Gyakran látni - és ezt tapasztalatból mondom - hogy a honi kertek fantáziátlanok, egyszerű sablonokat követnek, mondhatni ingerszegények és izgalommentesek. Tipikus, hogy a rendelkezésre álló terület csupán egy darabka pázsitos felület, körbeültetve sövénnyel, vagy tujasorral, a képet pedig jobb esetben pár színes virág árnyalja. Ez a gyakorlat az egyszerűség jegyében fogant, amolyan ikeás világlátás, legyen minden rendezett, szögletes és átlátható. Persze az ilyen kertek is adhatnak örömet a használóiknak (és mindig ez a lényeg, nézzen ki bárhogy a birtok), de ha azt szeretnénk, hogy kertünk tényleg életteli, vidám, és természetes legyen, akkor máshogy kell gondolkodnunk. Jó példa erre a madárbarát kertkialakítás, ami nem csupán arról szól, hogy kiakasztunk egy bolti madáretetőt, és várjuk a csicsergő szárnyasok megjelenését, ugyanis az a hely, ahol a madarak tényleg jól érzik magukat, mindig természetközelibb, bujább, élőbb, így a madárbarát birtok egyben egy másfajta élet-, és természetszemléletet is jelent.

Az tehát, hogy elhelyezünk egy madáretetőt egy faágra, vagy póznára nagyon kevés, főleg mert tavasszal, nyáron a madaraknak nincs is igazán szükségük etetésre, így egy cinkegolyóval vagy egy marék szotyival nem fogjuk tudni becsábítani őket. A madárbarát kert kialakításához sokkal mélyrehatóbb változásokat kell eszközölnünk, birtokunkat a természet adta lehetőségekhez kell igazítanunk, épp ezért alaposan gondoljuk meg, hogy belevágunk-e a dologba, mert ha iegn, akkor a kertet, vagy legalábbis egy részét a szokásos/szabványos megoldások helyett másképpen kell berendeznünk. Jöjjön hát akkor pár praktikus tanács, gyakorlati tennivaló a madárbarát, természetes birtok kialakításához.

Buja gyep. A katonásan rövidre nyírt pázsitot nem szeretik a madarak, mert nem találnak benne megbúvó rovarokat, vagyis eleséget. Ha a kert legalább egy részében hagyjuk a fűszálakat nagyobbra nőni, sőt, pár gyomnövényt is meghagyunk itt, akkor elszaporodnak a rovarok, bogarak, amik táplálékot nyújthatanak madarainknak. A feketerigó, a vörösbegy, vagy az énekes rigó megjelenése várható ott, ahol rovarok, csigák, giliszták bújnak meg a sűrűbb aljnövényzetben. 

Menedék, fészkelőhely. Sövény sok kertben akad, de általában mértani formára nyírt, szabályosra alakított növények ezek, melyek ilyen formában nem nyújtanak búvóhelyet a madaraknak. A madaraknak alkalmasabbak a részben, vagy egészben nyíratlanul hagyott sövények, ahol természetes menedéket találhatnak. Ha azt szeretnénk, hogy a kis szárnyasok ne csak alkalmi vendégek, hanem helyben fészkelő lakótársak legyenek, akkor fészekrakásra alkalmas növényeket kell telepítenünk, például lucfenyőt, tiszafát, májusfát, közönséges puszpángot, kislevelű hársot, borbolyát, orgonát, fagyalt, borostyánt, vagy épp korai juhart. Persze előregyártott, vagy házilag barkácsolt odút is kihelyezhetünk, de ezek csak a kert világába többé-kevésbé illeszkedő műtárgyak lesznek, nem valódi élőhelyek.

Színes virágok, lombos fák, dús pázsit - ezek miatt biztos betérnek a kertbe a madarak

Harkálylak. Gyakori, hogy egy kertben egy fa kivágásra kerül valamilyen okból, ilyenkor rendszerint a földhöz közel kerül elvágásra a törzs. Amennyiben a törzset 3-4 méter magasra meghagyjuk (ha ez nem jelent balesetveszélyt), szívesen fogják harkályok látogatni a torzót. Ha pedig futónövénnyel, például borostyánnal zöldítjük ki a facsonkot, látványra is rusztikus, mutatós lesz.

