A nyest nem egy túl ismert vadállat, a vaddisznót, a sünt, vagy épp a rókát már megszoktuk, mint a városban, lakott településrészeken előforduló nem domesztikált állatokat, tudjuk hogy hogy néznek ki, de a nyest még őrzi a titokzatosságát. A hírekben olykor veszélyes vadként említik, gyakran elhangzik, hogy ne fogjuk meg, mert haraphat, ám a nyestharapástól nem kell félni, óvatos, félénk, és nagyon gyors jószág, azonban másféle kárt okozhat. Ismerkedjünk meg ezzel a furcsa, cuki, de rejtélyes négylábúval!

Nyest. Leginkább a vadászgörénnyel téveszthető össze, de utóbbi nem él városokban.  

A kertes házzal rendelkezők már rég megszokták, hogy vadállatok is tiszteletüket teszik időről-időre a porták közelében, a kertekben - erről többek közt a tyúkok tudnának mesélni, már ha vannak a háznál. A magyarázat egyszerű, a vadon élő állatok élettere az ember térhódításával egyre csökken, kénytelenek tehát a lakott részekbe is átjárni, főleg, hogy itt legtöbbjüknek bőséges élelem, és az erdővel szemben kevesebb természetes ellenség akad. Így a kukázó rókák, a kertek alatt túró vaddisznók, vagy a komposztba beköltöző süncsaládok már nem keltenek feltűnést. A nyest (Martes foina) sem ma kezdte városi pályafutását, csupán ritkábban látjuk, mivel éjjeli aktív és bizalmatlan, gyors állat. Faluhelyen régóta ismerik, városi környezetben a '60-as évek óta fordulnak elő európaszerte. Budapesten a '80-as évek elején jelentek meg a budai, hegyvidéki részeken, azóta két kerület kivételével mindenhonnan van már igazolt nyest-észlelés. Érdekesség, hogy kisebb rokona, a még titokzatosabb nyuszt egyelőre nem követte a nyestet, eddig csak Lengyelországban és Svájcban tapasztalták városi előfordulását.

Főleg éjjel mozog, kis esély van összefutni vele...

...ritka, hogy engedi magát fotózni

Tudta-e?

Hogy ha Horvátországba megyünk nyaralni, akkor nyestet váltunk? Ugyanis a középkori Horvátországban elfogadott fizetőeszköz volt a nyestbőr, így a mai horvát pénz neve, a kuna is annyit tesz magyarul: nyest.

A nyest esetében egyelőre viselkedésökológiai vizsgálatok tárgya, hogy miért és hogyan alkalmazkodott a városi léthez, de valószínűleg ez esetben is a könnyen szerezhető élelem és a számtalan remek búvóhely a csábítóerő, belátható, hogy fűtött, ragadozóktól teljesen védett padlást például az erdőben nemigen találni. A nyest mindenevő, nem válogatós, fogyaszt gyümölcsöt, elejt madarakat, ha más nincs, beletúr a szemétbe is, és kifejezetten szereti a városokban gyakorta ültetett ostorfa termését. Általában a lombkoronaszint felett bújik meg, jellemzően padlásokon, de akár garázsokba, sufnikba is beköltözik. Az emberrel itt kerül konfliktusba leginkább, ugyanis a nyestek hangosak, izegnek-mozognak, kergetőznek, játszanak, sokszor egészen nagy ricsajt csapva. Nagyon ügyesen másznak, villámhárítókon, ereszcsatornákon is feljutnak a magasba, de pincéket is használnak közlekedőnek, hogy rejtve maradhassanak. Az észlelés is általában auditív, vagyis csak hallani őket, megpillantani kevesebb esély van, részben éjszakai életmódja, részben óvatossága és gyorsasága miatt.

A zajártalom mellett más is a számlájukra írható, kíváncsi, falánk állatok, képesek megrágni az elektromos vezetékeket, nem csak az épületekben, éjszakai portyán akár az autókban is. Egyes esetekben a padlásokon is okoznak kárt, a szigetelőanyag-rétegekbe fúrják be magukat, minél melegebb, védettebb zugot keresve. A nyest támadásától, harapásától nem kell tartani, ahogy a háziállatokra sem jelent veszélyt, és egyáltalán, sok esetben csak az ürülékükből tudjuk meg, hogy a közelben vannak, ahol elég vastag a födém ahhoz, hogy ne engedje át a neszezést, ott észre sem venni őket. Nappal csak a párzási időszakban (ez most, július-augusztus táján van) illetve kora tavasszal láthatóak, de a zsúfoltabb városrészekben ilyenkor sem fordulnak elő napközben.

Tavalyelőtt egy svájci futballmeccsen szaladt a pályára egy nyest, az egyik focista kezét meg is harapta, mikor az elkapta, végül a kapus tudta kesztyűs kézzel befogni az állatot. Nagyon ritka az ilyen közeli, nappali találkozás.

Mindebből kifolyólag a nyest ellen nem feltétlen szükséges védekezni, vagy őt elűzni, azonban ahol gondot okoznak, ott be lehet vetni pár praktikát. Régi falusi szokás a nyest lakta padlásra időnként kutyát felvinni (elsősorban jó ösztönű, aktív kotorékebeket) nem feltétlen az elpusztításuk, inkább az elriasztásuk miatt, a nyest számára ugyanis a biztos búvóhely a legfontosabb, ha ezt elveszti, odébb áll. Hasonló hatás érhető el az ebek használt takaróinak, fekvőpokrócainak padlásra helyezésével. Léteznek ultrahangos riasztókészülékek is, ezek változó hatékonyságúak. A legbiztosabb módszer a padlás réseinek betömése, vagyis a bejutás megakadályozása. A nyest mindenféle károkozása ellenére mégis a hasznos városba beköltöző fajokhoz sorolandó, ugyanis  lokális csúcsragadozóként fontos szerepe van a városban túlszaporodó madarak, elsősorban galambok létszámának kordában tartásában.

Képek: innen, innen, innen, és innen.