusz fűféle, csak szára fássá, keménnyé válik, termete pedig jóval meghaladja az átlagos fűfélékét!

 

A bambuszok roppant fajtagazdag növények, Európában közel 200 fajta van termesztésben, nevelésben, ennélfogva a megjelenésük is nagyon változatos. Vannak alacsonyabb termetű, cserjére emlékeztető, bokorformájú típusok, megtalálhatóak a klasszikus 2-3 méter magasak, de léteznek közel 40 méterre megnövő óriások is! természetesen kerti gondozásban a visszafogottabb méretűek vannak. A színt tekintve is változatos a helyzet, kapni a megszokott zöld szárú mellett vörös, vagy akár extravagáns fekete, sőt csíkos változatot is, és persze vannak óriás levelű bambuszok is!

 bamboo-for-decoration.jpg

Nem mindenki tudja, hogy az Európában, így nálunk is kapható bambuszok közel háromnegyede teljesen tél-, illetve fagyálló! Olyannyira ellenállnak a hidegnek, hogy -15-20 Celsiusig meg sem kottyan nekik a zimankó, -30 fok környékén már komolyabban károsodhatnak, de még ilyenkor is csak a földfelszín feletti részek halnak el, vagyis tavasszal a növény várhatóan újra kihajt majd ekkor is. A bambuszok közül jellemzően a ritkább, különlegesebb, gyűjtői fajok rendelkeznek gyengébb fagytűréssel, de az átlagos kertbarát vélhetően úgyis a könnyen hozzáférhető, télállóság szempontjából kiváló fajtákhoz jut hozzá a kertészetekben.

 5377123152_7cbae6e55b_b.jpg

A bambuszok fejlődési üteme sajátságos. Általában 8-10 év alatt érik el a teljesen kifejlett állapotot, az egyes szárak azonban csak 5-6 évig élnek, közben folyamatosan fejlődnek az újak. Az idő előrehaladtával a bambusz szára nem csak nagyobb, egyre keményebb, fásabb is lesz. 

 fantastic-asian-landscape-design-bamboo-trees-budha-statue.jpg

A bambusszal kapcsolatban nagyon fontos tudatosítani, hogy agresszívan terjeszkedik, föld alatti rizómáiból hajt ki, és gyorsan új területeket hódít meg, így a kertet hamar ellepheti, eltávolítása pedig roppant nehéz és költséges feladat. Nem kell azonban megijedni, a bambusz viszonylag könnyen kordában tartható, ha ún. gyökércsapdába ültetjük. Ez csupán annyit jelent, hogy az ültetőgödröt vastag geotextíliával kell kibélelni, a felszínen pedig szegélyezéssel fixálni azt, így a terjeszkedő gyökereknek gátat lehet szabni. Az ilyen gyökércsapda még erősebb változata a fémlemezes, műanyaglapos, betonfalas elkülönítés, ilyenkor az ültetőgödör oldalait ezekkel az áthatolhatatlan anyagokkal bélelhetjük ki. Az ilyen óvintézkedést semmiképp nem szabad elmulasztani bambusz ültetésekor!

 

A bambuszok környezeti igényei változóak, de általánosságban szívós, ellenálló növények. A víz-, és fényigény fajtánként kisebb-nagyobb mértékben eltérő lehet, de az összes bambusz kedveli, igényli a tápanyagban gazdag talajt, illetve a jó fagyállóság mellett is meghálálják a téli takarást, amit egyszerűen szalma, komposzt kihelyezésével biztosíthatunk nekik. 

 

A bambusz metszhető, mind a lombozatot, mind a szárak magasságát szabályozhatjuk visszavágással, így nem kell megijedni, ha például a nekünk megtetsző változat teljes magassága 2-3 méter körüli, de ennél alacsonyabb növényt szeretnénk. A bambuszok többségéből roppant látványos sövény is kialakítható, ami a hagyományos sövényeknél sokkal különlegesebb látványt biztosít!

 

A bambusz szárát ősidők óta használják fel a legkülönfélébb célokra, hiszen a bambusz törzse egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, rugalmas, mégis óriási teherbírású. A szárakból készülhetnek kosarak, tárolók, és hasonló használati tárgyak, különféle bútorok, padlók, játékok, kerítések, de akár hidak, vagy teljes épületek is! A bambuszpadló nagy előnye például, hogy a fákkal szemben a bambusz sokkal gyorsabban újranő (a padlógyártáshoz használt bambusz akár 3 év alatt "készen van"), így ebben a szegmensben alkalmas lenne a fa kiváltására, de például papír is készülhet belőle (India papírgyártásának közel egyharmada a bambuszra épül), amivel szintén az erdőirtásokat lehet mérsékelni.

 13f05f661905c3a2487d4e63230c6b32.jpg

A bambusz, jobban mondva a zsenge hajtás, a bambuszrügy ehető is, Ázsiában természetesen évezredek óta a mindennapi étkezés része, Európában, így nálunk is inkább csak kuriózum. Pedig a bambuszrügy számos kedvező élettani hatással bír, gazdag vitaminokban, aminosavakban, rosttartalma miatt jótékonyan hat a gyomorra, kutatások szerint a magas koleszterinszint és magas vérnyomás kezelésre is alkalmazható kiegészítésként. 

 rooftop-terrace-design-ideas-bamboo-trees-in-pots.jpg

A bambusz konténerben is nevelhető, így erkélyeken, teraszokon is gyönyörködhetünk benne, ráadásul a konténeres tartás nagy előnye, hogy a nem kívánt terjeszkedéssel így nem kell foglalkozni. Ugyanakkor az erős gyökerek miatt érdemes masszív edényt találni neki, ugyanis idővel akár szét is törheti lakhelyét, ha az gyengébb típusú cserép vagy műanyag például. A konténeres bambuszt pár évente ritkítani kell, ilyenkor a növényt kiemelve a gyökerek egy részét szanálni szükséges. A cserepes bambusz rendszerint nem éri el a rá jellemző magasságot, és gyakoribb öntözést kíván, mint kerti társai.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (7) balkonkertészet (7) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) budapest (8) Budapest (45) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (6) design (6) díszfa (5) dísznövény (117) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (9) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (18) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (176) kertbarát (52) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (123) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (230) kertészkedés (168) kertészmérnök (53) kertfenntartás (76) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (12) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (77) kerttervezés (143) kert és design (75) kert trend (50) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (22) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (131) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (61) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (121) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (7) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (8) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (138) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (55) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (63) vadvirág (5) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (75) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (9) vetőmag (5) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (8) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (5) zöld utcafrontok (18) Zugló (8) zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV