Gyanítom, hogy a kezdődő nyári uborkaszezon egyik sztárhíre lesz a megadóztatni kívánt esővíz, mely a történelemleckékből derengő füstadóhoz hasonlóan egyszerre megmosolyogtató és felháborító a többség számára. Az esővíz adó - persze a megfogalmazás nem kicsit hatásvadász - egy kiskunhalasi szabályozás, melyet ugyan már el is fogadott a képviselő testület, de csak majd októbertől lép hatályba a rendelet. Miről is van szó, hogy lehet pénzt kérni az esővízért, mi ez a bolondéria?

Természetesen a helyzet nem egyszerű megítélésű, vannak érvek mellette és ellene is. Röviden és velősen, a kiskunhalasi szabályozás azt tűzte ki célul, hogy az esővizet a lakosok kerten belül fogják fel és hasznosítsák, ne pedig az utcára vezessék ki, utóbbi gyakorlat ugyanis azt eredményezte egyes városrészekben, hogy az esővizet elvezetni hivatott csatornarendszer túltelített lett, a nagy esőzések vize pedig az utcán hömpölygött, ami jelentős kényelmetlenséggel járt, ráadásul nem lehet berendezkedni arra tartósan, hogy minden nagyobb esőben szügyig érő vízben kelljen közlekedni. De vajon miért áll meg a víz? A baon.hu és az index cikke szerint az úgynevezett szikkasztó árkok betemetésre és lebetonozásra kerültek, így az esővíz nem tud szétterülni, a talajba beszivárogni és elpárologni, ráadásul - és ez igazán gyomorforgató lehet - ilyenkor előfordul, hogy a szennyvízcsatorna tartalma is visszajut a felszínre, magyarul a fekáliás vízben kell gázolni a közlekedőknek. Érdekes kérdés, hogy az árkokat ki és miért temette be, betonozta le, ha tippelni kéne, akkor esetleg a helyben lakók voltak, hogy ilyen módon plusz használható utcafronti területet, netán parkolóhelyet nyerjenek, ami persze érthető törekvés.

Az önkormányzat azonban láthatóan megelégelte, hogy nagyobb esőzések után kaotikus helyzet alakul ki, és az általában leghatásosabb eszközzel, a pénzbírsággal, vagyis szelídebb nevén adóval próbálja rávenni arra a lakosokat, hogy a lezúduló esőt ne az utcára vezessék ki, hanem kerten belül gyűjtsék és hasznosítsák. De hogy lehet ezt megtenni? Viszonylag egyszerűen, például esővíz gyűjtő hordók kihelyezésével, vagy csak egyszerűen az esővíz kertbe terelésével, ami egyébiránt valóban jót tesz a víz természetes körforgásának, ráadásul a kerti növények is meghálálják a bő öntözést, legalábbis az esetek többségében. A kiskunhalasi önkormányzat rendelete szerint, aki a közműhálózatot terheli az esővizével (ezalatt nyilván a tető által felfogott és az ereszcsatorna által elvezetett vízre kell gondolni) az bizonyos -csekélyebb összegű - díjjal kell, hogy kompenzálja a csatornahálózat terhelését. Aki bizonyíthatóan bent használja fel a vizet, például hordókba gyűjti, vagy a kertjébe vezeti az ereszcsatornát, annak egy kikalkulált összeget levonnának az adójából. Említésre méltó, hogy a rendelet szerint, aki olyan apró kerttel rendelkezik, amelyben a gyűjtés nem megoldható, az mentesül a fizetés alól. Aki viszont az utcára eregeti az esővizét, az "a közösségi együttélés szabályainak megsértéséért" fog fizetni.

Adja magát a kérdés, hogy mennyire jogos az ilyen adó? Egyfelől ha a lakók valóban közreműködtek abban, hogy a szikkasztó árkok betemetésével plusz területhez jussanak, és emiatt válik túlterheltté a csatornarendszer nagy esőzéskor, akkor valóban van valamiféle ráció abban, hogy a kvázi pénzbüntetéssel arra szorítsák őket, hogy az esővizüket kerten belül próbálják meg kezelni. Másfelől igencsak nonszensz gondolatnak hathat, hogy az égből eredő áldás után - melyre az egyszeri halandónak ugye nem sok ráhatása van - még fizetni is kelljen. Én magam nem vállalkoznék arra, hogy eldöntsem a kérdést, de érdekel az Önök véleménye, szavazzanak, vagy érveljenek kommentben!

Az érdeklődők az esővíz gyűjtési lehetőségeiről EBBEN a régebbi bejegyzésemben olvasgathatnak!

Dr. Buzás Kálmánnal, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének címzetes egyetemi tanárával beszélgettem csapadékvíz gazdálkodásról, csapadékvíz elvezetésről és még sok másról ebben a témában, hallgassanak bele a rádióinterjúba!

Képek: innen, innen, és innen.