Megyeri Szabolcs kertész blogja

Vadvirág-verseny és vadvirágos kertek

komment

Az év valamije típusú választásoknak általában nem sok értelme van, már persze azon kívül, hogy annak valaminek jó reklámot csinálhatnak velük. Ami azonban termékek - autók, épületek, televíziók - esetében egyszerű kampányfogás, az a növények esetében sokkal több ennél. Az év vadvirága versenyén keresztül például megismerkedhetünk olyan szép virágokkal, növényekkel, melyekre a hétköznapokban nem sok figyelmet fordítunk, kicsit tanulhatunk is, de főleg felfigyelhetünk a minket körülölelő természet csodálatosságára. A vadvirágok vetélkedőjét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület találta ki, hasonlóan az "év madara", az "év gombája", vagy épp az "év hala" megmérettetésekhez. Vadvirágot 2010 óta választhat a közönég, mégpedig meghatározott szempontok alapján. Első lépésben egy szélesebb botanikai-természetvédői közösség adja le jelöltjeit, ezekből aztán egy hatfős kuratórium jelöli ki azt a három fajt, melyek közül végül a közönség döntése alapján kerül ki az adott év győztese. 

A versenyben bármelyik vadvirágnak van esélye elindulni, a kiírásban nem élveznek elsőbbséget a védett, vagy ritka fajok, de a gyakorlatban mégis inkább ezek közül kerülnek ki a jelöltek, hiszen a védett vagy ritka növények az átlagosnál nagyobb figyelmet érdemelnek. Az elmúlt három év győztesei sorrendben 2011 és 2013 között a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), és a nyári tőzike (Leucojum aestivum) voltak. Idén természetesen ismét lehet választani, a szakmai grémium döntése alapján a következő három jelölt közül.

108937_medvehagyma3.jpg

1. A dunántúli erdők tavasz végi büszkesége a medvehagyma (Allium ursinum), mely annyiban lóg ki kissé a nyilvánosságra szoruló fajok közül, hogy gasztronómiai értéke miatt az elmúlt években roppant felkapott lett, én magam is minden alkalommal vásárolok egy medvehagymás pogácsát a kedvenc pékségemben, ha arra visz utam. A medvehagyma ugyanakkor nem csupán étkezési haszna, hanem szépsége miatt is becsülendő, főleg, ha tavasszal patakpartokon, árnyas lankákon szőnyegszerű állományaival találkozunk. A medvehagymának talán pont a trendiség miatt van szükége egy kis támogatásra, mivel a nagyarányú gyűjtés miatt néhol előfordulása már ritkul.

bloghoz 035.jpg

2. A dunántúli árterületek tavaszi szépsége az egyedülállő megjelenésű, réti iszalag (Clematis integrifolia). A réti iszalagot tavasz végén, nyár elején csodálhatjuk meg, a 20-70 centiméter magasra növő, bokrosodó évelőt egyértelműen beazonosítják kékes-lilás virágai. Élőhelyeinek szűkülése és megszűnése miatt veszélyben van, természetvédelmi értéke 5000 forint.

szib nőszir.jpg

3. A szibériai nőszirom (Iris sibirica) mondhatni már rutinos induló, hisz tavaly is versenyben volt, de akkor a nyári tőzike legyőzte. Pedig a szibériai nőszirom is megérdemelné az év vadvirága címet, a magasra, akár egy méterre is megnövő nősziromféle május-június környékén virágzik, ekkor pedig mindenkit elbűvölnek csodás virágai. Lápos, mocsaras vidékeken él, hazánkban sok helyen előfordul, az alföldi lápoktól kezdve a magasabban fekvő kaszálókig, de élőhelyeinek száma drasztikusan csökken, így a szibériai nőszirom is veszélyeztetett, természetvédelmi értéke 10000 forint.

Aki kedvett kapott a szavazáshoz, az az alábbi linken, vagyis a www.evvadviraga.hu oldalon adhatja le voksát az év végéig.

