Megyeri Szabolcs kertész blogja

Adó az esővízre?

24 komment

Gyanítom, hogy a kezdődő nyári uborkaszezon egyik sztárhíre lesz a megadóztatni kívánt esővíz, mely a történelemleckékből derengő füstadóhoz hasonlóan egyszerre megmosolyogtató és felháborító a többség számára. Az esővíz adó - persze a megfogalmazás nem kicsit hatásvadász - egy kiskunhalasi szabályozás, melyet ugyan már el is fogadott a képviselő testület, de csak majd októbertől lép hatályba a rendelet. Miről is van szó, hogy lehet pénzt kérni az esővízért, mi ez a bolondéria?

 

rain.gif

 

Természetesen a helyzet nem egyszerű megítélésű, vannak érvek mellette és ellene is. Röviden és velősen, a kiskunhalasi szabályozás azt tűzte ki célul, hogy az esővizet a lakosok kerten belül fogják fel és hasznosítsák, ne pedig az utcára vezessék ki, utóbbi gyakorlat ugyanis azt eredményezte egyes városrészekben, hogy az esővizet elvezetni hivatott csatornarendszer túltelített lett, a nagy esőzések vize pedig az utcán hömpölygött, ami jelentős kényelmetlenséggel járt, ráadásul nem lehet berendezkedni arra tartósan, hogy minden nagyobb esőben szügyig érő vízben kelljen közlekedni. De vajon miért áll meg a víz? A baon.hu és az index cikke szerint az úgynevezett szikkasztó árkok betemetésre és lebetonozásra kerültek, így az esővíz nem tud szétterülni, a talajba beszivárogni és elpárologni, ráadásul - és ez igazán gyomorforgató lehet - ilyenkor előfordul, hogy a szennyvízcsatorna tartalma is visszajut a felszínre, magyarul a fekáliás vízben kell gázolni a közlekedőknek. Érdekes kérdés, hogy az árkokat ki és miért temette be, betonozta le, ha tippelni kéne, akkor esetleg a helyben lakók voltak, hogy ilyen módon plusz használható utcafronti területet, netán parkolóhelyet nyerjenek, ami persze érthető törekvés.

 

esoviz.jpg

 

Az önkormányzat azonban láthatóan megelégelte, hogy nagyobb esőzések után kaotikus helyzet alakul ki, és az általában leghatásosabb eszközzel, a pénzbírsággal, vagyis szelídebb nevén adóval próbálja rávenni arra a lakosokat, hogy a lezúduló esőt ne az utcára vezessék ki, hanem kerten belül gyűjtsék és hasznosítsák. De hogy lehet ezt megtenni? Viszonylag egyszerűen, például esővíz gyűjtő hordók kihelyezésével, vagy csak egyszerűen az esővíz kertbe terelésével, ami egyébiránt valóban jót tesz a víz természetes körforgásának, ráadásul a kerti növények is meghálálják a bő öntözést, legalábbis az esetek többségében. A kiskunhalasi önkormányzat rendelete szerint, aki a közműhálózatot terheli az esővizével (ezalatt nyilván a tető által felfogott és az ereszcsatorna által elvezetett vízre kell gondolni) az bizonyos -csekélyebb összegű - díjjal kell, hogy kompenzálja a csatornahálózat terhelését. Aki bizonyíthatóan bent használja fel a vizet, például hordókba gyűjti, vagy a kertjébe vezeti az ereszcsatornát, annak egy kikalkulált összeget levonnának az adójából. Említésre méltó, hogy a rendelet szerint, aki olyan apró kerttel rendelkezik, amelyben a gyűjtés nem megoldható, az mentesül a fizetés alól. Aki viszont az utcára eregeti az esővizét, az "a közösségi együttélés szabályainak megsértéséért" fog fizetni.

