Megyeri Szabolcs kertész blogja

Hogyan nyírjunk füvet?

1 komment

A kérdésre a válasz elviekben rémesen egyszerű, beindítjuk a fűnyírót, aztán végigtologatjuk a pázsiton. A gyakorlatban azonban ennél kicsit több tudnivaló is akad, ráadásul az sem mindegy mikor nyírjuk, és persze az sem, hogy mivel. Kezdő pázsitgondozóknak következik most egy kis gyorstalpaló a gyep nyírásáról.

 lawn-mower.jpg

Bár már benne vagyunk a nyárban, ha a fűnyírásról van szó, vissza kell nyúlni a tavasz elejéig, minden évben akkor indul ugyanis a gyepgondozás. A füvesítés folyamatát most át is ugorjuk, hiszen jelen esetben a vágás a téma, de akit érdekel a tavaszi fűmag vetés EZT A KORÁBBI POSZTOMAT olvassa el. Az első fűnyírás jellemzően márciusban válik aktuálissá, a hónap közepe tájékán, mikor a nappali hőmérséklet már tartósan eléri a legalább 10 Celsius fokot, Ez időtájt a fűszálak gyors ütemben növekedni kezdenek, és mikor meghaladják a tíz centis magasságot, már mindenképpen cselekedni kell.

Milyen magas legyen a fű? A fűnyírással kapcsolatban mindig az az első kérdés, hogy milyen magasra kell levágni, pedig ez a kérdés igazából nincs jól feltéve, az ideális vágási magasságot ugyanis nem a talajtól mérjük, hanem a fűszál tetejétől, főszabály szerint ugyanis a szálak felső harmadát szabad levágni, többet nem ajánlatos. Tehát amennyiben a fűszálak teszem azt 9 centisek, 6 centi magasnak kell lenniük nyírás után. Természetesen nem kell vonalzóval lemérni az adatokat, elég szemre megbecsülni a dolgot, a lényeg, hogy a kissé elburjánzott, félarasznyi füvet ne akarjuk 3 centisre lenyesni, legalábbis első lépésben. 

Mi a helyzet nyáron? A nyári kánikulában a fű kezelése is kicsit módosul. gyakori tévhit, hogy ilyenkor minél rövidebbre kell nyírni a füvet, mert így kevesebb nedvességet igényel, és tovább bírja a hőséget. A nagy melegben éppenhogy kicsit hagyni kell megnőni a fűszálakat, mert így maguk a szálak fogják árnyékolni a töveket, így a nedvesség lassabban párolog el, valamint hasonló elven a hosszabb szálak megakadályozzák a tövek napégését is. Nyaralás előtt sem kell túl rövidre vágni a gyepet, használjuk a szokásos, vagy akár annál magasabb vágási magasságot, és inkább kérjük meg a szomszédot, hogy az esti öntözések alkalmával a mi kertünkbe is spricceljen át egy keveset.

garden_flooring.jpg

Mi a minimális magasság? Ez több tényezőtől függ, közrejátszik a fűmag típusa, a hőmérséklet, és a kialakítani kívánt kertstílus is, azonban a csupán pár centis magasságot kerülni ajánlott, a túl katonásra fazonírozott gyep mohásodásra lesz hajlamos, valamint elveszíti természetes nedvesség és hőszabályozó képességét, így esztétikája és egészségi állapota is leromolhat.

A fűnyírás egyik lényegi eleme tehát a vágási magasság, a másik pedig az eszköz, amivel nyírjuk. Bármilyen gépet is használunk, egyöntetűen fontos, hogy a vágóélek, vágókések legyenek mindig élesek. Lehet, hogy ez sokaknak evidens, ám tapasztalatból tudom, hogy szintén sokan egyszerűen úgy vannak vele, hogy a fűszál nem karajcsont, sokat nem árthat a fém vágókésnek, nem kell tehát különösebben foglalkozni vele. Az élesség természetesen fontos szempont, a tompa, tépő jellegű, roncsoló vágás ugyanis kárt okoz a szálakban, ami a gyep sárgulásához, elcsúnyulásához vezethet.