Ennyivel azonban ne vesünk véget a témának, ugyanis nagyon érdekes kérdés, hogy akit elbűvöl a zabolázatlan természet látványa, atmoszférája mondjuk egy túra, vagy erdőjárás során, az hogyan hozhatja létre ezt a miliőt saját kertjében. A megoldás természetesen nem az, hogy a séták során kell összegyűjteni a növényeket, majd ezeket otthon a kertbe telepíteni, egyrészt mert ezzel szabálysértést követhetünk el, másrészt pedig az ad-hoc jellegű telepítés nem fog egységes és harmonikus képet eredményezni, arról nem is beszélve, hogy a hazahurcolt tövek nagyobb része várhatóan nem marad életben, még akkor sem, ha az otthoni körülmények megfelelőek lennének egyébként. Tehát aki természetközeli, burjánzó, a vadvirágos mezőket, erdei tisztásokat utánzó kerti látványt szeretne, az alábbi tanácsok mentén gondolkozzon: 

584_rock_gardens1.jpg

A természetbarát kertekben a növényzet dominál, a burkolatok, épített elemek háttérbe szorulnak. Az ilyen elgondolás mentén kialakított birtokon mellőzendőek a térkőből kirakott utak, az ágyásszegélyek, az előregyártott kerti díszek, és a hasonló tájidegen elemek. Épített grillpult helyett a hagyományos tűzrakóhelyet válasszunk, bolti hintaágy helyett inkább egy függőágyat szerezzünk be, és a műanyag kertibútor garnitúra helyett is jobb megoldás pár fatuskó körberakása.

- Ezekre a kertekre jellemző a színes, buja, tarka növényvilág. Válasszunk szárazságtűrő, lehetőleg honos növényeket! Azok a növények, amik a kertünk klímájához igazodnak, kevesebb ápolási munka mellett is szépen növekednek, kevesebb öntözést és gondozást igényelnek, telepítésükkel időt és pénzt is spórolhatunk. 

02.jpg

- A változatos növényvilág lehetővé teszi, hogy nyomon kövessük az évszakok változásait, egész évben gyönyörködhessünk a kertünkben. Úgy válogassuk össze az ültetendő fajokat, hogy minden évszakban legyen köztük olyan, ami virágzik, zöld, vagy csak dekoratív. A hagyományos gyep-díszfa-virágágyás felépítésű kertek télen "kiürülnek", de például télizöld növényekkel, télen is díszlő cserjékkel ez megelőzhető.

- Rövidre nyírt pázsitot csak ott létesítsünk, ahol feltétlenül szükségünk van rá. Nagyobb területen alakítsunk ki kevesebb ápolást igénylő virágos rétet. Nem kell félni, az ilyen burjánzó területek is alkalmasak pihenésre, időtöltésre, és a gyerekeknek is nagyobb élvezet az ilyen házi rét, mint a katonásra vágott pázsit.

oregon-garden.jpg

- Amennyiben a kert mérete lehetővé teszi, alakítsunk ki minél többféle élőhelyet a kertünkben! Más-más növények érzik jól magukat a tűző napon, megint mások árnyékban, a fák tövében. Ennek megfelelően különböző karakterű virágágyakat hozhatunk létre. Lepkék számára ültessünk minél több virágzó, illatos, mézelő növényt. Az egyik legjobb lepkecsalogató növény a nyáriorgona.

-Néhány korhadt fatuskó, nagyobb kődarab búvóhelyet jelenthet az apróbb állatoknak: rovaroknak, gyíkoknak, pókoknak, sünöknek, rágcsálóknak. A terméskőből rakott lépcsők, lépőkövek, támfalak szintén búvóhelyül szolgálnak.

-Törekedjünk arra, hogy a kertünk minél kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezzen! A kertben keletkező szerves hulladékot lehetőleg komposztáljuk, és a tápanyag utánpótlást is az ebből keletkező komposzttal oldjuk meg!

-Utánozzuk a természetet! Esőkertek létrehozásával alacsony gondozásigényű, természetes hatású kertrészletet alkothatunk!

A kertész blog ajánlata növényválogatáshoz: ITT

img_2876.jpg

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr815652552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása