A családi legendárium része nálunk az a történet, mely szerint valamikor a nyolcvanas években francia (szegről-végről) rokonokat láttunk vendégül, a vacsoránál az egyik fogás pedig a magyaros konyha bemutatása jegyében mákostészta volt. A tengeri herkentyűkhöz szokott vendégek nem akadtak fenn a fekete porszemszerű anyaggal borított tésztaféleség láttán, azonban pár falat után a francia édesanya megkérdezte mit is esznek valójában, és mikor pár percnyi magyarázat és mutogatás után tudatosult benne, hogy mákot, széles mozdulattal ütötte ki gyermeke kezéből a villát, szinte sikítva, hogy a mák kábítószer, azt megenni nem lehet. A régi történet jól mutatja a furcsa kettősséget a mákkal kapcsolatban, egyfelelől ritka és finom élelmiszer, másfelől rossz hírű növény, a belőle készülő keménydrog miatt, utóbbi okán a mai napig sokan tartanak tőle. Mindezek alapján bizonyára indokolt, hogy kicsit a körmére nézzünk a máknak, és kiderítsük róla, amit csak lehet. 

Ez bizony mákvirág!

Finomság vagy kábítószer?

A mákot (Papaver somniferum) Magyarországon nem kell nagyon bemutatni, igencsak régi kultúrnövényünk, és számos igazán magyaros fogás alapja, ki ne ismerné a mosolygyilkos mákos nudlit, vagy a karácsony kötelező kellékét, a mákos beiglit. A máknak ezeken felül is nagy hagyománya van, dísznövényként is mutatós a kertben, régen pedig azért is volt minden parasztház udvarában egy sor mák, mert a főzete nyugalomba ringatta a gyerekeket, akiknek szülei adott esetben egész nap a földeken dolgoztak, persze ma ilyen módszerekhez már nem nyúlunk, sőt, ez régebben sem volt elsőrangú ötlet, ahogy a hasonló célra sokszor adagolt pálinkás kenyér sem... A mákról persze a tészta és a bejgli mellett mindenkinek a gyógyszer, rosszabb esetben a drog jut eszébe, és ez nem véletlen. A máktokból közel kéttucatnyi alkaloida vonható ki, melyek közül egyeseket a gyógyszeripar hasznosít, míg mások drogok alapanyagai lehetnek. A mákgubó tejnedvéből ópium állítható elő, melyből pedig morfin izolálható, utóbbit elsőként 1805-ben, egy német patikus, név szerint Fiedrich Wilhelm Sertürner végezte el. További érdekesség, hogy az alkaloidák kinyerését a magyar Kabay János tökéletesítette, eljárására világszabadalmat jegyzett be, így a mai napig az ő módszere alapján kerül gyógyászati és egyéb hasznosításra a mák. Ha mindez nem lenne elegendő magyar vonatkozás, akkor azt is meg kell jegyezni, hogy Kabay cégének mai utódja, az ICN Alkaloida Magyarország Részvénytársaság állítja elő a világszintű morfingyártás 10%-át, mintegy évi 30 tonna morfint, természetesen orvosi célokra.

Tudta-e?

 

A mák közeli rokonságot ápol a kedvelt és bájos, ámde gyomként számon tartott pipaccsal, a sógorságot virágzataik hasonlósága is felfedi!

A rózsaszín virágú "Ametiszt" változat

Na de termeszthetem-e otthon?

A fentiekből is kiderült, hogy a mák és a drog kapcsolata szoros, ezért jogos a kérdés, hogy otthon termeszthető-e? A válasz igen is, meg nem is, ugyanis a magas hatóanyagtartalmú fajták nevelése szigorúan szabályozott, ezért nem mindegy, hogy mit telepítünk a kertbe, ha mákról van szó, de persze a kertészetekben, gazdaboltokban kaphatóak szabadon termeszthető fajták is, a lényeg az, hogy sose az útbaeső mákföldről gyűjtsünk mákot (már csak azért se, mert ezeket szigorúan őrzik), hanem hivatalos forrásból szerezzünk vetnivalót. Alacsony hatóanyagtartalmú fajták többel közt a  Kék Duna, a Gödi N, az Óriás Kék, a Zeta, melyek tavasszal vethetők, ősszel pedig a Kozmosz nevű fajta válik aktuálissá.