 

szikkaszto_arok.jpg

Adja magát a kérdés, hogy mennyire jogos az ilyen adó? Egyfelől ha a lakók valóban közreműködtek abban, hogy a szikkasztó árkok betemetésével plusz területhez jussanak, és emiatt válik túlterheltté a csatornarendszer nagy esőzéskor, akkor valóban van valamiféle ráció abban, hogy a kvázi pénzbüntetéssel arra szorítsák őket, hogy az esővizüket kerten belül próbálják meg kezelni. Másfelől igencsak nonszensz gondolatnak hathat, hogy az égből eredő áldás után - melyre az egyszeri halandónak ugye nem sok ráhatása van - még fizetni is kelljen. Én magam nem vállalkoznék arra, hogy eldöntsem a kérdést, de érdekel az Önök véleménye, szavazzanak, vagy érveljenek kommentben!

Az érdeklődők az esővíz gyűjtési lehetőségeiről EBBEN a régebbi bejegyzésemben olvasgathatnak!

Dr. Buzás Kálmánnal, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének címzetes egyetemi tanárával beszélgettem csapadékvíz gazdálkodásról, csapadékvíz elvezetésről és még sok másról ebben a témában, hallgassanak bele a rádióinterjúba!

Képek: innen, innen, és innen. 

A bejegyzés trackback címe:

http://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr6114041740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2018.06.12. 15:05:25

Ez inkább egy alulméretezett csatornarendszernek tűnik...

Persze ha az elmúlt években odagányolt beállók, parkolók, ilyen-olyan placcok miatt megszűnt egyes szakaszokon a lefolyás, az árkokat betemették, feltöltötték, akkor valóban nem lehet ezzel mit kezdeni. Illetve lehet, a létrehozó költségére el lehet ezeket bontani, visszaállítva az árkok eredeti kapacitását.

A házakról az utcára vezetett víz igazából nem kéne, hogy annyira megnyomja a mennyiséget. A házra is csak annyi eső esik, mint mellette a kertekre, meg az utcára. Nem tudom, hogy az érintett részeken mekkora a beépíthetőség, de ha mondjuk 30%, akkor is csak a telek harmadára jutó esővíz jut ki az árokba. Persze ha le van betonozva az udvar, meg még hátul a csirkék is betonon kapirgálnak, akkor ott ennél nagyobb lesz az elfolyás...

Adil86 2018.06.12. 15:06:10

Az benne az érdekes, hogy az Önkormányzati törvény szerint az ár- és belvíz elleni védekezés - a védőművek kiépítése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése,
valamint a védekezés – az állam, a helyi önkormányzatok kötelezettsége.

CCnick 2018.06.12. 15:07:25

nálunk az utca végét keresztező utcában van a szikkasztó árok, az utcában egy kis betonvályúban folyna el odáig a víz. Aki kocsibejárót csinál az tesz rá vaslemezt vagy épít betonalagutat. Kivéve az árok előtti második ház lakói akik simán betemették előttük az egészet így az utca bő közepéig árad a víz egy jobb eső alatt és jó lassan folyik le amikor már elállt az eső. Ama ház lakóinak etnikuma nyilvánvalóan lényegtelen ez ügyben, így nem irom le.

Mindenesetre a kurvaanyát annak aki az esővízelvezetéssel szórakozik.

Terézágyú 2018.06.12. 15:19:19

Tipkusss magyaross.... adóztassuk meg!

Ha betömték az árkokat tisztíttassák ki.

Ugyanakkor viszont valóban nem az ördögtől való lenne az esővíz kertbe vezetése, sőt az összegyűjtése sem...

Persze ha egy óriási felhőszakadásnál hiába van kitéve x hordó, akkor is fog folyni az utcán a víz (ha nincs rendes csatornázás)...

Labasmaz 2018.06.12. 15:23:47

Ha az árkokat valóban betemették, ami nem lenne éppenséggel példátlan, akkor helyre kell azokat állítani/állíttatni. De ez a lehetőség kimaradt a szavazásból.

Ha meg nem ez a gond, hanem az alulméretezés, akkor meg nem a lakosok sara (szó szerint és képletesen egyaránt). Beleértve ebbe azt is, hogy a valaha elegendő kapacitású hálózatot az újabban előforduló nagyobb esőkre nem készítették fel időben.

