A Római parti mobilgát ügye régóta húzódik, a tervezett változtatások elleni heves tiltakozások azonban nem csillapodnak. Látszólag lokális problémáról van szó, aki nem lakik a Római part közelében, vagy nem szeret/szokott arrafele járni, talán marginális dolognak hiheti a mobilgát ügyet, azonban az esetnek általános vonatkozásai is vannak, hiszen alapvetően természetvédelmi kérdésről van szó. Két nappal ezelőtt újabb tüntetés zajlott le a Rómain, melyen több ezer ember vett részt, és melyről egy olvasómnak köszönhetően helyszíni fotókkal, beszámolóval is tudok szolgálni, azonban elsőként fussuk át gyorsan, miről is szól a Római parti mobilgát-botrány.
A Római partra tervezett mobilgát ötlete már sok évvel ezelőtt felmerült, az ügy konkrét kezdete azonban 2013.02.22.-ére tehető, ekkor fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az építmény továbbtervezéséről szóló javaslatot. A római parti árvízhelyzet már évtizedek óta megoldatlan és jelentős probléma. A Nánási út és a Királyok útja menti főgát sok évvel ezelőtt ideiglenes gátnak épült, tehát elméletileg indokolt az újragondolása, megújítása, ráadásul mostani formájában több szempontból sem felel meg az árvízvédelmi előírásoknak, az állapota rossz. Ez a gát választja el a rendszeresen áradó Dunát több tízezer helyi lakos életterétől és értékeitől, vagyis fontos építményről van szó. A Közgyűlés a meglévő gát felújítása és átépítése helyett egy, a főgáttól (az első számú védekezési vonaltól) 100 méterrel beljebb elhelyezkedő mobilgátat tervezett építtetni.
De mi az a mobilgát?
A mobilgát szó szerint mobil, vagyis mozgatható, hiszen árvízmentes időszakban leszerelésre kerülnek a két métert meghaladó méretű alumínium elemek, amik a védekezést szolgálják, így mikor nincs rá szükség, a gát csaknem teljesen eltűnik, vészhelyzet esetén pedig pár óra alatt kiépíthető.
Ezt az elképzelést civil csoportok hevesen támadták és támadják a mai napig, annak környezetromboló hatása miatt, valamint kifogásolják a terv kidolgozatlanságát, a hosszútávú hatások vizsgálatának hiányát. Az egyik legerősebb ellenérv a római parti fákkal kapcsolatos, az első környezeti hatástanulmány szerint 403 fa kivágása válik majd szükségessé, más szakértők szerint ugyanakkor közel 1500 fa kerülhet veszélybe a mobilgát megépítésével, ami nem csupán sok fa eltűnését, hanem a megszokott látkép, a helyi ökoszisztéma gyökeres megváltozását is jelenti. A környezetvédelmi aggályok mellett gyakran előkerül az a gondolat is, hogy a háttérben üzleti érdekek állnak. Az ellenzők szerint a gát megépülésével az elmúlt évtizedekben kialakult fövenyes partszakasz, kísérő növényzetével, és galériaerdőivel teljesen eltűnne. Az újonnan kialakítandó töltés - funkciójából adódóan - vizet át nem eresztő anyagból készülne, a jelenlegi állapothoz képest magasabbra. A gátépítés a 3 km-es hosszúságban (változattól függően) 55-180 000 m3 feltöltéssel jár, ami teljesen megváltoztatja a part hangulatát, arculatát. A töltés anyagának védelme érdekében fákat valószínűleg nem lehet majd ültetni a töltésre, a szervizút és védőtávolságok miatt pedig a gát házak felőli oldalára sem, így az eltűnő fák pótlása is lehetetlenné válna. A természetes módon kavicsos parti fövenyt egy enyhe lejtésű gyepes töltés váltotta az első tervek alapján.
Hasonló lenne a Római parti mobilgát is
A kiinduló terveket az MTA egy tanulmánya részben támogatta (amire ezért a főváros előszeretettel hivatkozott) ugyanakkor több, komoly kifogást is emelt. A tavalyi év elején egy új terv látott napvilágot, mely a kifogásolt mobilgátas elképzelés elvetése helyett inkább kibővítené azt, mégpedig úgy, hogy a teljes Csillaghegyi öböl és az Aranyhegyi- és Barát-patakok torkolata környékén is megépülne a mobilgát, valamint a gát az előzőekhez képest 110 centivel magasabb lenne, így igazodva a 2013-as nagy árvíz után megemelt mértékadó árvízszinthez. Nagyjából itt tart most az ügy, ami ellen szombaton nagylétszámú tiltakozás szerveződött.
Az alábbi képek október 9.-én készültek, a délután négykor kezdődő nagyszabású demonstráción. Olvasóm beszámolója szerint a tömeg nagyjából kétezer főt tett ki, ami biztos, hogy az egyik résztvevő 1580 főig számolta a megjelenteket, így ennyien egészen biztosan jelen voltak. A családi hangulatú tüntetés (melyre sokan gyerekekkel, kutyával érkeztek) lassú, beszélgetős menetté alakult, az emberfolyam a régi Postás üdülőig vonult fel. A rendezvényen Bródy János is feltűnt, aki stílszerűen a Ne vágj ki minden fát című dalát énekelte el. A transzparensek többsége nem kimondottan a gát ellen szólalt fel, hanem sokkal inkább a természettel való nagyobb összhang elérése érdekében, vagyis a tiltakozók szerint nem maga a gát a mumus, hanem a megvalósítással kapcsolatos elképzelések nincsenek rendben, melyek a helyi környezeti viszonyokat alapjaiban változtatnák meg.
A képre kattintva galéria nyílik!
A képekért és a beszámolóért köszönet Tündének!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
