Már csak párat kell aludni, és ránk virrad az év utolsó hónapja, a december pedig hagyományosan nem szól másról, mint az ünnepi készülődésről és a karácsonyi hangulat megteremtéséről. A karácsonyhoz sokféle illat társul, többek közt a fahéj is, például mézeskalácsban, sütik fűszereként, de akár a kakaót, tejeskávét is feldobhatjuk vele, hogy ne is beszéljünk a teljesen aktuális forralt borról, ráadásul a fahéj nem csak édességekhez, hanem többek közt curryhez, bárányhús ételekhez, egyéb főfogásokhoz is felhasználható. Meg persze úgy általában, a karácsonyt félretéve is remek atmoszférateremtő aroma a fahéjé. Fahéjat a többségünk zacskós őrölt fűszerként, esetleg rúdként lát, ám maga a fahéjfa szinte ismeretlen, ismerkedjünk hát meg vele kicsit!
Fahéjfa, dús lombkoronával
Mikor fahéjról van szó, meg kell jegyezni, hogy tulajdonképpen két dologról beszélünk. A nálunk fahéjként ismert fűszer a fahéjfa (Cinnamomum zeylanicum) kérgéből készül, míg az Egyesült Államokban ezen a néven ismert ízesítő inkább a csípősebb kínai fahéj, vagyis a kasszia (Cinnamomum aromaticum Nees). Akinek volt szerencséje már a '70-'80-as években is fahéjjal fűszerezni, talán emlékszik, hogy az akkori fahéj gyengébb minőségű és ízű volt. Ez azért lehet, mert régebben a szocialista országok a jóval silányabb minőségű vietnámi fahéjat (Cinnamomum loureirii Nees) importálták, melyet manapság már csak a vietnámiak élvezhetnek.
Kasszia...
...és fahéjfa
Érdekesség: a fahéj jót tesz a gyomornak, segíti az emésztést, sokan pedig esküsznek a fahéjas tejre, mint kiváló fogyasztószerre.
A fahéjfa 8-10 méter magas Srí Lankán őshonos, trópusi őserdőkben élő örökzöld növény, de a fűszernövényként termesztett példányokat rendszerint nem engedik pár méternél magasabbra nőni, vagyis metszéssel tartják kordában őket. Levelei húsosak, arasznyiak, fiatal korukban piros színezetűek. Virágait fürtökben hozza, termése bogyós, barnás-vöröses, ám a konyhai alapanyag nem ezekből származik. A fűszer a fiatal, földközeli ágak papírvékony kérgének lehántásával készül, melyet vagy őrölnek, vagy darabosan, vékony cső alakúra sodorva csomagolnak. A fahéjfa itthoni termesztéséről sajnos le kell mondanunk, mivel nálunk nem él meg.
Kéreghántolás
A fahéj, mint fűszer közel kétezer éves múltra tekint vissza, az ókortól kezdve keresett alapanyag volt. Valaha aranyárban mérték, és beszerzéshez rémisztő legendákat koholtak, hogy árát magasan tarthassák, és kereskedelmének monopóliumáért háborúkat is vívtak. Magyarországra a XV. század környékén érkezett, és azóta szerves része a honi konyhának, ráadásul manapság már nem kell megküzdeni érte, olcsón kapható bárhol.
Tudta-e? A gyakran előforduló és bosszantó hangyainvázió egyik ellenszere is lehet a fahéj! Ezt az aromás fűszert ki nem állhatják a hangyák, így a vonulási útjukra, vagy a bejárási pontokra (ajtóküszöb, ablakpárkány) szórt fahéj elriasztja az apró rovarokat. Persze a fahéj kicsit drága ahhoz, hogy szanaszét szórjuk a lakásban, de elviekben bevált hangyariasztó. Az olcsóbb megoldások hívei inkább élesztővel, sütőporral űzzék el a szorgos hangyákat.
A fahéjfa fiatal, piros levelei
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