Labasmaz 2018.06.12. 15:29:39

@Terézágyú: Számoljunk kicsit. A tető merőleges felülete azonos a ház alapterületével. Legyen mondjuk 100 m2, ami már egy nagyobbacska házikó. Az eső meg legyen mondjuk 20 mm, ami már elég sok eső pár óra alatt. 2 db 200 literes hordó a ház két sarkánál a 100 m2-ről 4 mm eső után telik meg. Ez valóban nem sok a 20-ból, de ha ennyivel is kevesebb folyik ki az utcára, az is valami. A másik felől nézve 20%-kal kevesebb víz megy ki az utcára.

hillman. 2018.06.12. 15:43:41

1. Adoztassák meg az egyházat (mindet). Az esöt a joisten küldi és ök a földi képviselöik. A károkat is rajtuk kell bevasalni.

2. a szikkaszto árkok jo része feltöltödött mert a karbantartást pár kivételtöl eltekintve elmulasztották az önkormányzatok. Nem ma ugy 50éve folyamatosan. Van ahol fizetös parkolo van helyette.

3. A hordos esövizgyülytés a legjobb szunyogkeltetö. Több lesz a szunyog igy lehet irtást is rendelni.

4. Ahol van csatorna és még megvan a régi emésztö, vagy nem használt pince az ciszternává(viztározo pince) alakithato.
Elfelejtették az emberek pedig évezredek ota bevált.

5. nincs bör a képükön és még egy adot akarnak kivetni.

igazi hős 2018.06.12. 16:20:53

@Labasmaz: Ennél bonyolultabb a helyzet. Én megpróbáltam a hivatalos utat, hogy a házról ne a járdára és onnan a csatornába folyjon az esővíz, hanem közvetlenül a csatornába. (Most is be van kötve az eresz a csatornába a házak felében, persze illegálisan.) De azt mondta a csatornázási művek embere, hogy az tilos, sőt (és innen szép a történet) elvileg az utcán sem lehetnének víznyelők. Mondtam, hogy 50 éve ott vannak, de a csat. művek szerint a kb. 20 éve megváltozott előírások (nem elég nagy a csatorna átmérője) miatt ez már szabálytalan, tehát az önkormányzatnak meg kéne szüntetni a víznyelőket és a 3%-os lejtésű utcában végig kéne zúdulni az esővíznek. A végén meg egy kisebb tó lenne, mert onnan nincs hova lefolyatni a vizet, csak a csatornába.
Nálunk is az a szabály, hogy új építésnél a telken belül kell szikkasztani, de a mienk még régebben épült és a teleknek van 80 centi lejtése és majdnem a legmélyebb pontján van a ház (mivel az utca felé lejt a telek), ezért akkoriban fel sem merült a szikkasztó gondolata. Én elfogadom, hogy az esővíznek költsége van, legyen valami csatornahasználati "adó" és én majd eldöntöm, hogy azt akarom fizetni, vagy beleteszek fél-egy milliót, hogy a telken belül legyen szikkasztó. Számszerűen BP-en esik egy évben kb. 1000 mm eső, ami egy 100 nm-es alapterületű tetőn (=10x10-es kockaház) 100 m3. Nálunk 400 Ft/m3 a csatornadíj, azaz évi 40 ezer Ft jön ki. Ha a kisebb esőket nem számoljuk, csak a nagyokat, akkor ennél jóval kevesebb. Nem tűnik felháborító összegnek, pláne, ha ebből a pénzből bővítik a csatorna hálózatot. (Bár ez utóbbira nem mernék fogadni.)

igazi hős 2018.06.12. 16:25:38

@Labasmaz: "A másik felől nézve 20%-kal kevesebb víz megy ki az utcára." Viszont a maradék 80% a ház falánál folyik ki. Egy 100 nm-es tetőre 4 m3-es tárolót ajánlanak.

Kicknick 2018.06.12. 16:31:02

@igazi hős: azt nem mondták hogy erre költik, csak hogy beszedik a lóvét. Aztán a víz ugyanúgy probléma lesz, de a polgi kap új kocsit, meg lesz 13.havi a csinovnyikoknak

n3spr3ss0 2018.06.12. 17:14:55

Azt adóztatnák meg, hogy a közterületre vezetik a csapadékvizet.Nagyon helyesen.