Porfürdő. A madarak szeretnek porban fürdeni, gyakran látni ezt parkokban, vagy természetjárás közben. Azért vesznek porfürdőt, hogy az apró élősködőket eltávolítsák magukról, tehát nem játékról, hanem fontos szükségletről van szó. Ezért ha a kertben erre lehetőségük van, biztos gyakori vendégek lesznek. A porfürdő egyszerűen elkészíthető, csak egy laposabb peremű, nagy edényre (például egy balkonláda-alátétre) lesz szükség, és finom szemcséjű homokra. Ne felejtsük el nagyobb esőzéskor a porfürdőt fedett helyre rakni, hogy hamar újra használatba vehető legyen.

Itatás, fürdés. A madaraknak is szükségük van innivalóra, ezért helyezzünk ki nagyobb, lapos tálkába friss fizet, amikor csak tudunk. Amennyiben mélyebb (pár centis) edényt töltünk meg vízzel, a nyári forróságban a madarak fürdeni is fognak nálunk. 

Eleség. Télen sokan raknak ki cinkegolyót, magvakat, egyéb ennivalót a madaraknak, tavasztól őszig erre azonban nincs szükség (ettől még elfogadhatják a betérő madarak). Sokkal jobb ötlet olyan növényeket ültetni a kertbe, melyek természetes táplálékot, ezáltal vonzerőt jelenthetnek nekik. Telepítsünk a kertbe galagonyát, magyalt, fagyalt, ostorfát, kökényt, madárberkenyét, madárbirset, kutyabengét, vadszőlőt, lucfenyőt, tűztövist, fekete bodzát, húsos somot. Még jobb ötlet úgy válogatni a telepítendő növények közül, hogy minden évszakban legyenek köztük eleséget nyújtó példányok. A gyep gyakori öntözésével a gilisztákat csalogathatjuk elő a föld alól, aminek szintén örülni fognak a madarak. Madárélelmezési szempontból szintén hasznosak a gyümölcsfák, a lehullott termést pedig ne szedjük fel azonnal. Színes virágok ültetésével táplálékul szolgáló rovarokat vonzhatunk a kertbe.

Tipikus madárbarát kert. Nem szabályos, nem átlátható, de szép és természetes

Változatos növényvilág. Ahogy az embernek, úgy a madárnak is csábítóbb, izgalmasabb a változatos környezet, így madárbarát kertekben legyenek lombos fák, cserjék, alacsonyan elterülő bokrok, kisebb-nagyobb területen dús aljnövényzet, gyümölcstermő fák és növények. Érdemes az őshonos fajok közül válogatni, ezek kevésbé gondozásigényesek, ellenállóak, és a madarak számára is megszokottak. Ha az egész kertet nem akarjuk megreformálni, lehet csupán az egyik szegletében kialakítani burjánzó, természetközeli sarkot, ahol egyaránt megtalálható lesz búvóhely és eleség is.

A madárbarát kert mindig kicsit kaotikus képet sugároz, ugyanakkor otthonos és szerethető

Tolerancia. A madárbarát kert építése sose hirtelen ötletből fakadjon, ugyanis hátrányokkal is jár, amiket néhányan nehezen tudnak később elviselni. A madárlakta kert csicsergéstől, szárnycsapásoktól hangos, és a becsábított rovarok, vagy a megtűrt csigák, giliszták sokaknak nem tetszenek. A madár nem válogat, ha úgy tartja kedve a friss vetésből is szemezget, megdézsmálja a gyümölcsöt, és éjjel sem biztos, hogy elhallgat, míg mi aludni szeretnénk. Aki a precízen, szabályosan kiépített kerti látványt szereti, folyamatosan nyírt gyeppel, sövénnyel, átlátható, mértani elrendezéssel, inkább mondjon le a madárbarát kertről. Gondoljuk át alaposan, hogy szeretnénk-e magunkhoz közel tudni madarakat, mert ami elsőre jó ötlet, nem biztos, hogy hónapok múlva is az ínyünkre lesz. Én azonban biztatok mindenkit, hogy legalább a kert egy félreesőbb szegletében tegyen próbát a madárbarát kialakítással, aki kedveli a természetet, az élő, lüktető birtokot, a szabadjára engedett növényzetet,  a reggeli csicsergést, az állandó jövés-menést, szeretni fogja a madaras kertet!

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.