Plusz egy tipp:

 

Bár a mák magas, terebélyes növény, akár balkonokon is lehet vele próbát tenni, ha nem is a várható termésmennyiség, inkább a dísznövény jelleg miatt. Erkélyeken, teraszokon mélyebb ültetőládára lesz szükség, egyebekben minden feltétel és körülmény azonos a szabadföldi vetéssel. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a ládában nevelt mák földje hamarabb kiszárad, így több öntözésre lesz szüksége.

Vetési tudnivalók

Az őszi vetésű mák szeptember első felétől kerülhet a földbe, a tavaszi vetéssel szemben ennek előnye, hogy hamarabb virágzik, és érik be jövőre. A mák nem kedveli sem a tápanyagokban szegény, homokos, sem a túl kötött, nedves talajokat, kerti körülmények között az átlagos föld azonban rendszerint megfelelő. Az előkészített talaj legyen mindig gyommentes, és lehetőleg vegyszermentes. Fényigényes növény, ne vessük árnyékos, hűvös területre, a vékony szár és a nagy fej pedig sérülékennyé teszi a mákot, ezért jó ötlet szélvédett helyre telepíteni. A mák vetéskor a porhanyós, laza talajt kedveli, ezért az alapos, mélyre ható átmozgató ásás ne maradjon el. Az istállótrágyázást kifejezetten kerülni kell ültetés előtt, és a műtrágya sem jó a máknak, tápanyagpótlásra akkor lesz majd szükség, ha a szárak körülbelül a térdig érnek, ekkor fahamuval (annak káliumtartalma miatt) kevert komposztot lehet kiszórni. Vetéskor az apró magocskákat másfél arasznyi sortávolságra, egy ujjpercnyi mélyre kell kiszórni, majd mikor a magoncok már 3-4 levelet hoztak, bő arasznyira egyelhetőek a sorok. A fiatal hajtások a kezdetben nem túl életerősek, a gyakran megjelenő gyomok könnyen kiszorítják őket, így a fiatal mákveteménynél a fő feladat a gazolás, ami leginkább kézzel óvatosan végezhető el. Az október végére kiegyelt és megerősödött állomány jó eséllyel átvészeli majd a telet, és tavasszal növekedésnek indul. Az öntözést tekintve csak a fiatalabb növénykék igénylik a vizet, később már jól elvannak öntözés nélkül is. A termés átlagosan 120-150 napos tenyészidő után érik be, ezt a növény levélzetének száradása és a fejek jellegzetes zörgése jelzik. Betakarításkor érdemes 10-15 centiméteres szárral együtt leszedni a fejeket, de persze ha vázába szánjuk díszként, hosszabb szárat metsszünk. A kinyert mákszemeket pár napig szikkasztani kell, különben berothadhatnak.

Az ekkora növényeket már lehet egyelni:

Gyógyít!

 

A mákot nem gyógynövényként ismerjük, azonban élettani hatásai közül kiemelkedik a csontritkulás elleni hatékonysága. A mák, illetve a mákból készült olaj magas foszfortartalma elősegíti a kalcium beépülését, így a gyakori mákfogyasztás a csontok erősödését eredményezi!

Mákbetegségek

Külön kis fejezetet érdemel mákügyben a mákbetegségek sora, ugyanis a zörgős terménynek ebből sok akad (bár ezek igazán a mezőgazdasági termelésben okoznak károkat).  A mák gyakori ellenfelei többek közt a baktériumos gyökér- és szárrothadás, a fuzáriumos tőrothadás, a lisztharmat, a peronoszpóra, valamint a levéltetű, a máktoklégy , a máktokormányos, és a vincellérbogár. Ezek ellen jellemzően csak akkor tudunk védekezni, ha már megjelentek, tavasztól tehát a mák sok figyelmet követel, és ha baj van, azonnal cselekedni kell, melyhez elsősorban a gazdaboltokban fellelhető vegyszereket, permetszereket vethetjük meg. megijedni azonban nem kell, az otthoni pár sornyi mákkal valószínűleg komoly gondok nem lesznek, illetve jó trükk még maga az őszi vetés is, melytől a mák ellenállóbb lesz, mintha tavasszal kezdenénk el nevelni. 

Képek: innen, innen, innen, és innen.