best-manual-push-lawn-mower-300x225.jpg

Milyen fűnyírót válasszunk? A fűnyírót alapvetően a kert méretéhez kell igazítani. A kisméretű, zsebkendőnyi kertekbe, vagy például füvesített tetőkertekhez, apró előkertekhez bőven elegendő lehet egy motor nélküli tologatós fűnyíró, ami kompakt méretű, nem igényel áramot, és akár a lakásban is tárolható, használata pedig tulajdonképpen veszélytelen, hiszen kései csak mozgatás közben forognak (ennek ellenére nem gyerekjáték, tehát a kisebbnek ezt se engedjük használni). A közepes (300-700 nm) kertekbe már elkél egy elektromotoros fűnyíró, ezeken általában jelzik, hogy teljesítményük alapján mekkora kertbe valók, természetesen ez az adat nem szó szerint értelmezendő, viszont gyengébb, olcsóbb masinát ne vegyünk átlagméret feletti kert ápolásához, mert nagyobb lesz a meghibásodás esélye, a gép élettartama pedig rövidebb lehet. A még nagyobb kertekbe a benzines gépek valók, melyek gyakran önjáróak, tehát nem is kell tolni őket, a motor ugyanis a kerekeket is hajtja, így kevésbé fárasztó fűnyírás. A még nagyobb birtokokra a fűnyírótraktorok ajánlhatóak, ezek azonban már inkább a parkokba, kastélykertekbe valók. A fűnyíróval nehezen megközelíthető helyeken használhatunk damilos szegélyvágót, ám arra mindig ügyeljünk, hogy ezzel a géppel ne közelítsük meg túlzottan a fák, cserjék törzsét, ugyanis a damil kárt tehet bennük. Süllyesztett szegélyek, talajszintbe épített kerti út esetén a fűnyíró akadálytalanul áttolható, ez is lehet egy szempont a kertépítés során!

Tipp: a 20-25 méternél hosszabb kábel (lengőhosszabbító) már gyengíti a villanymotor hatékonyságát, így ha a kert nagy, vagy elrendezéséből fakadóan a szokásosnál hosszabb, érdemes inkább benzines készüléket vásárolni! 

Ne feledjük, hogy a fűnyíró eszközök karbantartása is a gyepgondozás része, használat után mindig megtisztítva, szárazra törölve tegyük el őket, a vágóéleket pedig legalább havonta ellenőrizzük. Fontos, hogy a motoros fűnyírók mind veszélyes berendezések, hiba esetén sose álljunk neki magunk megjavítani őket, használat közben tartsuk be a kötelező óvintézkedéseket, és ne engedjük kisebb gyermekeknek működtetni ezeket a gépeket!

b_dnewstrim.jpg

Mi legyen a nyesedékkel? A fűnyírás végeztével mindig marad kisebb vagy nagyobb mennyiségű nyesedék, melyet valahogy, valahova el kell rendezni. A levágott szálakat az újabb fajta gépek saját tartályukba gyűjtik, így a hulladék kezelése könnyű, vágás után mehet is a halom például a komposztra. Aki nem komposztál, el is vitetheti a zöldhulladékot, a legtöbb településen a helyi köztisztasági vállalat ad (jellemzően pénzért, de sok helyen korlátozott mennyiségben akár ingyen) olyan zsákokat, zacskókat, melyekbe gyűjthető a nyesedék és egyéb zöld maradvány, és amit aztán elszállítanak. A pázsiton hagyott nyesedék mulcsként működhet, azonban túl sokáig és nagy mennyiségben ne hagyjuk a levágott szálakat a gyepen, mert filcesedést okozhatnak, az az elmélet tehát, hogy a füvön hagyott nyesedék jót tesz a pázsitnak, csak korlátozottan igaz.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

http://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr3012585185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

greenkeeper 2017.06.12. 19:18:35

Némi kiegészítést tennék.
Nyugodtan ott lehet hagyni a fűnyesedéket a füvön akár egész évben amennyiben évente 1- 2 alkalommal gyepszellőztető géppel gondozzuk gyepünket.
Amikor gyepszellőztetőt használunk, utána amit a gép ott hagy a talajon, gyűjtsük össze (gereblye, lombseprű).
Gyepszellőztetőt persze nem éri meg vásárolni erre a pár alkalomra, de szerintem némi utánjárással bérelni is lehet, vagy bízzunk meg profi kertfenntartót sokuknak van ilyen gépük.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (7) balkonkertészet (7) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (6) design (6) díszfa (5) dísznövény (117) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (9) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (18) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (177) kertbarát (52) kertépítés (127) kertész (11) kertészet (123) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (230) kertészkedés (168) kertészmérnök (53) kertfenntartás (77) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (12) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (78) kerttervezés (143) kert és design (76) kert trend (50) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (22) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (130) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (60) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (120) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (7) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (8) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (138) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (55) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (63) vadvirág (5) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (75) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (44) vetés (9) vetőmag (5) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (8) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (34) zöldterület (5) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV