Az elmúlt hónapokban érthető módon a különféle globális folyamatok és európai aktualitások foglalják le a közvélemény érdeklődését, és több olyan téma is kissé elsikkadni látszik, ami első ránézésre csekély jelentőségű, ám valójában mégis nagy horderejű, sokakat érintő fejlemény. Ilyen a Római partra tervezett mobilgát ügye, mellyel kapcsolatban a közelmúltban új hírek láttak napvilágot, ám például a menekültügy árnyékában ezek nem kaptak megfelelő nyilvánosságot, ezt szeretném most a magam módján amennyire lehet egy kicsit egyensúlyba hozni egy rövid összefoglaló írással. Talán első blikkre furcsa, hogy egy kertészeti blogban egy politikailag (is) forró téma kerül a porondra, ám hangsúlyozni szeretném, hogy a felvetés a terv környezetvédelmi aspektusai miatt érdekes számomra (és remélem olvasóim számára is), valamint leszögezném, hogy szokásomat megtartva politikai állásfoglalásokat még véletlenül sem kívánok tenni. Következzen most egy kérdezz-felek arról, hogy honnan indult és hol tart most a mobilgát ügy!

Mikor kezdődött mindez?

A Római partra tervezett mobilgát alapötlete több évvel ezelőtti, azonban a mobilgát-ügy konkrét kezdete 2013.02.22.-ére datálható, ekkor fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az építmény továbbtervezéséről szóló javaslatot.

Miért kell egyáltalán mobilgát?

A római parti árvízhelyzet már évtizedek óta megoldatlan és egyben súlyos probléma. A Nánási út és a Királyok útja menti főgát korábban, sok évvel ezelőtt ideiglenes gátnak épült, tehát elvileg indokolt az áttervezése, megújítása, ráadásul jelen formájában több szempontból sem felel meg az árvízvédelmi előírásoknak, rossz állapotban van. Ez a gát választja el az áradó Dunát több tízezer helyi lakos életterétől és értékeitől, tehát fontos építményről van szó.

Miért mobilgátról szólnak a tervek?

A Közgyűlés a meglévő gát felújítása és átépítése helyett (mivel a vizsgálatok szerint nagy költségnövekedést okoznának a nagy átmérőjű közművezetékek, konkrétan egy régi, sérülékeny víznyomócső melyet át kellene telepíteni, a felújítás sok fa kivágását követelné meg, az utat pedig meg kéne emelni) egy, a főgáttól (az első számú védekezési vonaltól) 100 méterrel beljebb elhelyezkedő mobilgátat tervezett építtetni. 

Mitől mobil a gát?

Azért hívják mobilgátnak, mert árvízmentes időszakban leszerelésre kerülnek a 2,2 méter magas (az idei elképzelés szerint még magasabb) alumínium elemek, amik a védekezést szolgálják, így "békeidőben" a gát javarészt eltűnik, vészhelyzet esetén pedig pár óra alatt kiépíthető. 

 

Német mobilgát, amint Angela Merkel éppen megtekinti:

 

Mi akkor a baj az új gát ötletével?

A mobilgát tervét civil csoportok vehemensen támadták, annak környezetromboló hatása miatt, valamint kifogásolták a terv kidolgozatlanságát, a hosszútávú hatások vizsgálatának hiányát. Az egyik legerősebb ellenérv a római parti fákkal kapcsolatos, az első, kissé hiányos tervezethez készült ugyanis egy ún. környezeti hatástanulmány, mely 403 fa kivágásával számol, más szakértők szerint ugyanakkor közel másfélezer fa kerülhet veszélybe a mobilgát megépítésével, ami nem csupán sok fa eltűnését, hanem a megszokott látkép, a helyi ökoszisztéma gyökeres megváltozását is jelenti, utóbbinak pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Sokakban az is kétségeket ébresztett, hogy a tervezet megvalósulásával - ingatlanügyi szakértők szerint - többmilliárdos értéknövekedést könyvelhetnek el az érintett terület egyes ingatlanjainak tulajdonosai, ez pedig némely vélemények szerint gazdasági háttérérdekeket feltételez. A kritizálók szerint a gát megépülésével az elmúlt évtizedekben kialakult fövenyes partszakasz, kísérő növényzetével, és galériaerdőivel teljes egészében eltűnne. Az újonnan kialakítandó töltés - funkciójából adódóan - vizet át nem eresztő anyagból készülne, a jelenlegi állapothoz képest magasabbra. A gátépítés a 3 km-es hosszúságban (változattól függően) 55-180 000 m3 feltöltéssel jár, ami teljesen megváltoztatja a part hangulatát, arculatát. A töltés anyagának védelme érdekében fákat valószínűleg nem lehet majd ültetni a töltésre, a szervízút és védőtávolságok miatt pedig a gát házak felőli oldalára sem, így az eltűnő fák pótlása is lehetetlenné válna. A természetes módon kavicsos parti fövenyt egy enyhe lejtésű gyepes  töltés váltaná az első tervek szerint.

Mibe kerülne mindez?

A római parti mobilgát megépítésének eredetileg tervezett költsége közel 4,8 milliárd forint. Az első tervekért a főváros kicsit több, mint 66 millió forintot fizetett ki, azonban azt a tervet elvetették, ugyanakkor az elindított, de be nem fejezett munkálatok nagyságrendileg egymilliárd forintot emésztettek fel. Az új, 2015-ös eljárásban közel negyedmilliárdos keret állt rendelkezésre a tervezési pályázathoz, a jelenlegi nyertes (aki már nem az, lásd lejjebb), aki az új terveket elkészítheti, 220 millió forintért dolgozhatna.

Miért kellett új terv?

Az első terv civil és szakmai oldalról is sok támadást kapott, még az MTA a tervet részben támogató (ezért a főváros oldaláról sokszor hivatkozott) tanulmánya is súlyos kifogásokat emelt ellene. A városvezetés a vitákat lezárandó az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) állásfoglalásától tette függővé a folytatást, azonban ez a tanulmány nem vágott egybe a vezetés terveivel, mert a mobilgátat ugyan támogatta, de nem a kijelölt helyen, hanem attól jóval beljebb. A mobilgát ügye így ideiglenesen parkolópályára került, azonban ez év elején egy új terv látott napvilágot, mely nemhogy lemondana a mobilgátról, hanem egyenesen kibővítené azt, mégpedig oly módon, hogy a teljes csillaghegyi öböl és az Aranyhegyi- és Barát-patakok torkolata környékén is megépítenék a mobilgátat, valamint a gát az előzőekhez képest 110 centivel magasabb lenne, így igazodva a 2013-as nagy árvíz után megemelt mértékadó árvízszinthez. 

Most akkor van új terv?

Egyelőre nincs. Az új tendert idén nyáron írták ki, és augusztus hónapban zárták le. A nyertes pályázatot azonban a vesztes indulók közül többen megtámadták, a kifogásokat pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság helytállónak találta, így az eredményt érvénytelenítette, a pályázatot kiíró fővárost pedig összesen félmillió forintos bírság és szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. 

Hol tartunk most?

Az ügy nagyjából visszakerült a startvonalra, a tervezői tendert újra ki fogják írni, de ez még csupán a tervek elkészülését jelenti majd a közeljövőben, a munkálatok elkezdésére az eddig történtek fényében valószínűleg sokat kell még várni, nem is beszélve a továbbra is fennálló erős környezetvédelmi aggályokról, és a várhatóan elhúzódó vitákról és jogi eljárásokról a mobilgát megépítése kapcsán.

Képek: innen, innen, és innen.

Források és adatok: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.