Megyeri Szabolcs kertész blogja

Tavaszi orgonaságok

komment

Anyák napjáig már csak két hét van hátra, erről a szép ünnepről pedig azonnal eszembe jut az orgona is, ami szervesen kapcsolódik az édesanyák emléknapjához. Régebben, még jóval az ezredforduló előtt anyák napjára szinte minden gyerek orgonát ajándékozott az anyukájának, mivel az orgona szép, illatos, és szinte bárhol hozzá lehetett férni olcsón, ami főképpen azt jelentette, hogy egy kertbe beugorva bárhol lehetett pár szép szálat szakítani. Az orgona azóta is roppant kedvelt és elterjedt dísznövény, május elején kezdi bontani virágait, így kiválóan kiszolgálta, és szolgálja ma is az anyák napi igényeket, persze nem csak ezért szeretjük, hanem mert feltűnő, méretes dísze a kertnek. Akinek még nincs orgonája, most jobban megismerkedhet vele, sőt, mostanában telepítheti is kertjébe.

 

A közel húsz fajta közül a közönséges orgona (Syringa vulgaris) a legismertebb, vele találkozhatunk a legtöbb kertben. Az első melegebb tavaszi napok beálltával, jellemzően május környékén nyílnak virágai, és a káprázatos látvány mellett kellemes illattal is szolgál gondozóinak. A közönséges orgona Délkelet-Európában honos, de könnyű tartása, és szemet gyönyörködtető megjelenése az egész kontinensen népszerűvé tette. Az orgona egy évelő (dísz)cserje, mely akár hét méter magasra is meg tud nőni, de természetesen mérete, és virágzata színe (lila, rózsaszín, fehér), a különböző fajták esetében egészen változatos lehet. Az orgona fagyállósága jó, a honi teleket az esetek többségében gond nélkül átvészeli.

Syringa persica

A perzsa orgona (Syringa persica) például csupán 1-2 méter magas, így kerítések mellé kiváló választás, a  koreai eredetű Miss Kim orgona (Syringa patula) pedig még alacsonyabb, utóbbi ráadásul késő nyáron, kora ősszel bontja virágait, így a közönséges orgonával párosítva hosszan tartó színes kavalkádot teremthet a kertekben.

Török orgona!

 

Az orgona a török hódoltság idején került Magyarországra, a fejlett kertkultúrával rendelkező törökök hozták magukkal ezt a cserjét. Ennek bizonyítéka többek közt a magyar "lila" szó, mely az orgona török elnevezéséből, a "leilak"-ból ered.

 

Japán orgona

A közönséges orgona hálás növény, mivel igényei igazán alacsonyak, kezdő kertészkedők is bátran próbálkozhatnak vele. A bőséges napsütés fontos számára, így ne a kert eldugottabb részeire telepítsük, minél naposabb fekvésben nőhet, annál dúsabb, szebb lesz a virágzása.  Jól érzi magát tápanyagdús talajban, de az ezektől eltérő körülmények közt is nagy valószínűséggel sikert érhetünk el vele, ami annyit tesz, hogy a szélsőségektől mentes, átlagos kerti talajban kielégítően fog fejlődni. Az orgonával kapcsolatban a fontos teendő a metszés. Ennek során az elöregedett, torz, sérült részeket vágjuk le, ugyanígy tegyünk a vadhajtásokkal. Érdemes szellősre alakítani a bokrot, az életerős, vékonyabb ágakat hagyjuk meg, a talajon, a tő mellett kisarjadt hajtásokat viszont bátran metsszük, így megelőzhető a bokor túlságosan tömötté válása.

Metszés után ijesztő látvány, de csak szebb lesz tőle

A virágzás végén az elnyílt virágzatot is távolítsuk el, hogy a növény minden erejével az új hajtásokra tudjon koncentrálni. Az elöregedett, kezeletlen orgonabokrok jóval kevesebb virággal örvendeztetik meg tulajdonosaikat, mint a gondozott példányok, ne kezeljük tehát vadnövényként, ami nem igényel ápolást. Ha az orgonavirág a bokorról a szobába, vázába kerül, érdemes a szár alsó részét szétlapítani (például kalapáccsal), így több vizet tud felvenni, és tovább lesz dísze a helyiségnek.

Ha orgonánk van, pillangónk is lesz; szeretik egymást

A dugványozás

A dugványozás akkor megfelelő szaporítási módszer, ha nemesített orgonáról van szó. Ebben az esetben május-június fordulóján válasszunk ki virág nélküli, lehetőleg félfás hajtásokat az orgonabokorról. A lenyesett darabok szárvégét ferdére metsszük, és tűzzük őket jó vízáteresztő képességű, laza szerkezetű, tápanyagokban gazdag földbe. A fiatal dugványoknak fontos a páradús környezet, ezért az első hetekben deszkakeretre feszített fóliával takarhatjuk a zsenge növényeket. A vadon élő példányok szaporítása sokkal egyszerűbb módon, tősarjak leválasztásával és elültetésével lehetséges.

 Képek: innen, inneninneninnen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr87379752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása