Megyeri Szabolcs kertész blogja

A ginzeng a közvélekedésben mint a férfierő elsőrendű erősítője ismeretes, ami ugye így tavasszal, a hormonok tobzódása idején nem elhanyagolható információ, azonban ez az egzotikus növény ennél többet is tud kínálni. Lássuk hát, hogy mire képes.

A ginzengről általában úgy beszélünk, mint egy bizonyos növényről, de a helyzet ennél árnyaltabb. A ginzeng (panax) tulajdonképpen egy gyűjtőnév, az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe és az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó fajokat illetjük ezzel a névvel.

A nemzetség legismertebb képviselője az ázsiai ginzeng (panax ginseng), mely a kínai orvoslásban igen jelentős szerepet tölt be. A növény a Koreai-félsziget északi, és Kína északkeleti részén honos, főleg a hegyvidékeken terem. Különös sajátossága, hogy csak árnyékban növekedik. Az orvoslásban gyökere használatos, kínai neve (jensen – embergyökér) is innen ered, gyökérzete ugyanis - legalábbis némi képzelőerővel - emberalakot formáz. A ginzengyökeret egész Kelet-Ázsiában nagy becsben tarják, nagyobb példányai drága és különleges ajándéknak számítanak. 

Panax ginseng

Gyógyhatásai csak hosszas felsorolásban ismertethetőek, kis túlzással a lúdtalptól a hajhullásig minden baj ellenszere, de ne vicceljük el a dolgot, mert a ginzeng valóban hatásos, évezredek óta alkalmazott gyógynövény. A teljesség igénye nélkül a ginseng panax jó hatással van az emlékező képességre és az immunrendszerre, oldja a stresszt, fokozza a szellemi és fizikai teljesítményt (beleértve a már említett férfierőt), nyugtat és csillapítja a fájdalmat, ránctalanít és segíti a pajzsmirigy működését, valamint csökkenti a magas vércukor-, és koleszterin szintet.

A ginzeng értelemszerűen nem gyógyszer, ugyanakkor ellenjavallatai és mellékhatásai is léteznek, szedése például terhesség és szoptatás idején nem ajánlott, valamint tüdőbetegek, és véralvadási zavarokkal küzdők orvosi felügyelet nélkül jobb, ha nem alkalmazzák. Erőteljes élénkítő hatása miatt alvászavarokat is előidézhet.

Szibériai ginzeng, vagyis tajgagyökér

Az ázsiai ginzenget gyakran egy kalap alá veszik a szibériai ginzenggel, pedig utóbbi nem tartozik a panax nemzetségbe. Az Egyesült Államokban például szabályozás is született, miszerint ez a növény nem reklámozható szibériai ginzeng néven. A tajgagyökér (eleutherococcus senticosus) tehát igazából nem ginzeng, de kedvező élettani hatásai szinte pontosan megegyeznek névrokonával.

Gyökéremberkék

Sajnos a ginzeng otthoni termesztéséről le kell mondanunk, egyrészt az eltérő klíma és növény sajátos igényei miatt, másrészt mivel a panax gyökerének 3-6 év fejlődés szükséges, mire megfelelő méretű és hatású lesz. A szaküzletekben szerencsére a legkülönfélébb módokon elkészítve kapható, például tea, tinktúra vagy kapszula formájában, de kis szerencsével időnként a nyers gyökeret is megvásárolhatjuk. A ginzeng alkalmazásakor lényeges az állandó, megfelelő dózis, így szakértők szerint a legjobb eredményt a kapszulás, tablettás kiszereléssel érhetjük el. Fogyasztása kúraszerűen ajánlott, de csak mértékkel, 1-3 havi kúra után javallott pár hét szünetet beiktatni.

Egy jó ok a ginsengre... 

Képek: innen, innen, innen, és innen.