Megyeri Szabolcs kertész blogja

Előfordul, főleg a tavaszi kertrenoválás időszakában, hogy birtokunk egy (akár több) fája szanálásra kerül, például leromlott állapota, vagy egy teljes kertreform következtében, de családi ház vásárlásakor is gyakori, hogy az új tulajdonos elképzeléseibe nem illik egy-egy fa. Ilyenkor eljön a fűrész és a balta ideje, egy szakavatott, erős férfikéz általában pár óra alatt végez szegény növénnyel, magyarán kivágja. A kivágás rejtelmeiről már szóltam korábban, de felmerülhet a kérdés, mi legyen a csonkkal, a földben maradó tönkkel. Nos, a kérdés fel is merült, mégpedig a blog facebook oldalán, de a válaszom láthatóan nem elégítette ki a kérdezőt, így nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy - stílszerűen - jobban beleássam magam a problémába. Így a következőkben a fölös facsonkok eltüntetésének szerteágazó és részletes módszertanát próbálom közreadni.

Akadályoz, felesleges, szedjük ki!

Az első és legkézenfekvőbb metódus a csákányos nekiveselkedés. Kell hozzá egy csákány, egy balta, izomerő, és a csonk méretétől függően pár, vagy sok munkaóra. Ha előre tudjuk, hogy kézi erővel fogunk dolgozni, hagyjuk a csonkot legalább egy méter magasra, hogy tudjuk majd mozgatni. Először a csákánnyal (ásóval) ássuk körbe a törzsmaradványt, és vagdossuk el az oldalgyökereket. Ha az árok már megfelelően mély, kezdődhet a mozgatás, kézzel, vagy gépi vonóerővel, utóbbi azt jelenti tulajdonképpen, hogy valamilyen járműhöz kötjük a csonk felső részét, majd óvatosan meghúzatjuk. A már nem függőleges törzs főgyökere így hozzáférhetővé válik, és erős baltacsapásokkal elvágható.

Pro: ott is elvégezhető, ahova munkagép nem tud bejutni, sajátkezű munka esetén teljesen költségmentes

Kontra: nagy fizikai erőt igénylő módszer, viszonylag nagy terület szorul renoválásra utána, és igazán nagy példányoknál nem kivitelezhető

A kézi csákányozást gépi erővel is kiválthatjuk

Amennyiben nem akarunk/tudunk órákig csákányozni, hívhatunk gépi segítséget. Ez leginkább egy markolót jelent, a több tonnányi húzóerővel rendelkező gép pillanatok alatt megoldja a problémát. Sajnos ilyenkor sem mindig úszható meg teljesen a csákányozás, és a mellékgyökerek átvágása, de a munka dandárját a gép pillanatok alatt elvégzi.

Pro: gyors, hatékony, termetes rönkök sem jelentenek akadályt

Kontra: fel kell hajtani egy munkagépet és gépkezelőt, pénzbe kerül, szűk helyen nem alkalmazható, nagy pusztítással jár a gyepre nézve

Nagy fánál nagy rumlira kell felkészülni

Apróbb kertekben jó megoldás lehet a kisgépes tönkmarás. A tönkmaró egy olyan speciális gép, ami mérete miatt szinte bármely kertbe benavigálható, tárcsái pedig egyszerűen a föld szintje alá marják a csonkot, nagyjából úgy, mint egy durva ceruzafaragó.

Pro: gyors, tiszta módszer, alig bolygatja meg a környező területet.

Kontra: nem könnyen hozzáférhető berendezésről van szó, bérlése drága lehet, kezelő személyzet szükséges hozzá

A tönkmaró tisztán és gyorsan dolgozik

Jöjjenek akkor az alternatív, olcsó, de hatékony metódusok. Népszerű a nitrogénes, trágyázós kiégetés. Ilyenkor alacsony csonkot vágjunk, majd minél nagyobb fúróval fúrjunk lyukakat a fába. Öntsük nyakon magas nitrogéntartalmú trágyával (szarvasmarhatrágya, vagy műtrágya), alaposan öntözzük be, majd fedjük le nejlonnal, amit még esetleg vékony réteg földdel takarjunk be. Ekkor tulajdonképpen a természetes bomlási folyamatot gyorsítjuk fel, de az eredmény így is csak legalább másfél-két hónap múlva érkezik, mikor a korhadt maradványt egy csákánnyal könnyen kiforgathatjuk a földből. Érdemes néha megismételni a trágyás kezelést mindeközben, és néha vízzel is locsoljuk, hogy gyorsítsuk a folyamatot.

Pro: kismértékű beavatkozás a környező területbe, alacsony költség, egyszerű kivitelezés

Kontra: hosszú, hetekig tartó folyamat

A csonkot házilag is kiemelhetjük, de azért ezt nem ajánlom

Az előző eljárás kissé sebesebb rokona a vegyszeres kezelés, melyhez a nagyobb kertészetekben, jól felszerelt gazdaboltokban lehet vásárolni olyan felületkezelő anyagot, mely a fát felpuhítja, szivacsossá teszi, így pár hét múlva a rönk megerőltetés nélkül eltávolítható, vagy gyúlékony anyaggal átitatva elégethető.

Pro: nem jár nehéz fizikai munkával

Kontra: alkalmas szert ritkán lehet vásárolni

A laskagomba a természet válasza a kérdésre

Szintén a természetes folyamatok felgyorsításán alapul a gombás módszer, mely roppant szellemes, mellesleg dekoratív is (amíg tart). Ha a tuskó eltüntetése nem sürgős, a csonkot be kell vagdosni, akár úgy, hogy baltával megcsapkodjuk itt-ott, akár úgy, hogy egy segítőkész szaki láncfűrésszel bevagdossa, főleg a tönk tetejét. Ha ez megvan, vásároljunk laskagomba spórát, és a termesztési utasításoknak megfelelően helyezzük el a fán. A gyorsan növekedő gomba pár hónap alatt egyszerűen kiemelhetővé porlasztja a fát, ráadásul a megtermelt gombát megehetjük, nagyon jóízű.

Pro: teljesen természetes, rombolásmentes

Kontra: hosszú ideig tart

Ássük körbe, gyújtsunk alá, és volt rönk, nincs rönk

Utolsóként jöjjön az a módszer, ami nyilván sokakban felmerült már, az égetés. Hallani olyan tanácsról, miszerint fúrjuk meg, majd öntsük nyakon a rönköt petróleummal, benzinnel, és hadd égjen. Én ennél kissé szelídebb és szórakoztatóbb eljárást javasolnék, amihez első lépésben a földhöz a lehető legközelebb vágassuk el a maradványt. Ehhez újfent egy láncfűrészes szakember szükséges, mivel azonban nincs olyan utca, amelyben ne lakna legalább egy láncfűrészes hobbista, ez viszonylag könnyen kivitelezhető, alkalmasint pár ezres, vagy egy-két üveg sör árán. Mikor a rönk már földszintes, rakjuk körbe kövekkel, téglával, és kész is a tábortűz alapja. Jöjjön némi papír, egy szakajtónyi gally, és lobbanhat a tűz. A rönkégetés így összevonható egy tábortüzes bulival, bográcsozással, és csak arra kell figyelni, hogy ne aludjon ki a máglya, míg a rönk a földfelszín alá nem ég. 

Pro: egyszerű, természetes megoldás, jó alkalom egy tavaszi kertindító bulira

Kontra: gépi vágás is szükséges lehet hozzá, a tűzrakóhely alatti gyep erősen sérül

A rönköt meg is tarhatjuk, így például már kimondottan esztétikus

Van azonban még egy lehetőség, ha fölös fatörzs van a kertben. Egyszerűen az, hogy otthagyjuk, ahol van, és némi kreativitással megpróbáljuk hasznosítani. Egy asztalossal vágathatunk egy szögletes, vagy kerek lapot, melyet a tönkre erősítve máris kész a rusztikus kerti asztal. Pár székkel körberakva olcsó kertibútorhoz jutunk. A rönköt használhatjuk virágállványnak is, akár úgy, hogy egy cserépnyi mélyedést vájunk a teteje közepébe, és beleköltöztetünk egy dekoratív növényt, de akár az egész rönköt teleaggathatjuk kaspókkal. Ha megfelelő távolságban van egy másik fa, ketten együtt lehetnek egy függőágy tartóoszlopai. Kevés fantáziával a haszontalannak tűnő törzsmaradvány a kert legegyénibb elemévé léphet elő. 

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.