CyberPunK 2018.06.12. 17:30:24

Nekem egy gondom van csak ezzel, ugye a légtér az állami terület. Na, akkor oldja meg az állam az eső elvezetést, és esetleg fizethet a népnek, ha mi végezzük el a melót.

Phteven 2018.06.12. 18:24:50

Az mennyire lett volna jobb marketing, ha azt mondják, hogy aki esővíztárolót épít a kertjébe, amiből locsolja a kertjét, az az így felhasznált vizet nem kell, hogy kifizesse a vízszolgáltatójának. Értsd. nem a hálózatból locsol. Az emberek lehet elgondolkodnának a dolgon, és nem arról szólna a dolog, hogy az önkormányzat a munkája elvégzése helyett a polgárokat baszogatja egy újabb eszement adóval.

CyberPunK 2018.06.12. 18:29:04

@Phteven: Én nem tudom, hogy hol élsz, de erre van a vízóra, nem? Ha nem onnan locsolsz, akkor nem pörög. Magic.

Phteven 2018.06.12. 18:30:18

@CyberPunK: Erre próbáltam utalni...

CyberPunK 2018.06.12. 18:43:36

@Phteven: Szerinted van olyan hülye, aki ezzel nincs tisztában és nem lopja a vizet?

Phteven 2018.06.12. 18:47:28

@CyberPunK: Nem mindenki lopja. Nagyon sok hülye a hálózatból locsol, mert sokkal kényelmesebb a csapra feltenni egy slagot, mint szivattyút tenni egy kútba, vagy eleve felfogni az esővizet.

CyberPunK 2018.06.12. 18:52:52

@Phteven: Nem írtam, hogy mindenki lopja. Van aki szarik az árra és van aki lopja. Mindkettőnek mondhatod, hogy olcsóbb felfogni, de nem érdekli.

Phteven 2018.06.12. 18:54:16

@CyberPunK: Ha nem érdekli az ár, akkor az adó ellen miért emel szót?

David Bowman 2018.06.12. 20:03:21

Általánosban elfelejtették kidomborítani a füstadó szociális jellegét. Pont arról szólt, hogy akik egy füst alatt éltek, jellemzően akik szegényebbek voltak, csak egy adót fizessenek.

DocBulywood 2018.06.13. 07:51:15

@David Bowman:

Mr. Bowman! Örülök, h előkerült! Mi történt Önnel, miután átesett a monoliton?

Viccre terelve: felhőszakadáskor mindenki költözzön be a helyi iskola tornatermébe. Így, mivel nem a saját házukban vannak, egy füst alatt kevesebb adót fizethetnének.

Egyébként meg aki betemette maga előtt a vízelvezető / -áteresztő árkot, az a saját költségén állítsa helyre. Ha nem, letiltani a nyugdíját / ellátását, amíg nincs helyreállítva a rend. Ha nem, akkor 10 év sitt. Nehogy már pár gyökér miatt szívjon egy egész falu / városka!

Kegy 2018.06.13. 08:25:18

nem az lenne a város feladata, hogy a közösség élhető rendjét fenntartsa? járdát építsen és tartson karban, nyírja a füvet és vezesse el a csapadékot.

kommentes nikk 2018.06.13. 08:32:54

Namost ha beszedik a büntetést, kevesebb víz lesz az utcán? Mert nem hinném...

David Bowman 2018.06.15. 23:01:07

@DocBulywood: Néhány poszt alatt találkoztam HALlel. Ő is jól van. Nekem a kertem aljában folyik el a fél falu vize. Annyira nem zavar. Elnyeli a föld, és feltelik a kutam.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) díszfa (5) dísznövény (115) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (32) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (175) kertbarát (51) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (122) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (226) kertészkedés (165) kertészmérnök (53) kertfenntartás (76) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (77) kerttervezés (143) kert és design (75) kert trend (50) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (130) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (61) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (118) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (136) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV