A japán kertkultúra teljesen eltér a Nyugatitól. A japánkertek harmóniában élnek a természettel, látványvilágukban sokszor a környezetbe való beolvadás, a mesterségesség kiiktatása a domináló. A japánoknál az építészet, a kertészet és a természet nem is igazán különülnek el egymástól, hanem valamiféle szimbiózisban léteznek. Ezért a japán kertek az európai embernek különlegesek, egyszerre idegenek és ismerősek. Magyarországon kevés autentikus japánkert található, az egyik legszebb a napokban kerül átadásra, egy hotel területén.
Mintaszerű japánkert (illusztráció) Kép: innen
Méretében egyedi kert, ritka az ekkora területű, főként hazánkban. Két kertből áll össze, a japánkertek legősibb formáját idézi, 1500 évre visszamenőleg ad betekintést a kertek születésébe és világába, és a hindu, a buddhista, és a shinto vallás inspirációjára épült. A Távol-Keleten a paradicsomot egy képzeletbeli szigeten képzelik el, ahol nincsen se idő, se betegség , se szomorúság , ezt az idilli állapotot, környezetet jelenítik meg ezek a kertek. Ennek a legősibb stílusnak a lenyomatát látjuk, tulajdonképpen tájkert, sétálni lehet benne, viszont a fehér kavics, mely a vizet szimbolizálja, csak látványelemként szerepel, erre lépni nem szabad, amit például Európában kevesen tudnak. Japán neve: tsukiyama (tájképi kert).
A noszvaji kert
Az 1500-as évek folyamán, a nagy országegyesítő háborúk után, és a Kínából jövő buddhizmus terjedésével az addig csak a felsőosztálynak szánt japán tájkertek újabb dimenziója jelent meg, a kare szanszui-nak hívott szárazkert. Ezek már egy elvontabb és motívumokkal dúsítottabb képet mutatnak. Ezen kertek a buddhista templomokban voltak jelen kezdetben, majd az értelmiségi körökben tűntek fel, idővel pedig kigyűrűztek a teljes japán kultúrába. Az élet a témája ezeknek a kerteknek, utunkat járja be, a születéstől a halálig. A minden japánkertben megtalálható kis vízesés a gyermekkort jelképezi, ez a fehér kavicsos útban folytatódva patakká, folyóvá terebélyesedik, legvégül pedig óceánná alakul át, mely már a megnyugvás és az öregkor szimbóluma. A kiindulópont pedig a három kő, mely a három papot testesíti meg.
A bemutatott kert is ezt a témát dolgozza fel. Itt a régi klasszikus tájmásoló kerttípus jelenik meg, a meditációs típussal kiegészítve. Magyarországon egyedülállónak nevezhető, közismerten két valódinak mondható japán kert van, a Budapesti Állatkerté, és a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet Japánkertje, de mostantól a hotelé a legautentikusabb. Park típusú japánkert, mely nagy látogatási forgalmak bonyolítására hivatott. Kialakításánál fontos szempont volt, hogy a spa részlegből jó rálátás essen rá, így a meditáció, az elcsendesülés kiváló segítője, a vendégek minden helyiségből, és a fürdőrészből a japánkertre látnak rá. A sinto vallás értelmében kami-k, szent, az életerőt és a spiritualitást magukba foglaló tárgyak vesznek körül minket, a bemutatott japánkertben pedig minden benne van - fa, kő, növény - amiben kami lakozhat.
A bemutatott kert a noszvaji Oxigén Hotel parkjában található, az érdeklődők szállásfoglalás nélkül is megtekinthetik, amennyiben napijegyet váltanak a hotel spa-részlegébe.
A posztért köszönet Kocsis Martina kertészmérnöknek!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
